| Előzetes megjegyzés | 5 |
| Előszó | 7 |
| A formális logika tárgya és feladatai | 11 |
| A logika tárgya | 11 |
| A logika materialista felfogása | 17 |
| A logika jelentősége | 20 |
| A logika történetéhez | 23 |
| Az ítéletek és struktúrájuk | 31 |
| A fogalom és az ítélet | 31 |
| Az ítélet lényege | 32 |
| Az ítélet alkotórészei | 38 |
| Az általános és az egzisztenciális (létezést kifejező) tételek | 41 |
| A változók jelentősége a tudományokban | 44 |
| Az ítéletek közötti kapcsolatok | 46 |
| A szaktudományok és a logika konstansai (állandói) és változói | 46 |
| A logikai tagadás | 49 |
| A logikai konjunkció | 50 |
| Az ellentmondásmentesség törvényének filozófiai jelentősége | 52 |
| A logikai diszjunkció | 59 |
| A kizárt harmadik törvénye | 64 |
| A logikai implikáció | 70 |
| Megjegyzések az úgynevezett "szigorú implikáció"-ról | 76 |
| Az úgynevezett egységes alap törvénye | 78 |
| Az implikáció használata a logikai következtetésekben | 80 |
| A kijelentések ekvivalenciája (egyenértékűsége) | 83 |
| További kijelentéskapcsolatok | 89 |
| Ítéletkapcsolatok visszavezetése más ítéletkapcsolatokra | 97 |
| A kijelentéslogika és Kant ítélettáblázata | 99 |
| A kijelentéslogika fontosabb törvényei | 104 |
| Az eldöntésprobléma | 106 |
| A kijelentéslogika alkalmazása a logikai következtetésre és kapcsolata a hagyományos logika néhány kérdésével | 114 |
| Az ítéletek úgynevezett formális igazsága | 122 |
| A kijelentéslogika gyakorlati alkalmazásáról | 127 |
| A fogalmak | 130 |
| A fogalom és az ítélet viszonya a logikai következtetésben | 130 |
| A fogalom és a megismerés | 132 |
| A fogalmak terjedése és tartalma | 140 |
| A fogalmak tartalmának és terjedelmének úgynevezett reciprocitási törvénye | 151 |
| Második kitérés a dialektikus logikára | 155 |
| A meghatározás és a meghatározáshoz hasonló jellegű módszerek | 163 |
| A meghatározás fajtái | 163 |
| A reális meghatározás (tárgy-meghatározás) | 164 |
| A klasszikus fogalommeghatározás szabályai | 168 |
| A genetikus meghatározás | 172 |
| A meghatározás mint egy fogalom tartalmának feltárása | 173 |
| A meghatározás mint egy fogalom alkalmazásának megállapítása | 176 |
| A meghatározás mint egy újonnan bevezetendő terminus alkalmazásának, illetve annak a jelentésnek a megállapítása, amelyet ennek akarunk tulajdonítani | 177 |
| A hozzárendelő meghatározás | 180 |
| A rekurzív meghatározás | 181 |
| A fogalommeghatározáshoz hasonló eljárások | 182 |
| Az osztályozás | 183 |
| A fogalom felosztása | 184 |
| A logikai következtetések hagyományos elmélete és ennek továbbfejlesztése | 186 |
| A predikátumlogika klasszikus alapjai | 186 |
| A közvetlen következtetések | 187 |
| A szubalternáció (az alárendelés) következtetései | 188 |
| Az oppozíció (átalakítás) következtetései | 188 |
| A szillogisztika | 190 |
| A kijelentéslogika és az osztálkalkulus viszonyáról | 193 |
| Az osztálykalkulus mindig igaz kijelentéskapcsolatáról | 196 |
| Az osztálykalkulus alkalmazása a szillogizmusok elméletére | 199 |
| A Hauber-tétel | 206 |
| A kvantifikáció és a hagyományos következtetések | 209 |
| Megjegyzések az egyváltozós predikátumkalauz eldöntésproblémájához | 224 |
| Egyváltozós és többváltozós predikátumokról | 228 |
| A relációlogika jelentőségéről | 234 |
| A relációlogika alapfogalmai, törvényei és ezek alkalmazása | 238 |
| Sajátos tulajdonságokkal rendelkező relációk | 247 |
| Az absztrakció útján történő meghatározásról | 250 |
| A predikátumlogika továbbfejlődéséről | 254 |
| Az azonosság törvényének ábrázolása a bővített predikátumkalkulusban | 263 |
| A deduktív módszer | 274 |
| A logika módszeréről | 274 |
| A kijelentéslogika mint deduktív diszciplína | 278 |
| A logika más területeinek axiómarendszerei | 289 |
| Egy deduktív rendszer modellje | 291 |
| Az axiomatika alapfogalmai | 301 |
| Még egyszer a formális logika tárgyáról | 308 |
| A reduktív módszerek | 312 |
| A deduktív és reduktív módszer közötti különbség | 312 |
| A hipotézis formáiról | 320 |
| Az indukció | 327 |
| Teljes indukció | 328 |
| A nem teljes indukció | 331 |
| Az indukció Mill-féle módszerei | 333 |
| A megegyezés módszere | 334 |
| A különbözés módszere | 334 |
| A megegyezés és a különbözés egyesített módszere | 335 |
| A maradékok módszere | 336 |
| Az egymást párhuzamosan kísérő változások módszere | 337 |
| Az egyszerűség elve | 341 |
| Az analogikus következtetés | 344 |
| Rendszer és struktúra | 352 |
| Valószínűség és statisztika | 355 |
| Zárómegjegyzések | 361 |
| Utószó | 367 |
Folytatás Microsoft-tal