Betti néni

Fülszöveg

Hogy Balzac a regényírás óriásai közé tartozik s hogy általában nagy műve a modern irodalom gigászian magányos és lenyűgöző teljesítménye, mindig tudvalévő volt. A legutóbbi időben azonban különösen közel jutott az olvasó emberiség érdeklődése Balzachoz, akinek alkotását Engels "a realizmus győzelmének" nevezte. Lukács György pedig, Balzac magyarországi reneszánszának kezdeményezője, ezt írja róla: "Az olyan nagy realista, mint Balzac, ha az általa kigondolt helyzetek és megteremtett alakok belső művészi fejlődése ellentétbe kerül legdédelgetettebb előítéleteivel, sőt legszentebb meggyőződéseivel, egy pillanatra sem habozik félretolni azokat s azt írja meg, amit igazán lát. Ez a kegyetlenség saját szubjektív világképével szemben a nagy realista legmélyebb írói morálja, éles ellentétben a kis írókkal, akiknek szinte mindig "sikerül" összhangba hozni világnézetüket a valósággal, vagyis ráerőszakolni azt a valóság megfelelően eltorzított, elferdített képére." Ennek a bonyolult... Tovább

Fülszöveg

Hogy Balzac a regényírás óriásai közé tartozik s hogy általában nagy műve a modern irodalom gigászian magányos és lenyűgöző teljesítménye, mindig tudvalévő volt. A legutóbbi időben azonban különösen közel jutott az olvasó emberiség érdeklődése Balzachoz, akinek alkotását Engels "a realizmus győzelmének" nevezte. Lukács György pedig, Balzac magyarországi reneszánszának kezdeményezője, ezt írja róla: "Az olyan nagy realista, mint Balzac, ha az általa kigondolt helyzetek és megteremtett alakok belső művészi fejlődése ellentétbe kerül legdédelgetettebb előítéleteivel, sőt legszentebb meggyőződéseivel, egy pillanatra sem habozik félretolni azokat s azt írja meg, amit igazán lát. Ez a kegyetlenség saját szubjektív világképével szemben a nagy realista legmélyebb írói morálja, éles ellentétben a kis írókkal, akiknek szinte mindig "sikerül" összhangba hozni világnézetüket a valósággal, vagyis ráerőszakolni azt a valóság megfelelően eltorzított, elferdített képére." Ennek a bonyolult művészetnek, "sokrétű egységnek" egyik legtökéletesebb és számunkra legizgalmasabb remekműve a Betti néni. Ahogyan a szerelem korokhoz tapadó változatait mutatja be, Crevelben a lajos-fülöpi, Hulot báróban a Napoleon korabeli erotikát. Marneffenében pedig azt a romantikus szerelmet, melyben a szemérem és a bűntudat csak fokozza a gyönyört, - elemzés és teremtés egyszerre. S az előtérben Betti néninek, ennek a torz és szerencsétlen vénleánynak és a menekült lengyel szobrásznak kapcsolata: a sűrű görög tragédia regényformában.
BALZAC BETTI NÉNI
Hogy Balzac a regényírás óriásai közé tartozik s hogy általában nagy műve a modern irodalom gigászion magányos és lenyűgöző teljesítménye, mindig tudvalévő volt. A legutóbbi időben azonban különösen közel jutott az olvasó emberiség érdeklődése Balzachoz, akinek alkotását Engels „a realizmus győzelmének." nevezte. Lukács György pedig, Balzac magyarországi reneszánszának kezdeményezője, ezt írja róla: „Az olyan nagy realista, mint Balzac, ha az általa kigondolt helyzetek és megteremtett alakok belső művészi fejlődése ellentétbe kerül legdédelgetettebb előítéleteivel, sőt legszentebb meggyőződéseivel, egy pillanatra sem habozik félretolni azokat s azt írja meg, amit igazán lát. Ez a kegyetlenség saját szubjektív világképével szemben a nagy realista legmélyebb írói morálja, éles ellentétben a kis írókkal, akiknek szinte mindig „sikerű l" összhangba hozni világnézetüket a valósággal, vagyis ráerőszakolni azt a valóság megfelelően eltorzított, elferdített képére." Ennek a bonyolult művészeinek, „sokrétű egységnek" egyik legtökéletesebb és számunkra legizgalmasabb remekműve a Betti néni. Ahogyan a szerelem korokhoz tapadó változatait mutatja be, Crevelben a lajos-fülöpi, Hulot báróban a Napoleon korabeli erotikát, Marneffenében pedig azt a romantikus szerelmet, melyben a szemérem és a bűntudat csak fokozza a gyönyört, — elemzés és teremtés egyszerre. S az előtérben Betti néninek, ennek a torz és szerencsétlen vénleánynak és a menekült lengyel szobrásznak kapcsolata: a sűrű görög tragédia regény formában.
A borítólap Kármán Éva műve Vissza