Bevezetés a helyi szükségletek és források megismerésének módszertanába

Előszó

Vági Gábor egyik írásában szerencsés egybeesésnek tartotta, "hogy a teljes körű és részletes népszámlálási adatgyűjtés éve most egybeesik a választások, az új önkormányzati testületek megalakulásának évével. És mivel ezúttal ez új politikai és új jogi keretek között történik majd, különös jelentőséget kap, hogy lehetőség nyílik az "újrakezdéshez" szükséges helyzetfelmérésekre, helyzetértékelésekre." A továbbiakban a következőket prognosztizálta: "Valószínű például, hogy egyre több falu kiválik majd az eddigi közös tanácsi kötelékekből, s Önálló közigazgatási egységként működik tovább. Ezeknek a településeknek szükségük lesz arra, hogy ismerjék várható gazdasági lehetőségeiket, s így például azt, hogy az ottani korszerkezet alapján milyen összegű állami támogatásra számíthatnak. Szükség lesz a családösszetétel, a gazdasági aktivitás, a munkába járási szokások, a lakáshelyzet, a kommunális ellátottság számszerű, pontos megismerésére is, mivel ezekben a kérdésekben, a helyi fejlesz tési program-alkotásban mindez nem helyettesíthető az un. helyismerettel." Az azóta tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal szociológus prognózisa valósággá vált. Ebben a mélyreható történelmi folyamatban - reményeink szerint - a pártállami struktúrából egy demokratikus és szociálisan érzékeny társadalmi rendszer alakul ki, melyben a változások a rendszer valamennyi elemét érintik. Az a kelet közép-európai modell, amelyben a jóléti pluralizmus elemei közül egyedül az állam dominált, a piaci és az informális szféra pedig elnyomott vagy csökevényes formában létezett, felbomlóban van Magyarországon. Vissza