Betegvizsgálat és gyakorlati neurológia

Előszó

E jegyzet célja az, hogy összefoglalja azokat az alapvető ismereteket, amelyek a neurológiai betegvizsgálathoz nélkülözhetetlenek. Az ideggyógyászati kórképek értékelésekor két tényező játszik döntő szerepet, egyrészt a kóros elváltozás localisatioja, másrészt természete (gyakori kórfolyamatok: infarctus, vérzés, tumor, gyulladásos góc, degeneratív elváltozás). Kétségtelen, hogy a neuroradiológia (CT, MRI, DSA, SPECT, TCD, PET stb.) és az electrophysiológia (EEG, VEP, AEP, SSEP, EMG, ENG stb.) rohamos fejlődése az ideggyógyász munkájában komoly segítséget nyújt. Nem vesztett azonban jelentőségéből, sőt talán még fontosabbá vált a gondos anamnesis és az alapos neurológiai vizsgálat, amely szilárd anatómiai és élettani ismereteket követel meg. A kórelőzményi adatok és a vizsgálat során talált gócjelek ismeretében tudjuk csak a további helyes kérdéseket feltenni. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a beteg indokolatlan vizsgálatokon esik keresztül, vagy nem a megfelelő diagnosticus beavatkozások történnek.
Az experimentális idegtudomány utóbbi időben tapasztalt jelentős fejlődése megnyitotta az utat mind több központi idegrendszeri megbetegedés kezelése előtt ("controlled release" készítmények, új hatásmechanizmusú entiepilepticuok alkalmazása; nagyrészt kísérleti stádiumban van a fetalis agyszövet transplantatio, excitotoxin antagonisták, nitrogén oxid anyagcserét befolyásoló vegyületek, génterápia, neuropeptidek, növekedési faktorok, gangliozidok stb. vizsgálata). A jelenleg alkalmazott és a jövőben bevezetésre kerülő neurológiai terápiák kiválasztása naprakész pharmacológiai, kórélettani és biokémiai ismereteket feltételez... Vissza