| Áttekintés | 1 |
| Bevezetés | 2 |
| Beszéljünk az elméletekről | 7 |
| Tudomány vagy értelmezés: két nézet egy úszó elefántról | |
| A megismerés módjai: az igazság felfedezése avagy a sokféle valóság létrehozása | |
| Az emberi természet alapja: determinizmus vagy szabad akarat | |
| Mit értékelünk jobban? Az objektivitást vagy az emancipációt? | |
| Az elmélet célja: egyetemes törvények vagy értelmezési szabályok | |
| Kutatási módszerek: kísérletezés, felmérés, szövegelemzés, etnográfia | |
| Összegzés és előretekintés | |
| Összefoglaló kérdések | |
| A szavak súlya | 20 |
| Ernest Bormann szimbolikus konvergencia-elmélete | |
| Kísérlet: Ernest Bormann szimbolikus konvergencia-elmélete | |
| Mitől jó egy empirikus elmélet? | |
| Mitől jó egy értelmező elmélet? | |
| A mérleg két serpenyője: hasonló súlyok és mértékek | |
| Összefoglaló kérdések | |
| A terület feltérképezése | 34 |
| Hét tradíció a kommunikációs elméletek területén | |
| A szociálpszichológiai hagyomány | |
| A kibernetikai hagyomány | |
| A retorika hagyomány | |
| A szemiotikai hagyomány | |
| A szociokulturális hagyomány | |
| A társadalomkritikai hagyomány | |
| A fenomenológiai hagyomány | |
| A kommunikációs elmélet határai | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Interperszonális kommunikáció | 34 |
| Interperszonális üzenetek | 50 |
| George Herbert Mead: Szimbolikus interakcionizmus | |
| Jelentés: a társadalmi valóság konstrukciója | |
| Nyelv: a jelentés forrása | |
| Gondolat: a másik szerepének képzeletbeli átvétele | |
| Az én, mint tükörkép | |
| Közösség: mások elvárásainak szocializációs hatása | |
| Példák az alkalmazott interakcionizmusra | |
| Kritika: túlságosan grandiózus lenne az elmélet? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| W. Barnett Pearce - Vernon Cronen: A jelentés összehangolt szabályozása | 65 |
| A szociális konstruktivista ideál: kozmopolita kommunikátorok, akik egy pluralista világ kiváncsi polgárai | |
| Társalkodók - az egység kötelékének megteremtése | |
| Elmesélt, átélt, még el nem mondott történetek | |
| A kozmopolita kommunikáció gyakorlata: koherencia nélküli | |
| Összehangolás | |
| Kritika: mit gondolnak az elméletalkotók a munkájukról? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Judee Burgoon: Az elvárások megsértésének elmélete | 80 |
| A személyes térrel kapcsolatos elvárások: alkalmazkodni vagy kitérni? | |
| Hogyan lesz egy bonyolult modellből elegáns elmélet? | |
| Az elmélet alapfogalmai | |
| Kritika: munka menet közben | |
| Összefoglaló kérdések | |
| David Buller - Judee Burgoon: Interperszonális megtévesztés elmélet | 92 |
| Egy kialakulóban lévő elmélet az átgondolt interakciókról | |
| Az információ stratégiai kezelése: mit mondanak és hogyan viselkednek | |
| Azok, akik hazudnak | |
| Kiszivárgás - az igazság (talán) kiderül | |
| A partner dilemmája: jóhiszeműség vagy gyanakvás | |
| Félre a kételyekkel: a megtévesztő alkalmazkodása partnere gyanújához | |
| Kritika: miért ilyen bonyolult a megtévesztés tudományos elmélet? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Etikai megfontolások | 104 |
| Imanuel Kant kategorikus imperatívusza | |
| Ágoston Isten akaratáról | |
| Sissela bok igazmondási alapelve | |
| Jesse Delia: Konstruktivizmus | 111 |
| Szerepkategorizáló kérdőív | |
| Személyes konstrukciók, mint a kognitív összetettség bizonyítékai | |
| A kognitív komplexitás három arca: megkülönböztetés, absztrakció és integráció | |
| Kifinomult kommunikáció: személyre szabott üzenetek... | |
| Üzenettervező gondolkodásmód - a hiányzó kapocs a komplexitás és a kifinomult kommunikáció között | |
| A kifinomult kommunikáció hasznos hatása | |
| A kifinomult beszélők új generációjának szocializációja | |
| Kritika: a kognitív komplexitás megkérdőjelezése | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Irwin Altma - Dalmas Taylor: A kapcsolat-elmélyülés elmélete | 127 |
| A személyiség szerkezete: egy sokrétegű hagyma | |
| Az intimitás alapja a feltárulkozás | |
| Az önfeltárás mélysége és szélessége a közeledés szabályozása a nyereség-veszteség alapján | |
| Kritika: a kapcsolat elmélyülés folyamatának visszafordítása | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Charles Berger: A bizonytalanság-csökkentés elmélete | 138 |
| Bizonytalanság-csökkentés: előrejelzés és magyarázat | |
| Egy axiomatikus elmélet: biztosat a bizonytalanról | |
| Teorémák: a bizonytalansági axiómák logikai ereje | |
| A bizonytalansággal való megbirkózás stratégiái | |
| Kritika: zavaró kételyek a bizonytalansággal kapcsolatban | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Kapcsolataink karbantartása | 150 |
| Paul Watzlawick: Az interakcionális nézőpont | 155 |
| A család, mint rendszer | |
| Az interperszonális kommunikáció alaptételei | |
| Egy rendszer csapdájában - ahonnan nincs kiút | |
| Átértelmezés: a szabályok megváltoztatásával megváltozik a játék is | |
| Kritika: szükséges változtatások a rendszeren belül | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Leslie Baxter - Barbara Montgomery: Kapcsolati dialektika | 168 |
| A szoros kapcsolatok "húzó-taszító" dialektikája | |
| A kapcsolati dialektika három példája: összetartozás-függetlenség, biztonság-bizonytalanság, nyitottság-zárkózottság | |
| Párhuzamos dialektika a pár és az őket körülvevő társadalmi környezet között: beilleszkedés-elkülönülés, konvencionalitás-egyediség, nyilvánosságra hozás-eltitkolás | |
| A dialektikus feszültség kezelése: az ellentmondások leküzdésének módja | |
| Kritika: mihez kezdjünk a kapcsolatok szövevényével? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Befolyásolás | 181 |
| Muzafer Sherif: A társadalmi megítélés elmélete | |
| Attitűd-sávok: Elfogadás, elutasítás, és el nem kötelezettség | |
| Személyes bevonódás - az érdekeltek bizonyossága | |
| Az üzenet megítélése: kontraszt és asszimilációs hibák | |
| Véleménykülönbségek és attitűdcsere | |
| Praktikus tanácsok a meggyőzéshez | |
| Az eltérő vélemény elfogadásának bizonyítékai | |
| Kritika: elméletileg milyen széles az elfogadási sávunk? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Richard Petty - John Cacioppo: Az elaboráció valószínűségi modellje | 196 |
| Főút és kerülőút: a meggyőzés alternatív ösvényei | |
| Az elraborációs motiváció: vajon megéri? | |
| Az elaboráció képessége kitől és mikor várható el | |
| Az elaboráció típusai objektív és elfogult gondolkodás | |
| Elaborációs érvek erősek, gyengék és semlegesek | |
| A kerülőút jegyei a befolyásolás másik módja | |
| A kerülőút korlátai | |
| A módszer kiválasztása praktikus tanácsok a meggyőzés művészeinek | |
| Kritika a modell továbbgondolása | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Etikai megfontolások | 208 |
| Martin Buber dialógus etikája | |
| Thomas Nielsen jelentős választás felfogása | |
| Csoportos és nyilvános kommunikációja | 211 |
| Csoportos döntéshozatal | 211 |
| Randy Hirokawa - Dennis Gouran: A csoportos döntéshozatal funkcionális szemlélete | |
| A hatásos döntéshozatal négy funkciója | |
| A funkciók prioritása | |
| A kommunikáció szerepe a funkciók betöltésében | |
| Kísérleti körülmények között vizsgált csoportok | |
| Gyakorlati tanácsok amatőröknek és szakembereknek | |
| Kritika: túlértékelt ésszerűség? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Marshall Scott Poole: Az alkalmazott szerkezetalkotás elmélete | 228 |
| A többlépcsős modell kialakítása | |
| Szerkezetalkotás: szabályok és eszközök felhasználásával történő termelés és újratermelés | |
| Esettanulmány | |
| Kritikus interakciók: erkölcsi, kommunikációs és hatalmi vonzatú döntések | |
| Szabályok és eszközök helyes és helytelen használata | |
| Hát akkor hogyan éljünk.. a csoportban? | |
| Kritika: Giddens-szel tűzön-vízen át | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Szervezeti kommunikáció | 240 |
| Karl Weick: Szervezetek információs rendszerekként való megközelítése | 242 |
| A szervezés célja: a többértelmű információk értelmezése | |
| Az egyetem, mint a laza kapcsolatok rendszere | |
| Az egyetem, mint a környezet számára nyitott rendszer | |
| A szociokulturális evolúció háromlépcsős fejlődése | |
| Kritika: a metafora előnyei és hátrányai | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Clifford Geertz - Michael Pacanowsky: A szervezetek kulturális megközelítése | 254 |
| A kultúra, mint a szervezeti élet metaforája | |
| A kultúra fogalma | |
| Alapos leírás - amivel az etnográfusok foglalkoznak | |
| Metaforák: Vegyük komolyan a nyelvet | |
| A történet szimbolikus értelmezése | |
| A regény: a tudományos diskurzus formája | |
| Szertartás: így is volt, így is marad | |
| A vezető, mint a változás ügynöke | |
| Kritika: hasznos-e a kulturális megközelítés? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Stanley Deetz: A szervezeti kommunikáció társadalomkritikai elmélete | |
| A mindennapi élet nagyvállalati uralma | |
| Információ kontra kommunikáció: a számottevő különbség | |
| Stratégia - konkrét vezetői lépések a hatalom kiterjesztése érdekében | |
| Beleegyezés - ellenállás nélküli burkolt ellenőrzés | |
| Részvétel - a gondolatok szabad piaca | |
| Érdeklődés - demokrácia a gyakorlatban | |
| A Szaturnusz vállalat - az érintettek közreműködésének modellje | |
| Kritika: a munkahelyi demokrácia csupán álom? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Nyilvános retorika | 278 |
| Arisztotelész retorikája | 282 |
| Retorika: A meggyőzés esélyének növelése | |
| Retorikai bizonyíték: Logos, Ethos és Pathos | |
| A retorika öt alapszabálya | |
| Kritika: az idő próbája | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Kenneth Burke: A dramatizálás | 292 |
| Azonosulás: a meggyőzés elengedhetetlen eszköze | |
| A dramatizálás öt aranyszabálya | |
| Bűntudat és megváltás körforgása - minden retorika alapja | |
| Retorikai kritika - dramatizált megközelítés | |
| Kritika: a kritikus elemzésének értékelése | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Walter Fisher: Narratív paradigma | 302 |
| A meggyőző történet | |
| Narráció és paradigma: fogalommagyarázat | |
| Paradigmaváltás: a racionális-világ paradigmától a narratív paradigmáig | |
| Narratív ésszerűség: összefüggés és hitelesség | |
| Kritika: összefüggő és hiteles-e Fisher története? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Etikai megfontolások | 312 |
| Az arisztotelészi középút | |
| Cornel West prófétai pragmatizmusa | |
| Tömegkommunikáció | |
| Média és kultúra | 318 |
| Marshall McLuhan: Technológiai determinizmus | 321 |
| Kommunikációs találmányok a történelem súlypontjai | |
| Miközben alakítjuk eszközeinket, azok is formálnak bennünket | |
| A médium maga az üzenet | |
| A múlt vizsgálata: a történelem elemzése a média szemszögéből | |
| A televízió mint langyos médium | |
| Egy korszak küszöbén: néhány példa | |
| Egy új korszak hajnala? | |
| Kritika: nem létezik, hogy igaza legyen! De ha mégis? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Roland Barthes: Szemiotika | 334 |
| Hogyan birkózzunk meg a jelekkel | |
| A sárga szalag transzformációja: a megbélyegzés megbocsátásától a győzelem feletti büszkeségig | |
| Mítoszteremtés: a történelem jelének lecsupaszítása | |
| Egy homogén társadalom mítoszának leleplezése | |
| A tömegkommunikáció szemiotikája: "Bárcsak olyan lehetnék, mint Mike" | |
| Kritika: A mitikus jelek mindig megerősítik a status quo-t? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Stuart Hall: Kultúrakutatás | 345 |
| A média által közvetített ideológia | |
| A kultúrakutatás kezdetei jelentésalkotás | |
| Nagyvállalatok kontrollja a tömegkommunikáció fölött | |
| A média szerepe az öbölháborúban | |
| Az önfejű közönség | |
| Kritika: honnan tudjuk, hogy kinek van igaza? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| A média hatásai | 356 |
| George Gerbner: A kutivációs elmélet | 359 |
| Erőszak-index | |
| Ugyannyi erőszak, eltérő kockázat | |
| A nézőközönség profiljának meghatározása | |
| Az értelem felszántása: mély barázdák kontra kisimult homlok | |
| Főáramhoz csatolás vő, kordábantartás | |
| Rezonancia | |
| Kritika: a televízió hatása és világkép közti összefüggés-jelentős, elenyésző, szoros | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Maxwell McCombs - Donald Shaw: A témameghatározás elmélete | 369 |
| Az elsődleges témameghatározás: nem az a lényeg, hogy mit gondolunk | |
| Hanem hogy miről gondolkodunk | |
| Egy időszerű elmélet | |
| A média és a nyilvánosság által meghatározott téma: erős hasonlóság | |
| Mi minek az oka? | |
| Kikre van legnagyobb hatással a média témaválasztása? | |
| Milyen témák válnak közügyekké a média hatására? | |
| Körülhatárolás: meghatározó szempontok közvetítése | |
| Helyesbített főcím: nemcsak az a lényeg, miről gondolkodunk, hanem hogy hogyan gondolkodunk arról | |
| De ki határozza meg a témameghatározók témáit? | |
| Kritika: túlságosan korlátozott hatás ilyen széles hatáskörben? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Byron Reeves - Clifford Nass: A médiaegyenlet | |
| A médiaegyenlet: média=való élet | |
| Túl a tiltakozó ösztönön: "én tudom, hogy egy kép nem azonos a személlyel" | |
| Régi agy, új technológia | |
| Az egyenlet bizonyítása | |
| Kritika: egy érdekes egyirányú kapcsolat | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Etikai megfontolása | 394 |
| Jürgen Habermas diskurzusetikája | |
| Clifford Christians közösségi etikája | |
| A kulturális kontextus | 397 |
| A kultúraközi kommunikáció | 398 |
| William Gudykunst: A szorongás/bizonytalanság kezelésének elmélete | 401 |
| Megérkezik az idegen | |
| Hatékony kommunikáció: a megfontoltság eredménye | |
| Szorongás és bizonytalanság: a kulturális változatosság következményei | |
| A szorongás és bizonytalanság kezelése eltérő kultúrák összeütközésekor | |
| Kritika: csoportközi változóktól elborítva | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Stella Ting-Toomey: Az arculat-mentés elmélete | 413 |
| Individualizmus és kollektivizmus | |
| A sokarcú arculat | |
| Arculat: híd kultúra és konfliktuskezelés között | |
| Vissza a rajztáblához: stílusok és erőviszonyok | |
| Alkalmazás: megfelelő interkulturális arculatteremtés | |
| Kritika: az egyéni különbségek zavaró jelenléte | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Gerry Philipsen: A beszédkódok elmélete (A kommunikáció etnográfiája) | 428 |
| A beszédkód mint megkülönböztető jegy | |
| A beszédkódok természete | |
| A beszéd jelentései | |
| A beszédkódok színtere | |
| A beszédkódok diszkurzív ereje | |
| Gyakorlati etnográfia | |
| Kritika: különböző beszédkódok a kommunikációelméletben | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Nemek és kommunikáció | 440 |
| Deborah Tannen: Nemek nyelvi dialektusai | 444 |
| Harry és Sally találkozása: két kultúra összecsapása | |
| Kapcsolatorientált nők kontra státuszorientált férfiak | |
| Kapcsolatteremtés kontra tájékoztatás | |
| "Már kezded érteni" | |
| Kritika: tannen túl elnéző lenne a tudomány és a férfiak iránt? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Sandra Harding - Julia T. Wood: Az álláspont-elmélet | 456 |
| A feminista álláspont filozófiai és irodalmi gyökerei | |
| A nők mint marginális csoport | |
| A meghatározatlan helyről származó tudás kontra helyhez kötött tudomány | |
| Hangúlyozott objektivitás: a kevésbé részrehajló női álláspont | |
| Az elmélettől a gyakorlatig: kommunikációkutatás női nézőpontból | |
| Kritika: a marginális álláspont(ok) felfedezése | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Cheris Kramarae: Az elnémított csoport elmélete | 469 |
| Társadalmilag néma csoportok: fekete lyuk mások világában | |
| A férihatalom tapasztalatok megnevezésében | |
| A férfiak, mint a kommunikáció őrei | |
| Nők igazsága a férfiak beszélgetésében: fordítási problémák | |
| Felszólalás szűk körben: nők közötti kapcsolattartás | |
| Nyilvános felszólalás: feminista szótár | |
| Szexuális zaklatás: fogalomalkotás egy tapasztalati tény megjelelölésére | |
| Kritika: nehéz megfelelő férfit találni (és megváltoztatni)? | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Etikai megfontolások | 482 |
| Carol Gilligan nézete az eltérő "hangvételről" | |
| Seyla Bernhabib egyetemes interakció elmélete | |
| Integráció | 485 |
| Kommunikációelmélet | 486 |
| Kiút a káoszból | 490 |
| Az elméletek elhelyezése egy empirikus-értelmező skálán | |
| "Egyfelől...másfelől" | |
| Négy lehetőség az empirikus és értelmező kutató számára: elutasítás, tisztelet, együttműködés, szövetkezés | |
| Az alacsonyabb rendű tudomány elutasítása | |
| A különbségek tisztelete és elismerése | |
| Együttműködés azzal, akivel kell | |
| A "már jön a gyerek" miatt kötött házasságból született utód megkeresztelése | |
| Záró megjegyzések | |
| Összefoglaló kérdések | |
| Az elméletek rövid összefoglalása | 500 |
| Kommunikációelmélettel foglalkozó tudományos folyóiratok | 506 |
| A kommunikációelméleteket alátámasztó filmek | 506 |
| Jegyzetek | 509 |