| A szerző előszava | 21 |
| Bevezetés | 21 |
| Az egyháztörténelem, mint teológiai tudomány | 21 |
| Az egyháztörténet teológiai problematikája | 21 |
| Az egyháztörténet, mint üdvtörténet | 22 |
| Caesareai Euszebiosz töténelemszemlélete | 22 |
| Szent Ágoston történelemteológiája | 22 |
| A sajátos egyháztörténeti érdeklődés kialakulása | 23 |
| Megközelítések - egy lehetséges meghatározás felé... | 25 |
| Az egyháztörténelem, mint teológiai tudomány | 25 |
| Az egyház önértelmezésének szolgálatában | 25 |
| Az egyháztörténelem, mint locus theologicus | 26 |
| Az egyháztörténet, mint a Szentírás értelmezésének története | 26 |
| A puszta intézménytörténet meghaladása | 27 |
| A keresztény paradoxon megőrzése | 27 |
| Egyháztörténeti kutatás és elkötelezettség | 27 |
| Mai kihívások a katolikus egyháztörténet-írás előtt | 28 |
| Egyháztörténelem a bűnbánat szellemében | 28 |
| Ökumenikus megközelítás | 28 |
| Feminista kutatások | 28 |
| Az egyháztörténelem Európa-központúságának meghaladása | 29 |
| Ókor | 31 |
| Jézus Krisztus az egyháztörténész szemével | 31 |
| Jézus a történelmi forrásokban | 31 |
| A probléma jelentkezése | 31 |
| A Názáreti Jézus életének keretei | 32 |
| Jézus születési időpontja és helye | 32 |
| Jézus nyilvános működésének ideje és helye | 33 |
| Jézus és a korabeli zsidó politikai/vallási csoportok | 33 |
| Jézus pere és kivégzése | 34 |
| A feltámadás | 34 |
| A jézusi tanítás értelmezési horizontjai | 35 |
| Jézus személyének és tanításának értelmezése a XIX. századig | 35 |
| A protestáns bibliakritika hatása | 35 |
| A "történeti Jézus"- kutatás és annak katolikus recepciója | 36 |
| Akart-e Jézus egyházat alapítani? | 37 |
| A korai kereszténység | 39 |
| A kereszténység terjedése a I. században | 39 |
| A kereszténység a zsidó vallás keretén belül (30-70) | 39 |
| A kereszténység leválása a zsidóságról (70 után) | 40 |
| Három konfliktus, amelyben az egyház önazonossága formálódott | 41 |
| A keresztények és a hivatalos zsidóság | 41 |
| Palesztinai és diaszpórából származó zsidók a jeruzsálemi gyülekezetben | 42 |
| Zsidó-keresztények és pogány -keresztények az első gyülekezetekben | 42 |
| A "vezető szolgálat" fejlődése az I. században | 43 |
| A kereszténység helyzete a Római Birodalomban | 46 |
| A római állam valláspolitikájának alapelvei | 46 |
| A kereszténység "ellenfelei" | 46 |
| Volt-e általános érvényű keresztényellenes törvény? | 47 |
| Az állami tisztivelők magatartása a keresztényekkel szemben az I. században | 47 |
| Az egyház társadalmi beágyazottsága 100 körül | 48 |
| A kereszténység és a többi új vallás | 49 |
| Az első három évszázad teológiatörténeti jelentősége | 49 |
| Kihívás a II. században: a gnoszticizmus | 50 |
| A kereszténység konkurenciája a III-IV. században: a minisztériumvallások | 50 |
| A napkultusz | 51 |
| A manicheizmus | 51 |
| A keresztényüldözések | 53 |
| A keresztények helyzete a II. század végéig | 53 |
| Az első nagy üldözés Néró alatt | 53 |
| A Flaviusok és az Antoninusok időszaka | 53 |
| A Marcus Aurelius-féle üldözés háttere: a montanizmus | 55 |
| A keresztények helyzete a III. században | 56 |
| A Severusok szinkretista toleranciája | 56 |
| A birodalom általános válságának következményei | 56 |
| A "nagy üldözés" Diocletianus alatt | 57 |
| A konstantini fordulat | 59 |
| Nagy Konstantin valláspolitikai fordulata | 59 |
| A kereszténység legalizálásához vezető út | 59 |
| Konstantin törvényhozás a keresztények érdekében | 60 |
| A valláspolitikai fordulat lehetséges motívumai | 61 |
| Isteni csoda? | 61 |
| Szinkretizmus vagy politikai számítás? | 62 |
| Személyes elkötelezettség? | 62 |
| Nagy Konstantin "egyházképe" | 63 |
| Konstantin utódainak valláspolitikája | 65 |
| Christianitas és romanitas összefonódása | 65 |
| Konstantin utódai | 65 |
| Szent Ambrus, Milánói püspöke | 66 |
| Az egyházi élet változásai a IV. század folyamán | 67 |
| A korszak vallási képe Szent Ágoston Vallomásainak tükrében | 68 |
| A konstantini fordulat egyházi ellenzéke: a donatiumus | 69 |
| A pogány reakció | 70 |
| Egy fordított megtéréstörténet: Julianus, az Apostata | 70 |
| Az ariánus válság | 74 |
| Az ariánus válság és az első egyetemes zsintok | 74 |
| Airus tanai | 74 |
| A Nikaiai Zsinattól (325) a Konstantinápolyi Zsinatig (381) | 74 |
| Az ókori eretnekségek problematikája | 76 |
| Az ortodoxia győzelme Nagy Theodosius alatt | 77 |
| A krisztológiai vita és következményei | 79 |
| A krisztológiai vita háttere | 79 |
| A római Birodalom nyugati és keleti felének eltérő sorsa az V. században | 79 |
| Joghatásógi vita | 79 |
| A császári udvar intrikái | 80 |
| A teológiai nyelv és a teológiai hagyomány különbözősége | 80 |
| A krisztológiai vita kirobbanása, az Efezusi és a Khalkedóni Zsinat | 81 |
| A krisztológiai vita kirobbanása | 81 |
| Az Efezusi zsinat (431) és következményei | 82 |
| A Khalkedóni Zsinat (451) és a khalkedóni dogma | 83 |
| További teológiai viták és egyetemes zsinatok | 84 |
| Az egyetemes zsinatok jelentősége | 85 |
| A szerzetesi élet kezdetei | 86 |
| A szerzetesség kezdetei Keleten | 86 |
| Egyiptomi remeték és szerzetesek | 86 |
| Nagy Szent Baszileiosz, "a keleti szerzetesség atja" | 87 |
| A nyugati szerzetesség kibontakozása | 88 |
| Gallia első közösségei | 88 |
| Az aszketikus ideál hatása a római arisztokrácia körében | 88 |
| Szent Ágoston kisurgárzása | 89 |
| Szent Benedek, a "nyugati szerzetesség atyja" | 89 |
| A pápai primátus tanának gyökerei | 91 |
| A görög és a latin egyház eltérő helyzetének akkleziológiai következménye | 91 |
| A római egyház önértelmezése | 91 |
| A patriarchátusok rendszere | 93 |
| A pápai primátus tanának gyökerei | 93 |
| Nagy Szent Leó | 94 |
| Nagy Szent Gergely | 94 |
| Középkor | 97 |
| Az egyház a középkori társadalomban | 97 |
| A középkorkutatás problémái | 97 |
| A középkor fogalma | 97 |
| A mediavisztika és a segédtudományok | 98 |
| A középkor tárgyalásának kezdete és vége | 98 |
| Az egyházszervezet középkori fejlődése | 100 |
| Az egyház szerepe a középkori társadalomban | 100 |
| Ordines-elmélet | 100 |
| A hatalom szakrális legitimációja | 101 |
| A püspöki tisztség betöltése | 102 |
| A status cleicalis | 103 |
| A javadalom | 103 |
| Sajátegyház és kegyúri jog | 104 |
| A népvándorlás és az iszlám térhódítás | 106 |
| A népvándorlás | 106 |
| A népvándorlás első hulláma | 106 |
| A népvándorlás második és harmadik hulláma | 108 |
| Az iszlám térhódítása és a "keresztény világ" átrendeződése | 109 |
| Ír és angolszász misszió a kontinensen | 110 |
| Az ír misszió | 110 |
| Az ír kereszténység sajátosságai | 110 |
| Ír szerzetesek a kontinensen | 110 |
| Az angolszász missió | 111 |
| Az angolszászok megtérése | 111 |
| Az angolszász szerzetesek térítőtevékenysége | 111 |
| Szent Bonifác működése | 112 |
| A Karoling-kor | 114 |
| A frankok és a pápaság szövetsége | 114 |
| A Karolingok felemelkedése | 114 |
| Kis Pippin és a Szentszék | 114 |
| A Constitutum Constantini | 115 |
| A Karoling-egyházmodell | 115 |
| Nagy Károly és császárság helyreállítása Nyugaton | 115 |
| Nagy Károly uralkodói ideálja | 115 |
| A Karoling-egyházreform | 116 |
| A birodalmi egyház és a pápaság a IX-X. században | 118 |
| A császárság helyzete és a birodalmi missziók | 118 |
| A pápaság válsága | 119 |
| III. Ottó és a renoatio imperii | 119 |
| Képtisztelet és képrombolás | 121 |
| A képtisztelet kérdése az egyházatyáknál | 121 |
| Az ószövetségi képtilalom értelmezései | 121 |
| A képek kezdeti elutasítása | 121 |
| A képtisztelet teológiai megalapozása | 122 |
| Az ikonoklaszta vita Bizáncban | 123 |
| A képromboló korszak | 123 |
| A képtisztelet helyreállítása | 124 |
| A képek, szobrok ereklyék kultikus funkciója Nyugaton | 125 |
| A képtisztelet kérdése a latin egyházban | 125 |
| Az ikonoklaszta vita nyugati hatása | 126 |
| A keleti egyházszakadás | 127 |
| A keleti és a nyugati egyház elkülönülése | 127 |
| A két egyházrész eltérő szokásai | 127 |
| A Phótiosz-féle szakadás, mint a nagy egyházszakadás előjátéka | 128 |
| Az 1054-es szakadás és következményei | 129 |
| A skizma közelebbi előzményei | 129 |
| Az 1054-es események | 130 |
| A szakadás következményei | 130 |
| Az invesztitúra és az "egyház szabadsága" | 130 |
| Az invesztitúra problematikája | 132 |
| Az invesztitúra fogalma | 132 |
| A libertas ecclesiae eszméje | 133 |
| A pregregoriámus pápák reformtevékenysége | 133 |
| Az ivesztitúra-vita | 133 |
| VII. Gergely törekvései | 133 |
| A Dictatus papae | 134 |
| A pápa és a császár összeütközése | 134 |
| A worsi konkordátum | 135 |
| A pápaság a XII-XIII. században | 136 |
| A XII. századi pápaság | 136 |
| Az 1130-as kettőség pápaválasztás | 136 |
| III. Sándor pápa és I. Frigyes császár küzdelme | 136 |
| A pápai hatalom III. Ince és utódai alatt | 137 |
| A pápai hatalom csúcsa: III. Ince | 137 |
| A pápaság pirruszi győzelme III. Ince utódai alatt | 138 |
| A középkor "általános" zsinatai | 138 |
| A szerzetesi reform útjai | 140 |
| A cluny-i reform és a karthauziak | 140 |
| A karthauziak | 141 |
| A ciszterciek | 141 |
| A kanonokrendek létrejötte | 143 |
| A kanonoki életforma típusai | 143 |
| A premontreiek és Fontevrault | 143 |
| Keresztes hadjáratok és lovagrendek | 145 |
| A keresztes mozgalom ideológiai háttere | 145 |
| A keresztes hadjáratok kezdeményezése | 145 |
| A keresztes eszme poltikai háttere | 146 |
| Szent cél és erőszak | 146 |
| Hadi vállalkozások a Szentföld felszabadítására | 147 |
| Az I. keresztes hadjára (1096-1099) | 147 |
| További hadjáratok | 147 |
| A lovagrendek | 148 |
| A templomosok | 148 |
| A Szent János lovagrend (ispotályosok, johanniták, máltaiak) | 149 |
| A német lovagrend és egyéb rendek | 149 |
| Eretnekmozgalmak és inkvizíció | 151 |
| A középkori eretnekmozgalmak | 151 |
| Új vallási igények jelentkezése | 151 |
| A középkori eretnekmozgalmak általános jellemzői | 151 |
| A pataria és az eretnekmozgalmak első hulláma | 152 |
| A katarok vagy albigensek | 152 |
| A valdensek | 153 |
| Humiliátusok, begárdok és beginák | 153 |
| A középkori inkvizíció | 154 |
| Koldulórendek és egyetemek | 156 |
| A domonkosok és a ferencesek | 156 |
| Domonkosok | 156 |
| Ferencesek | 156 |
| Az egyetemek születése | 158 |
| A pápaság avignoni korszaka | 160 |
| A pápai hatalom értelmezése a XIII-XIV. század fordulóján | 160 |
| V. Celesztin, az "angyali pápa" | 160 |
| VIII. Bonifác pontifikátusa | 161 |
| A pápai udvar Avignonban | 162 |
| A konstanzi és a Bázeli Zsinat kora | 164 |
| A konciliarizmus és az egyházreform kérdése | 164 |
| A konciliarista egyházmodell | 164 |
| Az egyház reformjának igénye | 165 |
| A "nyugati egyházszakadás" következményei | 166 |
| Az 1378-as kettős pápaválasztás | 166 |
| A pisai zsinat következményei | 166 |
| A konstanzi Zsinat | 167 |
| Az egyházszakadás felszámolása | 167 |
| A hit ügye | 168 |
| A zsinati elv, mint az egyházreform záloga | 168 |
| A Bázel-Ferrara-Firenzei Zsinat | 169 |
| A Bázeli Zsinat és a pápaság | 169 |
| A Bázeli Zsinat ferrara-firenze-római folytatása | 170 |
| A konciliarizmus utóhatása | 171 |
| Újkor | 173 |
| Reneszánsz és humanizmus | 173 |
| A reneszánsz és a humanizmus hatása az egyházra | 173 |
| A reneszánsz, mint az antikvitás újrafelfedezése | 173 |
| A humanizmus, mint a műveltség új modellje | 174 |
| A reneszánsz historiográfiája | 174 |
| A humanizmus pogány jellegének kérdése | 176 |
| A reneszánsz pápaság | 177 |
| A korai reneszánsz pápák | 177 |
| Vénusz, Mars és Minerva gyermekei | 179 |
| A késői reneszánsz pápák | 180 |
| A nepotizmus | 181 |
| A humanista vallásosság és a devotio moderna | 181 |
| Marsilio Ficino keresztény platoniumusa | 181 |
| Rotterdami Erasmus és a keresztény humanizmusa | 182 |
| A devotio moderna | 183 |
| A XVI. századi egyházreform porblematikája | 186 |
| A reformáció historiográfiája | 186 |
| Reformáció és katolikus reform | 187 |
| Egyházreform | 187 |
| Reformáció | 187 |
| Ellenreformáció- katolikus reform | 187 |
| Felekezetiség (konfesszionalizmus) | 189 |
| A reformáció szellemi és politikai háttere | 189 |
| Visszaéleések az egyház életében | 189 |
| Politikai helyzet a Német-római Birodalomban | 190 |
| Teológiai bizonytalanság | 191 |
| A laikus vallásosság megerősödése | 191 |
| Az egyházreform, mint teológiai probléma | 192 |
| Luther és a reformáció megindulása | 193 |
| Martin Luther pályája 1517-ig | 193 |
| A toronyélmény | 194 |
| A búcsúcédulák ügye és Luther 95 tétele | 195 |
| A búcsúhirdetés késő középkori gyakorlata | 195 |
| A 95 tétel | 196 |
| Egyházreform helyett egyházszakadás | 198 |
| A Luther kiközösítéséhez vezető események | 198 |
| Luther teológiája az 1520-as programadó iratok tükrében | 199 |
| Luther egyházmodellje | 200 |
| A reformáció válsága | 201 |
| A wittenbergi "forradalom" | 201 |
| A lovagok felkelése és a parasztháború | 201 |
| Az anabaptista mozgalom | 202 |
| Szakítások a humanistákkal | 202 |
| A "politikai reformáció" | 203 |
| Kísérletek az egyház egységének helyreállítására | 205 |
| A tárgyalások és hitviták időszaka | 205 |
| A reformáció ügye az Ágostai Hitvallásig | 205 |
| A reformáció ügye a Trienti Zsinat megnyitásáig | 206 |
| Az augsburgi vallásbékéhez vezető út | 207 |
| A reformáció ügye a fejedelmek lázadásáig | 207 |
| A passaui szerződés és az augsburgi vallásbéke | 207 |
| A svájci reformáció | 209 |
| Zwingli és a zürichi reformáció | 209 |
| Kálvin és a genfi reformáció | 211 |
| Kálvin csatlakozása a reformáció hoz | 211 |
| A kálvini teológia alapjai | 212 |
| Kálvin genfi működése | 213 |
| A kálvinizmus elterjedése Európában | 214 |
| Az anglikán reformáció | 216 |
| VIII. Henrik skizmája | 216 |
| A házassági kérdés | 216 |
| Elszakadás Rómától | 217 |
| Az anglikán egyház kialakulása | 218 |
| A vallás ügye VIII. Henrik alatt | 218 |
| A vallási kérdés Henrik utódai alatt | 219 |
| A katolikus reform útkeresése a Trienti Zsinat előtt | 220 |
| A reform irányába ható tényezők | 220 |
| Reformiratok az egyházi struktúra megújításáért | 220 |
| Konfraternitások (Testvérületek) | 222 |
| A spanyol egyház reformja | 222 |
| A szerzetesi élet régi és új keretei | 223 |
| Egyes régi rendeletek reformja | 223 |
| Papi kongregációk | 223 |
| Szent Ignác és a jezsuiták | 224 |
| A Trienti Zsinat | 228 |
| A Trienti zsinat historiográfiája | 228 |
| A zsinat előzményei | 228 |
| A zsinat összehívásának nehézségei | 228 |
| A zsinat munka sikerének feltételei | 229 |
| A zsinat jellegzetességei | 230 |
| A három ülésszak eseménytörténete | 231 |
| Az I. ülésszak III. Pál alatt (1545-1547) | 231 |
| A II. üllésszak III. Gyula idején (1551-1552) és IV. Pál pápasága | 231 |
| A III. ülésszak IV. Pius idején (1562-1563) | 232 |
| A zsinati teológia súlypontjai | 233 |
| A Szentírás és a szent hagyomány (IV. ülés, 1546) | 234 |
| Az eredeti bűn problémája (V. ülés, 1546) | 234 |
| A megigazulás katolikus értelmezése 8VI. ülés, 1547) | 235 |
| A katolikus szentségtan | 236 |
| A katolikus egyház "trienti típusú" reformja | 237 |
| A pápaság reformja | 237 |
| IV. Pius és a zsinati határozatok kihirdetése | 237 |
| V. Szent Pius reformtevékenysége | 237 |
| XIII. Gergely pápasága | 238 |
| V. Sixtus kúriareformja | 239 |
| A liturgiareform betetőzése VIII. Kelemen alatt | 239 |
| Az egyházmegyék reformja | 240 |
| A reform eszközei | 240 |
| Boromei Szent Károly, a "trienti püspökideál" | 240 |
| A papképzés reformja | 241 |
| A hitélet reformja: barokk vallásosság | 243 |
| Az ellenreformáció | 245 |
| A hugenotta háborúk (1562-1598) | 245 |
| A harmincéves háborúk (1618-1648) | 246 |
| A vallásháborúhoz vezető események Németországban | 246 |
| A harmincéves háború eseménytörténete | 247 |
| A Szentszék politikája a harmincéves háború alatt | 248 |
| A pápai és a spanyol inkvizíció | 249 |
| A pápai inkvizíció | 249 |
| A spanyol inkvizíció | 250 |
| A Bruno- és a Galilei-ügy | 250 |
| A világmisszió kibontakozás | 252 |
| Latin-Amerika krisztianizálása | 252 |
| Alkalmazkodási módszer a Távol-Keleten | 253 |
| India | 253 |
| Japán | 254 |
| Kína | 254 |
| A rítusvita | 255 |
| A francia egyház az abszolutizmus korában | 256 |
| Az abszolutuizmus hatása az egyházra | 256 |
| Az abszolutizmus valláspolitkai következményei | 256 |
| A pápaság és az abszolutizmus | 256 |
| A gallikanizmus | 257 |
| A gallikanizmus kialakulása | 257 |
| A Szentszék és Franciaország konfliktusának kezdete VII. Sándor alatt | 257 |
| A regália-vita X. Kelemen idején | 258 |
| A galikán cikkhelyek megfogalmazása Boldog XI. Ince pápasága alatt | 258 |
| A helyzet rendeződése VIII. Sándor és XII. Ince idején | 259 |
| A janzenizmus | 260 |
| A janzenizmus teológiai háttere | 260 |
| A janzenista mozgalom kezdetei | 261 |
| A janzenista vita a "kelemeni békéig" | 262 |
| A janzenista válság kiújulása XI. Kelemen alatt | 264 |
| Modernkor | 267 |
| A felvilágosodás és a liberalizmus | 267 |
| A felvilágosodás | 267 |
| A felvilágosodás eszménye | 267 |
| A szabadkőművesség, mint a felvilágosodás eszméinek közvetítője | 268 |
| A liberalizmus | 269 |
| A liberális társadalomelmélet | 269 |
| A konzervativizmus, mint a libaralizmus korrekciója | 271 |
| A felvilágosodás és a liberalizmus egyházpolitikai elvei | 271 |
| Tolerancia | 271 |
| Szekularizáció, állam és egyház szétválasztása | 272 |
| Az egyház a felvilágosodás századában | 274 |
| Felvilágosodás és kereszténység | 274 |
| A felvilágosodás hatása az egyházi életben | 274 |
| A felvilágosult kereszténység Itáliában | 274 |
| Episzkopaliumus vagy febronianizmus | 275 |
| A pistoiai zsinat | 276 |
| A felvilágosul abszolutiumus egyházpolitikai következményei | 277 |
| A jezsuita rend felszámolása | 277 |
| Terezianizmus és jozefinizmus | 279 |
| A német birodalmi egyház szekularizációja | 281 |
| A francia forradalom és az egyház | 282 |
| A forradalom értékelésének problémái | 282 |
| A forradalom korai szakasza és a papság | 283 |
| A papság polgári alkotmánya és a hűségeskü | 285 |
| Az egyházüldözés évei | 286 |
| A forradalom vallási kísérletei | 287 |
| Napóleon egyházpolitikája | 288 |
| VI. Pius utolsó évei és a napóleoni fordulat | 288 |
| VI. Pius kálváriája | 288 |
| Napóleon és a vallási kérdés | 288 |
| A francia egyház helyzete Napóleon uralma alatt | 289 |
| VII. Pius megválasztása és a konkordátum megkötése | 289 |
| VII. Pius fogsága | 290 |
| Az egyház a restauráció korában | 292 |
| A Szent Szövetség | 292 |
| A pápaság helyzete | 292 |
| Konkordátumok | 293 |
| Romantika és ultramontanizmus | 294 |
| A szerzetesi élet új modellje | 294 |
| A liberális katolikusok | 295 |
| Katolikusok és liberálisok szövetsége Belgiumban | 295 |
| Liberális katolikusok Franciaországban | 295 |
| A liberális katolicizmus elítélése | 296 |
| IX. Pius pápasága és az I. Vatikáni Zsinat | 298 |
| A pápa és az olasz egységmozgalom | 298 |
| IX. Pius első évei | 298 |
| A római forradalom | 298 |
| Rosmini reformjavaslata | 299 |
| A risorgimento és a római kérdés | 299 |
| A Syllabus | 300 |
| Az I. Vatikáni Zsinat | 302 |
| A pápai tévedhetetlenség kérdése a zsinat előtt | 302 |
| A zsinat lefolyása | 302 |
| A zsinat utóhatása és IX. Pius halála | 305 |
| Az egyház a liberalizmus virágkorában | 307 |
| A politikai katolicizmus kibontakozása és a német kultúrharc | 307 |
| A XIX. század második felének politikai katolicizmusa | 307 |
| A kulturkampj | 308 |
| XIII. Leó pápa pápasága | 310 |
| A Szentszék álláspontjának módosulása a liberaliumus tekintetében | 310 |
| Az egyház szociális tanításának rendszerezése | 311 |
| Az "amerikai út" és az amerikaniumus | 312 |
| X. Pius és a modernista válság | 312 |
| Szent X. Pius, a "konzervatív reformer" | 312 |
| A szekularizáció Franciaországban | 313 |
| A modernista válság | 314 |
| Az egyház helyzete a fasiumus éa nácizmus uralma latt | 317 |
| A Szentszék és a fasizmus | 317 |
| A fasizmus ideológiai háttere | 317 |
| XI. Pius és a fasiszta olasz állam | 317 |
| Az Action francaise ügye | 319 |
| Az egyház és a nácizmus | 319 |
| A nemzetiszocializmus ideológiája és hatalomra jutása | 319 |
| A német egyház helyzete Hitler hatalomra jutása után | 320 |
| XI. Pius fellépése a nácizmus ellen | 322 |
| XII. Pius diplomáciai tevékenysége a II. világháború alatt | 322 |
| Az egyház és a holokauszt | 325 |
| A probléma háttere | 325 |
| A XII. Pius elleni vádak | 325 |
| Az egyház és az antiszemitizmus | 325 |
| A katolikus egyház és a holokauszt | 327 |
| A zsidótörvények fogadtatása a katolikus egyház részéről | 327 |
| XII. Pius "hallgatása" | 328 |
| Az egyház és a kommunizmus | 331 |
| A marxista valláskritika | 331 |
| A marxista és a baloldali politikai irányzatok | 331 |
| A marxizmus és a vallás | 332 |
| A Vatikán és a Szovjetunió viszony a XI. Pius alatt | 333 |
| Egyházüldözés Szovjet-Oroszországban | 333 |
| A Szentszék reakciója XI. Pius idején | 334 |
| Az egyház sorsa Közép-Európában 1945 után | 335 |
| A közép-eurpai egyházak helyzetének megváltozása | 335 |
| A kommunista egyházüldözések XII. Pius alatt | 336 |
| A II. Vatikáni Zsinat | 339 |
| A katolikus egyház a zsinat előestéjén | 339 |
| A társadalmi feltételek változása | 339 |
| A "zsinati szellem" előfutárai | 339 |
| XXIII. János és a zsinat össezhívása | 341 |
| A zsinat eseménytörténete | 343 |
| A zsinat előkészítése és az I. ülésszak (1962. okt. 11. - dec. 8.) | 343 |
| VI. Pál megválasztása és a II. ülésszak (1963. okt. 11. - dec. 4.) | 344 |
| A III. ülésszak (1964. szept. 14.-nov.21.9 | 345 |
| A IV. ülésszak (1965. szept. 14.-dec. 8.) | 346 |
| A zsinati egyházkép alapjai | 346 |
| Az egyház, mint Isten népe | 346 |
| Az egyház küldetése a modern világban | 348 |
| A zsinat utáni egyház | 350 |
| VI. Pál pápasága | 350 |
| A zsinat reformok bevezetése | 350 |
| A zsinat utáni válság | 351 |
| Az ostpolitik | 352 |
| XXIII. János gesztusai | 352 |
| A szentszék diplomáciai aktivitása VI. Pál idején | 352 |
| Az Ostpolitik értékelése | 353 |
| II. János Pál pápasága | 354 |
| A három pápa éve | 354 |
| Pápa a vasfüggöny mögül | 355 |
Folytatás Microsoft-tal