Előszó
A Hans Belting művészettudóssal készült, a közelmúltban közreadott beszélgetésben olvasható a felvetés: "... szövegkultúránk néha vagy teljesen elűzte a képeket, avagy - ami ugyanolyan ravasz fogás - művészetnek nyilvánította, professzionalizálta azokat." E teóriában a szöveg és a kép különös villódzásban jelenik meg, s a probléma feneketlen mélységét tárja elénk: a gondolat, a megnyilatkozás, a kifejezés megjelenítésének, megtestesülésének formái, közegei, médiumai is állandó változásban vannak, és napjainkban e kapcsolat, e viszony módosulásai, változásai, egymásbamosódásai különös feszültséget tükröző problematikaként összpontosulnak. Belting mellett hivatkozhatunk a századvég egyik legjelentősebb esztétájára, Hans-Georg Gadamerre is, aki a Szó és kép - "így igaz, így létező" című tanulmányában szögezi le: "A képek és a szavak művészetének viszonya, amint ez köztudott, klasszikus kérdésnek számít, amellyel legalábbis Lessing Laokoonja óta meghitt viszonyban vagyunk. Lessing, ismert elemzésében, amelyben a költői szó és a képi megformálás képes valaminek a kijelentésére, a megkülönböztetést tartotta szem előtt. Ő a képzőművészetet a térbeli egymásmelletiségre, a költészetet pedig az időbeni egymásutániságra vezette vissza, és ezt az elképzelést már Hercler megcáfolta. Nekem ennek ellenére szívügyem, hogy a képzőművészet és a költészet közös vonatkozásait föltárjam, és azokat egy még általánosabb összefüggésbe rendezzem, amely a művészetet igaz kijelentéssé teszi."
A TERRA, az 1992-es megalakulása óta nagyon aktívan munkálkodó, kezdeményező szándékok által vezérelt keramikus művészcsoport - amelynek "művészi életrajza" a közelmúlt négy évben számos hazai és külföldi kiállítás, szimpozion és csoportos fellépés révén íródott gazdag változatosságúvá - az 1997-es tárlatának tematikája, szervező- és rendezőelve gyanánt a "betű és írás az agyagon" gondolatot jelölte meg. Ezzel a témaválasztással, ezzel a gondolattal mintegy továbbfűzte a művészközösség meditatív meghatározottságú munkálkodását - a tizennégy TERRA-tag munkásságát talán leginkább a művek felszíne alatt lappangó impulzív gondolat fogja össze -, egyszersmind izgalmas kapcsolódási pontokat, reflektív kapcsolatot teremtett a kortárs művészet szövetével, valamint a társművészeti ágazatokkal is. A betű, az írás művészetben való megjelenésének vizsgálatakor kézenfekvő megoldás Michel Bútor: A szavak a festészetben című könyvét fellapozni. A francia irodalom kitűnő írójának áttekintéséből kiviláglik, hogy a betű, a szó, a felirat a kép rendkívül fontos része, aktív alkotóeleme a középkortól napjainkig, s szerepe, szerepvállalása hol felerősödő, hol elgyengülő, de a szöveg a képben - valamilyen formában - mindig jelenlévő.
Vissza