| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 474 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-17-8668-4 |
| Megjegyzés: | Tankönyvi szám: K-75. |
| A bölcsesség szeretete | 3 |
| A mindennapi gondolkodástól a filozófiáig | 7 |
| Mit jelent filozofálni? Mi a filozófia? | 8 |
| Platón: Theaitétosz | 8 |
| Fichte: (Első) Bevezetés a tudománytanba | 11 |
| Hegel: Enciklopédia I. A logika. Bevezetés | 12 |
| Marx: A "Kölnische Zeitung" 179. számának vezércikke | 15 |
| Marx: Levelek a "Deutsch-Französische Jahrbücher"-ből | 16 |
| Marx: A hegeli jogfilozófia kritikájához. Bevezetés | 16 |
| A mindennapi élet és a mindennapi gondolkodás jellemzői. Mindennapi gondolkodás és elméleti tudat | 18 |
| Lukács: Az esztétikum sajátossága | 19 |
| Vallás, művészet, tudomány és filozófia | 24 |
| Rubinstein: Lét és tudat | 25 |
| Pál apostol levele a rómaiakhoz: a 4. részből (Ábrahám az ígéretben bízó hit példája) | 26 |
| Pál apostol első levele a korinthusiakhoz: a 13. részből (A szeretet) | 27 |
| Dosztojevszkij: A Karamazov-testvérek. V. könyv 4. fejezet | 28 |
| Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés | 33 |
| Kant: A gyakorlati ész kritikája 7. | 34 |
| Filozófiai problémák a prekapitalista társadalomban | 39 |
| Az antikvitás világképe | 40 |
| Mágia és mitológia. A tudományos világkép kezdetei | 41 |
| Malinowski: A mítosz a primitív lélektanban | 41 |
| Hésziodosz: Istenek születése | 45 |
| Mózes első könyve: | |
| A világ teremtése | 48 |
| Az állatok teremtése | 49 |
| Az ember teremtése | 49 |
| A teremtés hetedik napja | 50 |
| Xenophanész: Töredékek | 50 |
| A filozófiai gondolkodás kialakulása | |
| Vita az egyes és az általános viszonyáról | 51 |
| Prótagorasz: Töredékek | 52 |
| Platón: Phaidón | 53 |
| Démokritosz a Föld, az élővilág, az emberi társadalom kialakulásáról | 58 |
| Arisztotelész: Metafizika VII. könyv | 60 |
| Lenin: A dialektika kérdéséhez | 63 |
| A filozófiai gondolkodás kialakulása | |
| Vita a mozgás és a nyugalom viszonyáról | 64 |
| Hérakleitosz: Töredékek | 65 |
| Zénon: Töredékek | 66 |
| Arisztotelész: Metafizika. XII. könyv | 67 |
| Engels: A természet dialektikája | 69 |
| A feudalizmus világképe | 70 |
| A keresztény világkép: bensőség és isten-alkotta világrend | 71 |
| Szent Ágoston: Vallomások | 71 |
| Dante: Isteni Színjáték. A Paradicsom. XXXIII. ének | 74 |
| A természet rendje - a hit és a tudás | 76 |
| Aquinói Szent Tamás: Summa Theologica | 78 |
| Irodalom az I. részhez | 87 |
| Tapasztalat - értelem - szenvedély. Filozófiai problémák a polgári társadalomban | 91 |
| A reneszánsztól a fölvilágosodásig | 92 |
| Az újkori természettudomány világképe és a humanizmus | 93 |
| Engels: A természet dialektikája. Bevezetés | 98 |
| Bruno: A végtelenről, a világegyetemről és a világokról | 98 |
| Galilei: Párbeszédek | 103 |
| Machiavelli: A fejedelem | 104 |
| Morus: Utópia | 106 |
| Új ismeretelméleti kiindulópontok: empirizmus és racionalizmus. A szolipszizmus problémája | 107 |
| Bacon: Novum Organum | 109 |
| Locke: Értekezés az emberi értelemről | 112 |
| Descartes: Értekezés az ész helyes vezetésének és a tudományos igazság kutatásának módszeréről | 114 |
| Descartes: Elmélkedések a metafizikáról | 116 |
| Berkeley: Három párbeszéd Hílas és Philonous között | 118 |
| A szubsztancia problémája. Materializmus és idealizmus ellentéte | 120 |
| Spinoza: Etika | 124 |
| Leibniz: Második felvilágosítás a szubsztanciák közlekedéséről szóló rendszerhez | 124 |
| Voltaire: Filozófiai szótár | 127 |
| Holbach: A természet rendszere | 128 |
| Rousseau: Emil | 132 |
| A német klasszikus filozófia és fölbomlása | 134 |
| Megismerés és erkölcs | 135 |
| Kant: A tiszta ész kritikája | 136 |
| Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből | 140 |
| Az "én" nevében | 142 |
| Fichte: (Első) Bevezetés a tudománytanba | 147 |
| A dialektikus idealizmus és a fejlődés gondolata | 148 |
| Hegel: A szellem fenomenológiája | 150 |
| Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról | 154 |
| Engels: Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége | 158 |
| Antropológiai materializmus és vallásos ateizmus | 160 |
| Feuerbach: Előzetes tézisek a filozófia reformjához | 161 |
| Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből | 163 |
| Engels: Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége | 164 |
| Nietzsche: Imigyen szóla Zarathustra | 165 |
| A késői polgári filozófiák | 168 |
| A természettudomány módszerei és a pozitivista tudományfilozófiák | 168 |
| Schlick: A filozófia fordulata | 170 |
| Schlick: Pozitivizmus és realizmus | 172 |
| Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül | 174 |
| Irracionalista életfilozófiák | 178 |
| Kierkegaard: Félelem és rettegés | 179 |
| Sartre: Egzisztencializmus | 181 |
| A klasszikus filozófiai hagyomány és a vallásos irányzatok | 183 |
| Maritain: Vallás és kultúra | 184 |
| Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség | 186 |
| Bultmann: Tudomány és létezés | 188 |
| Irodalom a II. részhez | 189 |
| A marxista filozófia alapelvei (I.) Természet és társadalom | 191 |
| A marxizmus: politikai gazdaságtan, filozófia, tudományos szocializmus | 193 |
| Engels: Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége | 196 |
| Lenin: A marxizmus három forrása és három alkotórésze | 197 |
| Lenin: Karl Marx | 198 |
| Morus: Utópia | 198 |
| Engels: A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig | 200 |
| Marx-Engels: A Kommunista Párt kiáltványa | 201 |
| Marx: Levél Joseph Weydemeyerhez | 202 |
| Engels: A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig | 203 |
| Természet, társadalom, történelem | 204 |
| A társadalmi-emberi lét előfeltételei | 209 |
| Marx-Engels: A német ideológia | 209 |
| Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai | 211 |
| Természet és társadalom | 213 |
| Schmidt: A természet fogalma Marx tanításában | 213 |
| Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből | 215 |
| Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből | 217 |
| Hegel: A logika tudománya | 218 |
| Marcuse: Ész és forradalom | 218 |
| Lukács: A társadalmi lét ontológiája | 219 |
| Tőkei: Az "ázsiai termelési mód" kérdéséhez | 220 |
| Engels: Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége | 221 |
| Engels: Levél Joseph Blockhoz | 225 |
| A természet: anyag, mozgás, dialektika | 225 |
| Anyag és mozgás | 226 |
| Marx-Engels: A szent család | 227 |
| Diderot: Filozófiai elvek az anyagról és a mozgásról | 228 |
| Engels: A természet dialektikája | 229 |
| Engels. A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig | 230 |
| Lenin: A dialektika kérdéséhez | 232 |
| A megismerés: gyakorlat, nyelv és tudat | 233 |
| A megismerés alapjairól | 234 |
| Platón: Az állam | 237 |
| Descartes: Értekezés az ész helyes vezetéséről és a tudományos igazság kutatásának módszeréről | 238 |
| Hume: Értekezés az emberi természetről | 242 |
| Leibniz: Újabb vizsgálódások az emberi értelemről | 243 |
| Bacon: Novum Organum | 244 |
| Hume: Vizsgálódás az emberi értelemről | 244 |
| Gyakorlat és tudat | 245 |
| Engels: Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége | 247 |
| Marx-Engels: A német ideológia | 247 |
| Marx: Tézisek Feuerbachról | 247 |
| Engels: A természet dialektikája | 248 |
| Igaz és hamis: az ideológiák | 249 |
| Marx-Engels: A német ideológia | 250 |
| Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai | 250 |
| Hegel: A szellem fenomenológiája | 251 |
| Engels. Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége | 252 |
| János evangéliumáról | 253 |
| Aquinói Szent Tamás: Summa Theologica | 253 |
| Luther: Asztali beszélgetések | 253 |
| Feuerbach: A kereszténység lényege | 254 |
| Marx: Tézisek Feuerbachról | 255 |
| Marx: A hegeli jogfilozófia kritikájához. Bevezetés | 255 |
| Engels: Anti-Dühring | 256 |
| Marx: A tőke | 257 |
| Lenin: Szocializmus és vallás | 258 |
| A természet: barátunk vagy ellenségünk | 259 |
| Goethe: Faust | 261 |
| Engels: A munka része a majom emberré válásában | 262 |
| Sartre: Az undor | 263 |
| Marx-Engels: A német ideológia | 264 |
| Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok | 266 |
| Irodalom a III. részhez | 267 |
| A marxista filozófia alapelvei (II.) Az ember a világban | 269 |
| Az ember problémája a filozófia történetében | 270 |
| Arisztotelész: Politika | 273 |
| La Mettrie: Az ember-gép | 274 |
| Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról | 275 |
| Feuerbach: A jövő filozófiájának alapelvei | 277 |
| Marx-Engels: A német ideológia | 278 |
| Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai | 280 |
| Jaroszewski: Személyiség és közösség | 281 |
| Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai | 284 |
| Emerréválás, munka, nembeliség | 286 |
| Darwin: A fajok eredete | 288 |
| Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből | 292 |
| Marx: A tőke | 293 |
| Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből | 296 |
| Davidov: Munka és szabadság | 297 |
| Engels: A munka része a majom emberré válásában | 298 |
| Oakley: Az ember definíciója | 302 |
| Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség | 304 |
| Lukács: A társadalmi lét ontológiájáról | 306 |
| Marx-Engels: A német ideológia | 308 |
| A tudat és a nyelv társadalmisága | 309 |
| Vigotszkij: A magasabb pszichikus funkciók fejlődése | 310 |
| Marx-Engels: A német ideológia | 312 |
| Engels: A természet dialektikája | 313 |
| Locke: Értekezés az emberi értelemről | 314 |
| Vigotszkij: Gondolkodás és beszéd | 317 |
| Kelemen: A tudat és a megismerés | 319 |
| Kelemen-Lendvai: A tudat társadalmisága | 321 |
| Mátrai: A kultúra történetisége | 326 |
| Frolov: Az életről, a halálról és a halhatatlanságról | 328 |
| Irodalom a IV. részhez | 335 |
| A marxista filozófia alapelvei. (III) Történelem és társadalom | 337 |
| A történelemfilozófia klasszikus problémáiból | 339 |
| A hagyományos történelemkép | 341 |
| Ószövetségi próféták | 342 |
| Ézsaiás próféta könyvéből | 354 |
| Dániel próféta könyvéből: A babiloni király álma | 357 |
| Keresztény történelemfölfogás | 359 |
| Szent Agoston: Isten városáról | 360 |
| Haladás vagy elfajulás? Vélemények a fölvilágosodás korában | 361 |
| Condorcet: Az emberi értelem fejlődésének történelmi tablója | 366 |
| Hume levele Turgot-nak | 368 |
| Rousseau: Értekezés az emberek között egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól | 373 |
| A történetfilozófiai problémák kidolgozása a német filozófiában | 379 |
| Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról | 382 |
| Kant: Az emberiség egyetemes történetének filozófiájáról | 390 |
| Kiábrándulás a nagy történelemfilozófiákból | 397 |
| Kierkegaard: Vagy-vagy - Az irónia fogalmáról | 397 |
| Nietzsche írásaiból | 402 |
| Lehetséges-e pusztán "leíró" társadalomtudomány? | 406 |
| Weber: A társadalomtudományi és társadalompolitikai megismerés "objektivitása" | 407 |
| Marx és a marxizmus - A történelem új nézőpontból | 411 |
| Engels: Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége | 413 |
| Marx-Engels: A német ideológia | 414 |
| Marx: A politikai gazdaságtan bírálatához | 415 |
| Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai | 416 |
| Marx: A tőke I. | 419 |
| Marx-Engels: A Kommunista Párt kiáltványa | 421 |
| Marx-Engels: A német ideológia | 425 |
| Lukács: Az emberi gindolkodás és cselekvés ontológiai alapzatai | |
| A társadalmi lét ontológiájáról | 426 |
| Egyén - társadalom - állam | 430 |
| Fölvilágosult etatizmus és liberalizmus | 430 |
| Rousseau: Társadalmi szerződés | 430 |
| Mill: A szabadságról | 432 |
| Az anarchisták | 435 |
| Bakunyin: A tudományos anarchizmus - Államiság és anarchia | 435 |
| Kropotkin: Az anarchia filozófiája és eszményei | 438 |
| A marxizmus megközelítésmódja | 439 |
| Marx-Engels: A német ideológia | 439 |
| Engels: A család, a magántulajdon és az állam eredete | 441 |
| Lenin: Állam és forradalom | 443 |
| Az egyéni és társadalmi szabadság perspektívái | 447 |
| Weber: A racionális állam | 447 |
| Marcuse: Az egydimenziós ember | 453 |
| Lukács: A társadalmi lét ontológiájáról - Az emberi gondolkodás és cselekvés ontológiai alapzatai | 459 |
| Irodalom az V. részhez | 463 |
| Név- és tárgymutató | 463 |
A borító elszíneződött, enyhén kopottas, töredezett.
A borító kissé kopottas, töredezett. Néhány lapon ceruzás aláhúzás található.
Könyvtári könyv volt.
A borító kissé kopott, foltos, töredezett.
