| Nyelvtudományi alapismeretek | 5 |
| A nyelvtudomány tárgya, módszerei, kapcsolata más tudományokkal | 7 |
| Az alkalmazott nyelvtudomány | 10 |
| A nyelvről általában | 15 |
| A nyelv mibenléte, funkciói | 18 |
| A nyelvi jel fogalma | 21 |
| A nyelvi mező | 26 |
| A nyelv mint rendszer | 28 |
| Nyelv és társadalom | 31 |
| Nyelv és gondolkodás | 34 |
| Nyelv és beszéd | 38 |
| A nyelv keletkezése | 41 |
| A szófajok és mondatrészek kialakulása | 47 |
| A nyelv történelmi (diakronikus) változása | 49 |
| A nyelv vízszintes tagozódása | 50 |
| A nyelv függőleges tagozódása | 54 |
| Az írott és beszélt nyelv lélektani jellemzése | 59 |
| Nyelvi közlés és az információelmélet | 61 |
| A nyelvek felosztása. A nyelvrokonság | 64 |
| Irodalomjegyzék | 69 |
| Leíró magyar nyelvtan | 75 |
| Szótan. A szó és a szókészlet általános kérdései | 77 |
| A magyar szó jellemző sajátságai | 77 |
| A szó értékű egyéb nyelvi elemek | 78 |
| A magyar nyelv szókészlete. A teljes szókészlet és alapszókészlet | 79 |
| A szókészlet nagysága | 80 |
| A magyar szókészlet mai mozgása | 80 |
| A magyar szókészlet történeti vizsgálata | 81 |
| A szókészlet rétegei | 88 |
| A köznyelv szókészlete | 88 |
| Az irodalmi nyelv szókészlete | 89 |
| A tájszavak | 89 |
| A szakszókészlet | 89 |
| A zsargonszavak | 90 |
| A mozgalmi nyelv - mozgalmi zsargon | 90 |
| A magyar szókészlet stilisztikai vonatkozásai | 92 |
| A pozitív festői erejű szavak | 93 |
| A negatív festői erejű szavak | 93 |
| Az archaizmusok - neologizmusok | 94 |
| Az egyén szókincse | 96 |
| A szókincs nagysága | 97 |
| Jelentéstan. A jelentéstan tárgya, feladata | 99 |
| A szó alakjának és jelentéstartalmának kapcsolata | 99 |
| A jelentés mint funkció | 100 |
| A szó jelentésköre | 102 |
| Az egy- és a többjelentésű szavaink | 103 |
| Az állandó és az alkalmi jelentés | 104 |
| A szavak alaki, illetőleg jelentésbeli egyezése, rokonsága és eltérése. Az azonos alakú szavak | 105 |
| A rokon értelmű szavak | 106 |
| Az eltérő jelentésű (heteronim) szavak | 107 |
| Az ellentétes (antonim) jelentésű szavak | 107 |
| A szóhangulat | 108 |
| A jelentésváltozások | 110 |
| A jelentésváltozás főbb típusai. Névátvitel | 111 |
| Jelentésátvitelek | 113 |
| A jelentásváltozás egyéb módjai | 114 |
| A szófajok | 115 |
| Az ige | 117 |
| A névszók | 119 |
| A főnév | 120 |
| A főnévi igenév | 121 |
| A melléknév | 122 |
| A melléknévi igenév | 122 |
| A számnév | 123 |
| A névmás | 124 |
| A határozószó | 129 |
| A viszonyszók | 132 |
| Indulatszó | 135 |
| A szóelemek általános kérdései. A szóelem fogalma | 136 |
| A szóelemek kapcsolódása | 138 |
| A szótövek. Az igetövek | 139 |
| A névszótövek | 140 |
| Az igékhez járuló igeképzők | 142 |
| Névszókhoz járuló igeképzők | 144 |
| Igékhez járuló névszóképzők | 145 |
| Névszókhoz járuló névszóképzők | 146 |
| A szóösszetétel | 141 |
| A mellérendelő összetétel | 147 |
| Az alárendelő összetétel | 147 |
| A szóalkotás ritkább módjai | 148 |
| A különírás - egybeírás | 150 |
| A jel | 152 |
| A rag | 153 |
| Alanyi ragozás | 156 |
| Tárgyas ragozás | 157 |
| A szók helyes használata | 155 |
| Mondattan. A mondat általános kérdései | 161 |
| A mondat meghatározása | 162 |
| A mondatfajták osztályozása | 164 |
| Az egyszerű mondatok tartalma | 167 |
| Az egyszerű mondatok minősége | 170 |
| A mondatfajták különleges használata | 171 |
| Nyelvhelyességi tudnivalók a mondatfajtákkal kapcsolatban | 172 |
| A mondatrészek. A mondat főrészei | 173 |
| A szószerkezetek értelmezése | 174 |
| Az alany | 176 |
| Az állítmány | 178 |
| Az alany és az állítmány egyeztetése | 179 |
| A tárgy | 180 |
| A határozó | 182 |
| A határozók osztályozása és rendszer | 183 |
| A határozók alaki kifejező eszközei | 183 |
| A helyhatározók | 184 |
| Az időféle határozók | 185 |
| A módféle határozók | 186 |
| Az állapotféle határozók | 187 |
| Az állandó határozók | 190 |
| A határozós szerkezetek helyes használata | 190 |
| A jelző | 192 |
| Egyszerű mondat többtagú mondatrészekkel | 196 |
| A szórend | 197 |
| Az összetett mondatok fajtái, szerkezetei | 198 |
| A mellérendelő összetett mondatok | 199 |
| Az alárendelt mondatok | 202 |
| Az alanyi mellékmondat | 203 |
| Az állítmányi mellékmondat | 204 |
| A tárgyi mellékmondat | 205 |
| A határozói mellékmondat | 206 |
| A helyhatározói mellékmondatok | 206 |
| Az időhatározói mellékmondatok | 207 |
| A módféle határozót kifejtő mellékmondatok | 208 |
| Az állapotféle határozót kifejtő mellékmondat | 210 |
| Az állandó határozót kifejtő mellékmondatok | 211 |
| Egyéb alárendelő mondatok | 211 |
| A jelzői mellékmondatok | 213 |
| Az értelmezői mellékmondat | 214 |
| A mondatrend | 214 |
| Az összetett mondat szerkesztése | 215 |
| Írásjelek a mondatban | 218 |
| A táblai vázlat helyesírási problémái | 219 |
| Irodalom | 221 |
