Betűember (dedikált példány)

Fülszöveg

Bajtai András szövegeit folyamatosan mederben maradó, szerves retorika jellemzi. [...] Verseinek gyakori színhelye egy fiktív város, ahogyan első kötete is Az átlátszó város címet kapta. Nézőpontjában és beszédmódjában van valami gyermeki naivitás, amelyet rafináltan hív életre. Sokszor él a filmes láttatás eszközével. Képei mintha snittekből állnának össze. [...] Dikciója mögött pedig a modern magyar költészet beható ismerete morajlik. [...] Hát igen, hogyha valaki Bajtai Andrást keresi, akkor valamelyik versében előbb-utóbb megtalálja.
Szegő János, Holmi

Bajtai Andrást [...] tartom olyannak, aki érezhetően szintén Kemény költészetének átjelzéseit követte, de úgy került tőle tisztes látótávolságba, hogy saját lírai nyelvet hozott létre. Mindkettejükre jellemző a világ átláthatatlan rejtélyként, transzcendenciától sem mentes, felforgató idegenségként való érzékeltetése, az én elkülönbözésnek, az ismeretlen másikról való állandó függésének tételezése (A kislány). Menyhért Anna Keményre vonatkozó pontos megfigyelését idézve, egyszerre adnak az olvasónak „túl sok és túl kevés fogódzót. [...] őt az identitás épülése, változása izgatja, az én bezártsága, hasadtsága, narrálhatósága.
Lapis József, Alföld

A mostani [...] darabok a kötet óta a letisztulást mutatják, a lírai tradicionalizmus, nevezzük belterjnek vagy másnak, egyre kevesebb jele tűnik fel. A hétköznapi nyelvhasználat poetizálása nem a stiláris vagy retorikus műveletek eredményeképpen jön létre, hanem egyfajta vizuális jelkép leírása révén (A Betűember, A másik oldal). A szövegek koncentrált líraisága a Hideg Kamasz nézőpontjának szenvtelen kimerevítése által válik nagyon intenzív jelenlétté (A szatyrokért jöttünk, A szoba); a kortárs filmnyelv - Mundruczó Kornél és mások munkáiból ismert - jelölővilága ez.
Borbély Szilárd, Kalligram Vissza