A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Bevezetés a logikába

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Jel Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 154 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 13 cm
ISBN: 963-8344-75-X
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A logika fogalma: A logika filozófiai tudomány, amely az emberi gondolkodás helyességéről tárgyal. A gondolkodás értelmi tevékenység. Ha önmagában vizsgáljuk az értelmi tevékenységet, akkor... Tovább

Előszó

A logika fogalma: A logika filozófiai tudomány, amely az emberi gondolkodás helyességéről tárgyal. A gondolkodás értelmi tevékenység. Ha önmagában vizsgáljuk az értelmi tevékenységet, akkor gondolkodásról beszélünk. Gyümölcse a gondolat. Ha máshoz való viszonyában (amint az értelem „kilép" önmagából és másra irányul - intentionalitas) nézzük, akkor megismerésről beszélünk. Gyümölcse az ismeret. A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozik. Ezt azért teszi, hogy e törvények ismeretében képes legyen megállapítani: vajon az értelem helyesen működik-e (megfelel-e a gondolkodás törvényeinek) vagy sem, amikor a valóságot megismeri?
A logika tárgya: A gondolat (távolabbról) A gondolat tartalma, a megismert valóság (közelebbről)
A logika sajátos tárgyalási szempontja: A gondolkodás „helyessége" (korrektsége)
A logika felosztása:
Formális logika: A gondolkodás formáit kutatja függetlenül a gondolat tartalmától.
Materiális logika: A gondolattartalom igazságértékét vizsgálja. Ismeretkritika: Tágabb értelemben a logikához sorolható. A megismerés folyamatáról, igazságértékéről és ontológiai feltételeiről tárgyaló tudomány. Vissza

Tartalom

bevezetés 9
A logika fogalma és feladata 9
A logika rövid története 14
a fogalom 19
A fogalom meghatározása 19
A fogalom nevei 20
A fogalom tartalmi és kiterjedési köre 21
A fogalom felosztása 22
1. A fogalom felosztása (ha önmagában nézem a fogalmat) 22
2. A fogalmak felosztása (ha a fogalmakat egymással összevetve nézem) 25
3. A fogalmak felosztása (a lényegmegragadás tökéletességi fokát illetően) 26
A fogalom külső jele: a szó 30
A fogalmak jelentése és suppositioja 33
Az egyetemes fogalmak 37
Az egyetemes fogalmak felosztása 37
Universale metaphysicum 38
Universale logicum 40
Az egyetemes fogalmak állíthatósági módjai 41
Az analóg állíthatóság 43
A meghatározás 46
A jó meghatározás szabályai 48
A felosztás 49
A felosztás fajtái 50
Lényegi felosztás 50
Járulékos felosztás 53
A jó felosztás szabályai 53
A megkülönböztetés 55
AZ ÍTÉLET 60
Az ítélet fogalma 60
A kijelentés 62
Az ítéletek felosztása 63
Az egyszerű ítéletek felosztása 64
Az ítéletek igazságértéke 74
1. Az oppositio (szembenállás) 75
2. Az ítéletek convertibilitasa (megfordíthatóság) 80
3. Az ítéletek aequipollentiája (egyenértékűség) 82
A KÖVETKEZTETÉS 85
A következtetés fogalma 85
A következtetés helyessége (korrektsége) és igazsága 86
A következtetés anyaga és formája 87
A következtetés igazságértéke 87
A következtetések fajtái 88
A közvetett következtetések szabályai (Szillogisztika)
A kategorikus szillogizmus 90
A szillogizmus figurái (alakzatai) és módozatai 93
A figurák jelentősége 94
A szillogizmus értéke 96
Rövidített és bővített kategorikus szillogizmus 97
A közvetett következtetések (nem-kategorikus szillogizmusok) 98
A logikailag egyenértékű kijelentések helyettesítése 104
Az induktív következtetés 105
Az analógiás következtetés 106
A bizonyítás 108
A bizonyítás formái 110
A logikai alapelvek 117
A SZIMBOLIKUS (MATEMATIKAI) LOGIKA ALAPJAI 124
A szimbolikus kifejezések 125
Logikai kapcsolatok 126
Az igazságérték megállapítása 130
A logikai törvények 131
A logikai műveletek átalakítása 132
Logikai gépek 135
A logikai függvénykalkulus 135
Az ítéletek szerkezete hagyományos és mai szempontból 136
Az ítéletfunkció 137
A quantificator 138
Szimbolikus jelölések 139
A logika axiomatikus felépítése 144
1. Az axiomatikus rendszer jellege általánosságban 145
2. A szimbolikus logika axiomatizálása 148
A filozófiai és a matematikai logika kapcsolata 152
Irodalom 154

Bolberitz Pál

Bolberitz Pál műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bolberitz Pál könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv