kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | ELTE-BTK Kulturális Antropológia |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 172 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 28 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. |
| Szógyűjtemény | 10 |
| Irodalom | 21 |
| Az antropológiai megközelítés | |
| Az antropológia, mint a tudás egy területe | 43 |
| Az antropológia részterületei | 43 |
| Az antropológia megkülönböztető jegyei | 44 |
| Az antropológiai megtérítés módjai: elmélet, értelmezés és tudomány | 45 |
| A terepmunka | 46 |
| A kulturális antropológia szemléletmódjai | 46 |
| A holisztikus szemléletmód | 46 |
| Az összehasonlító szemléletmód | 47 |
| A relativizmus | 47 |
| Az antropológiai gondolkodás története | |
| A XIX. századi gyökerek | 48 |
| Az egyvonalú evolúció elmélete | 50 |
| A diffúzionizmus | 51 |
| A történeti partikularizmus | 52 |
| A funkcionalizmus | 53 |
| A biopszichológiai funkcionalizmus | 54 |
| A strukturalista funkcionalizmus | 55 |
| A későbbi evolúciós elméletek | 56 |
| Az általános evolúció elmélete | 56 |
| A specifikus evolúció elmélete | 56 |
| A modern materialista megközelítések | 57 |
| A történeti materializmus | 57 |
| A kulturális materializmus | 58 |
| A modern idealista megközelítések | 58 |
| Materializmus vs. idealizmus | 59 |
| A strukturalizmus | 59 |
| Az interpretív antropológia | 60 |
| Az etnográfiai kutatás | |
| A terepmunka elemei | 60 |
| A terepmunka előkészítése | 61 |
| A terepmunka módszerei | 62 |
| A résztvevő megfigyelés | 63 |
| A kérdések feltevése | 63 |
| A terepmunka gyakorlata | 64 |
| Egy szélesebb világkép kialakítása | 64 |
| A terepmunkát végző társadalmi felelőssége | 64 |
| A kultúra fogalma | |
| Mi a kultúra? | 65 |
| A kultúra mint életmód | 65 |
| A kultúra fogalomalkotó felfogása | 66 |
| A kultúra jellemzői | 66 |
| A kultúra közös | 66 |
| A kultúra tanult | 67 |
| A kultúra szimbólumokon alapszik | 67 |
| A kultúra integrált | 67 |
| A biológia szerepe | 68 |
| A társadalmi-kulturális rendszerek és a genetikai különbségek | 68 |
| A társadalmi-kulturális rendszerek és az emberiség közös biológiai öröksége | 70 |
| A nyelv és a kommunikáció | |
| Az emberi nyelv | 73 |
| Önkényesség | 73 |
| Produktivitás | 73 |
| Időbeli és térbeli eltolódás | 73 |
| A nyelv szerkezeti variációi | 75 |
| Fonológia | 75 |
| Nyelvtan: morfológia és szintaxis | 75 |
| Generatív grammatika | 76 |
| Szókészlet | 77 |
| A nyelv és a kultúra | 78 |
| A kommunikáció etnográfiája | 80 |
| Gazdasági rendszerek | |
| A gazdasági viselkedés | 81 |
| A gazdasági rendszerek | 83 |
| Az adaptáció módjai | 83 |
| A zsákmányolók (vadászok és gyűjtögetők) | 84 |
| A zsákmányolás és a társadalmi-kulturális rendszerek | 85 |
| A korok és nemek szerinti munkamegosztás | 85 |
| Az évszakok szerinti mobilitás | 85 |
| Összegyűlés és szétszóródás | 85 |
| A hordák | 85 |
| Az eredeti "jóléti" társadalom? | 87 |
| A háziasítás | 88 |
| A háziasítás előnyei | 88 |
| A növénytermesztés | 89 |
| Az ültetvényes gazdálkodás | 90 |
| Az intenzív mezőgazdaság | 91 |
| Az intenzív mezőgazdaság és a társadalmi-kulturális rendszerek | 92 |
| A pásztorkodás | 93 |
| A pásztorok megoszlása | 93 |
| A pásztorkodás előnyei és hátrányai | 93 |
| Az állattartás és a társadalmi szervezet | 94 |
| Csere a gazdasági rendszerekben | 94 |
| Kölcsönösség (reciprocitás) | 95 |
| Az általánosított reciprocitás | 95 |
| A kiegyensúlyozott reciprocitás | 95 |
| A negatív reciprocitás | 95 |
| Újraelosztás | 96 |
| A piaci csere | 96 |
| Családi csoportok: házasság, család, lakóhely | |
| A házasság definíciói és funkciói | 97 |
| Vérfertőzési tilalmak | 98 |
| A házasság kultúrák közötti nézőpontból | 99 |
| Házasodási szabályok | 99 |
| Hány házastársa lehet valakinek? | 99 |
| Házassági szövetségek | 100 |
| Csereformák házasságkötéskor | 100 |
| Házasság utáni lakóhelyek | 101 |
| Család és háztartásformák | 102 |
| A rokonság | |
| A vér szerinti és a házasságkötéssel kialakuló kapcsolatok | 103 |
| A leszármazás szabályai és a leszármazási csoportok kialakulása | 104 |
| Az egyágú leszármazás | 104 |
| A patrilineáris leszármazás | 105 |
| A matrilineáris leszármazás | 105 |
| A kettős leszármazás | 105 |
| Az egyágú leszármazási csoportok típusai | 105 |
| A patrilineáris leszármazás | 106 |
| A matrilineáris leszármazás | 106 |
| A nem egyágú leszármazás | 107 |
| Az ambilineáris leszármazás | 107 |
| A bilaterális leszármazás | 107 |
| A nem egyágú leszármazási csoportok | 108 |
| Az ambilineáris leszármazási csoportok | 108 |
| A bilaterális leszármazási csoportok és hálózatok | 108 |
| A rokonság csoportosítása | 108 |
| A rokonok csoportosításának alapelvei | 109 |
| A rokonsági terminológia típusai | 109 |
| A nemek vizsgálata összehasonlító perspektívában | |
| A nemek szerinti munkamegosztás | 111 |
| Minták és feltevések | 112 |
| Az intenzív földművelés és a női munka | 114 |
| A nők státusza | 115 |
| Egyetemes alávetettség? | 115 |
| A nők státuszát befolyásoló tényezők | 116 |
| Milyen a modern nő státusza? | 116 |
| A nem rokoni alapon szerveződő csoportok | |
| Az életkor alapján szerveződő csoportok | 117 |
| A nemi alapon szerveződő csoportosulások | 119 |
| Az etnikai alapon szerveződő csoportosulások | 121 |
| Urbanizáció és csoportformálódás | 123 |
| Az önkéntes társulások | 123 |
| Az informális társadalmi hálózatok | 124 |
| Társadalmi rangsor és rétegződés | |
| Az egalitárius társadalmak | 124 |
| A rangsorra épülő társadalmak | 125 |
| A rétegzett társadalmak | 126 |
| Hatalom, vagyon és tekintély | 127 |
| A társadalmi osztály | 128 |
| Társadalmi osztályok az Egyesült Államokban | 128 |
| A kaszt | 129 |
| A társadalmi rétegződés tanulmányozásának fő irányai | 129 |
| Funkcionalizmus | 130 |
| A konfliktus-elmélet | 130 |
| A politikai rendszerek és a társadalmi ellenőrzés | |
| A politikai rendszerek formái | 131 |
| A hordák | 131 |
| A törzsek | 133 |
| A főnökségek | 135 |
| Az államszervezetek | 136 |
| Társadalmi rétegződés | 136 |
| A centralizált állam | 136 |
| A természetfeletti | |
| A vallás meghatározása | 137 |
| A természetfeletti hatalmak: lények és erők | 138 |
| A mítoszok | 138 |
| A rítusok | 139 |
| Cselekvések és rítusok | 139 |
| Imádságok és felajánlások | 139 |
| A mágia | 140 |
| A varázslás | 140 |
| A boszorkányság | 140 |
| Miért a vallás? | 141 |
| A vallás szervezetei | 141 |
| Individualisztikus kultuszok | 141 |
| Samanisztikus kultuszok | 142 |
| Közösségi kultuszok | 142 |
| Egyházi kultuszok | 143 |
| A totemizmus | 143 |
| A megújulási mozgalmak | 144 |
| A művészetek | |
| Antropológiai perspektívák | 145 |
| A művészet szimbolikus természete | 145 |
| A művészet integráló szerepe | 146 |
| A művészet a kultúra kontextusában | 147 |
| Festészet és szobrászat | 148 |
| Stílus és társadalom | 149 |
| A zene | 150 |
| A zene fogalmi alapja | 150 |
| Változatok a kulturális területeken | 151 |
| A zene és az emberi alkalmazkodás | 153 |
| A tánc | 153 |
| Változás a mai világban | |
| Kulturális érintkezés és kulturális változás | 155 |
| Modernizálódás, "fejlődés" és változás | 156 |
| Technológia, gazdaság és változás | 158 |
| Turizmus és változás | 160 |
| A politikai modernizáció és változás | 162 |
| Urbanizáció és változások | 162 |
| Az antropológia feladatai | |
| Az antropológusok mint közvetítők | 164 |
| Részvétel a közösség mindennapjaiban | 164 |
| A szakértelem bizonyítás | 164 |
| A kulturális túlélés | 165 |
| Fejlődés antropológia: tervezett változás a paraszti közösségekben | 166 |
| A tervezett változtatások konfliktus-lehetőségei | 167 |
| Orvosi antropológia: az alkalmazott antropológia egy új területe | 168 |
| Egészségügyi ellátás | 168 |
| Mentálhigiénés ellátás | 170 |
| Az antropológia alkalmazása és az antropológus etikája | 171 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.