| BEVEZETÉS | |
| Mi micsoda? | 9 |
| Hányan vannak? | 15 |
| És mire jó? | 17 |
| EXTENZIONÁLIS LOGIKA | |
| A logikai grammatika és szemantika alapfogalmai | 21 |
| Extenzionális mondatfunktorok | 27 |
| Negáció, konjunkció, alternáció | 27 |
| A feltételes állítás. Kondicionális és bikondicionális | 38 |
| Igazságfüggvények | 47 |
| Elemzés, interpretáció, analitikus táblázat | 51 |
| A következményreláció törvényei | 62 |
| Kvantifikációelmélet | 66 |
| Predikátumok és nevek | 66 |
| Változók és kvantorok | 74 |
| Univerzális és egzisztenciaállítások | 83 |
| Az azonosságpredikátum | 93 |
| Az analitikus táblázat módszerének kiterjesztése | 101 |
| Egyrétű formulák, Venn-diagramok, szillogizmusok | 111 |
| Elsőrendú nyelvek és szemantikájuk | 121 |
| A klasszikus elsőrendű logika mint kalkulus (QC) | 127 |
| Mit értünk logikai kalkuluson? | 127 |
| A QC fölépítése | 130 |
| Levezetések QC-ben | 133 |
| QC teljessége KL-re nézve | 138 |
| Elsőrendű elméletek | 142 |
| A Peano aritmetika | 142 |
| Halmazelmélet: osztályok és halmazok | 147 |
| Relációk és függvények a halmazelméletben | 155 |
| Végtelen halmazok | 163 |
| Természetes levezetés | 168 |
| Gentzen stílusú kalkulusok | 168 |
| Intuicionista logika | 172 |
| Releváns logika | 180 |
| Többértékű logika | 188 |
| Többértékű mátrixok | 188 |
| Valószínűségi logika | 192 |
| Magasabbrendű logika | 197 |
| Másodrendű logika | 197 |
| Típuselméleti extenzionális logika (TL) | 204 |
| Definiált logikai jelek TL-ben | 213 |
| A G-szemantika és az EC kalkulus | 217 |
| Deskripciók | 222 |
| A határozott individuumleírások logikai szerkezte | 222 |
| Menekülés a deskripcióktól | 228 |
| Szemnatikai értékrés az elsőrendű logikában | 234 |
| INTENZIONÁLIS LOGIKA | |
| Modális logika | 243 |
| Modális mondatfunktorok | 243 |
| A "szigorú implikáció" logikája | 247 |
| A "lehetséges világok" szemantikája | 255 |
| A "standard" modáli skalkulusok | 261 |
| Modalitás és kvantifikáció | 270 |
| Szemantikai értékerés a modális logikában | 277 |
| Temporális logika | 286 |
| Az igeidők logikája | 286 |
| A lineáris idő | 289 |
| Diadikus időoperátorok | 292 |
| Típuselméleti intenzionális logika | 295 |
| Intenzionális funktorok és intenziók | 295 |
| Montague intenzionális logikája | 298 |
| Az IC kalkulus | 303 |
| Alkalmazás a természetes nyelvre | 306 |
| Az intenzionális logika módosítása | 316 |
| A módosítás alapeszméi | 316 |
| Az intenzionális logika IL rendszere | 319 |
| Definiált logikai jelek IL-ban | 325 |
| Alkalmazások | 331 |
| Feladatmegoldások | 341 |
| BEVEZETŐ: TÁRGY ÉS MÓDSZER | |
| Bevezető: tárgy és módszer | 367 |
| Mi tartozik a logika történetéhez? | 367 |
| A történet határai | 368 |
| A múlt változásai | 370 |
| A logika kezdetei és az antikvitás logikai elméletei | 373 |
| Érvelés a filozófiában - érvelés a matematikában | 373 |
| Arisztotelész logikája | 382 |
| A sztoikusok dialektikája | 404 |
| Késői antikvitás | 414 |
| A középkor természetes nyelvi logikája | 422 |
| Az arab Arisztotelész | 422 |
| Az európai középkor | 423 |
| Az újkor formalizált logikája | 448 |
| Leibniz kísérletei | 450 |
| A logika és a végtelen matematikája | 461 |
| Algebrai logika a XIX. században | 468 |
| Frege logikája | 475 |
| Kitekintés a huszadik század logikájára | 495 |
| Függelék | |
| Irodalom | 503 |
| Angol-magyar logikai szakszótár | 511 |
| Név- és tárgymutató | 519 |
| Szimbólumok jegyzéke | 533 |
Folytatás Microsoft-tal