Bevezetés a mai muzsikába

Előszó

Mélyen tisztelt Hallgatóim!

A mai muzsika kérdését legtöbben úgy szokták elintézni, hogy meghallgatnak egyszer-kétszer egy-egy új kompoziciót, megállapítják, hogy tetszik-e nekik vagy nem tetszik, azután kimondják ítéletüket a mai muzsikáról. Az ilyen elintézésmódot bagatelizálásnak nevezném. Úgy látszik, a legtöbb embernek szüksége van arra, hogy önmaga mértékére szállítsa le a dolgokat, hiszen erre tanítják őt érzékszervei is; ugyebár a legnagyobb kolosszust is csak a magunk szemszögéből nézhetjük és az optika megtanít arra, hogy minél távolabb van tőlünk a tárgy, annál inkább csak részleteket látunk belőle. Ahhoz, hogy a tőlünk távoleső kolosszust nagynak tudjuk látni, ahhoz tapasztalatra van szükség, mely főként a tapintásból indul ki. A mai emberek nagy tömegei pedig igen-igen távol vannak még a mai muzsikától, nem tapasztalhatták ki azt a lelki tapintás közelségéből, messziről szemlélik annak belső világát: nem csoda, ha kicsinynek látják, bagatelizálják a mai muzsika kérdését. Vannak persze olyanok is, akik jó ösztönnel megérzik, hogy hatalmas dologról van itt szó, de nem képesek azonosítani magukat vele; az ilyenek többnyire szemet húnyni igyekeznek az új zene kitörései előtt, áltatni és megcsalni önmagukat avval, hogy talán csak tévedés, káprázat az egész. Ház hiszen igaz: lehunyhatom szemem a földrengés alkalmával és akkor nem látom a vulkán kitörését. De azért az őselemek tőlem függetlenül éppúgy előtörnek, pusztítanak és termékenyítenek. Vissza