| A megismeréstudomány (kognitív tudomány) helye. Fogalmi kérdések | 11 |
| A terep bejárása | 11 |
| A módszertani rendező tudományok visszatérő ígérete | 15 |
| A "kognitív" szemlélet önállósága | 19 |
| Tudástípusok és tudástaxonómiák | 22 |
| Tudás és hiedelem | 22 |
| Tudás ismertség és tudás leírás révén | 23 |
| Kijelentések, képek és készségek | 24 |
| Deklaratív és a procedurális típusú tudások | 27 |
| A kognitív szemlélet kialakulása | 29 |
| Információelmélet és kibernetika | 29 |
| Váltás a modellálásban a külsőről a belső modellekre | 40 |
| Információ és szabályozás a mindennapi életben | 42 |
| A két kognitív "forradalom": Kognitív pszichológia és kognitív tudomány | 43 |
| A gépek jelentősége | 46 |
| Kitérő: A biológia és a kognitív fordulat | 49 |
| A mesterséges intelligencia igézete | 52 |
| A kognitív kutatás klasszikus szemlélete | 59 |
| Architektúrák | 60 |
| A virtuális gép és az architektúra | 67 |
| A lineáris gép és a pszichológia | 67 |
| Szimbólumfeldolgozás és egységesség | 71 |
| Észlelés és gondolkodás közös nevezője | 72 |
| Gyors és lassú, korai és kései a megismerésben | 73 |
| Szimbólumok: Szintaxis vagy szemantika | 74 |
| Reprezentáció | 76 |
| Egységesség és egyetemesség | 77 |
| A szimbólumfeldolgozó gondolkodás néhány részlete | 79 |
| Newel listája a klasszikus kognitív rendszerekre | 79 |
| Gondok a szimbólum fogalmával és az illesztéssel | 92 |
| Komputációs elméletek | 95 |
| A szimbólumfeldolgozó felfogás inherens bírálata | 99 |
| Mi rossz a klasszikus kognitívizmusban? | 99 |
| Természettudomány és ember a kognitív szemléletben | 106 |
| A reprezentáció fogalma a kognitív tudományban | 109 |
| A reprezentáció karrierje és jelentésköre | 109 |
| A reprezentáció fogalom kialakulása a kognitívizmusban | 111 |
| Az ingerfüggetlenség elve | 111 |
| Karl Lashley és a viselkedés sorrendi szerveződésének kérdése | 113 |
| A mondattan és a belső reprezentációk: Chomsky szerepe | 115 |
| A reprezentáció megjelenése a korai etológiában | 116 |
| A belső térkép: Edward Tolman és követői | 117 |
| A reprezentáció körülírása (nem igazi definíciója) | 118 |
| Kommunikáció és reprezentáció, mint a metatudományok keretei | 121 |
| Leírások és képek | 123 |
| A reprezentáció "szigorúbb" fogalma | 133 |
| Piaget a reprezentációról és a kötöttségekről való leválásról | 133 |
| Az információtól a reprezentációig: Fred Dretske és Kardos Lajos | 138 |
| A naív elméletek, a népi pszichológia és a reprezentáció | 139 |
| A Reprezentációs Elme Elmélet (RTM) megjelenése | 139 |
| Az intencionalitás kérdése | 142 |
| Instrumentalizmus és realizmus | 145 |
| Mach mint előfutár | 149 |
| Reprezentációk és fejlődés | 150 |
| Etológiai adalékok a naív elméletek keletkezéséről | 151 |
| Az intencionális kérdéskör egy mai természettudományos keretben | 152 |
| Gondolkodnak-e a gépek? | 155 |
| A tárgyak szerepe az emberi gondolkodásban | 155 |
| Az információkezelő gépek újdonsága | 158 |
| Turing próbája és az ellenpróbák | 161 |
| Neumann János a gépek gondolkodásáról | 164 |
| Erős és gyenge MI | 166 |
| A Turing próba szintjei | 170 |
| A konnekcionista alternatíva | 173 |
| Semmi más csak kapcsolatok: A konnekcionista szemlélet jellemzői | 174 |
| A radikális konnekcionista felfogás | 174 |
| A konnekcionizmus előfutárai és párhuzamai | 181 |
| A konnekcionisták neurális metaforája: A százlépéses szabály példája | 182 |
| Szabályok nélkül: Egy példa | 183 |
| Kettős modellek | 186 |
| A hármas modellek lehetősége | 189 |
| A modulok parlamentje | 193 |
| A modul kifejezés sokféle értelme | 193 |
| A kognitív modul fogalom logikája és története | 195 |
| A kognitív modularitás közvetlen kotextusa | 197 |
| Fodor koncepciójának tágabb történeti beágyazása | 200 |
| Fodor modulkoncepciójának felépítése | 202 |
| A tapasztalati hatások kezelése a moduláris elméletben | 205 |
| A moduláris felfogás változatai és gondjai | 211 |
| Modularitás és fejlődés: A modularizáció lehetősége | 212 |
| Biológiai alternatívák | 217 |
| Lehetséges attitűdök a megismerés biológiai értelmezésében | 217 |
| Fiziologizálás | 218 |
| A funkcionalizmus | 219 |
| A neurális darwinizmus mint új út | 223 |
| A tudat kérdése a kognitív tudományban | 229 |
| A tudat változó fogalmai | 229 |
| A készségek és a tudat | 230 |
| Tudatosság és integráció: Konstruktív elméletek | 232 |
| Irodalomjegyzék | 239 |
| Név- és tárgymutató | 259 |
Folytatás Microsoft-tal