Bevezetés a műelemzésbe

Szerző

Péczely László

Lektor

Miklós Pál

Németh G. Béla

Budapest

'Péczely László: Bevezetés a műelemzésbe ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	250 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A műelemzés elmélete és gyakorlata napjainkban éli reneszánszát. Világszerte sok elméleti publikáció jelenik meg irodalomtörténészek, nyelvészek és esztéták tollából. E munkák többsége - a régebbiek és maiak egyaránt - elsősorban az ún. strukturalista eljárásokat boncolgatja és ismerteti, bővítve vagy szűkítve a fogalom határait.
Könyvünk összefoglalja a téma legfontosabb eredményeit, és módszertani útmutatót ad a műelemzés gyakorlatához. Leszögezi, hogy az irodalmi művet struktúraként felfogni annyit jelent, mint elismerni, hogy a műben minden összefügg egymással, s minden elemet a többihez való viszonyában kell szemlélni és értékelni. Mindazonáltal hangsúlyozza, hogy csak a hagyományos és a strukturalista módszerek együttes, dialektikus alkalmazása vezethet eredményre.
A magyar szakirodalomban ez az első olyan munka, amely összegzi és műelemzési módszertanná építi a hagyományos és korszerű eljárásokat, segítve a gyakorlati elemzést, s bizonyára lendületet adva a további elméleti... Tovább

Tartalom

Az irodalomtudomány újabb irányzatai. A marxista irodalomtudomány fejlődése a hazai műelemzés helyzete	7
A polgári irodalomtudomány a XIX. század második felétől kezde	8
Műközpontú (strukturális) irányzatok	11
A marxista irodalom fejlődése	15
A hazai irodalomtudomány és műelemzés helyzete	18
Az irodalmi mű fogalma és lényegének meghatározói	23
Tükrözés. Az irodalmi tükrözés sajátos módja: a képszerűség (megjelenítés). A konkrét és absztrakt dialektikus egysége. A különösség	25
Az irodalmi mű mint üzenet (információ) és struktúra	33
Sűrítettség, megformáltság. Az esztétikum szférája	37
A műalkotás az objektum és a szubjektum egysége. Érzelmi meghatározottsága	43
Az műelemzés általános kérdései, akadályai és szükségessége	49
Az irodalmi mű elemzésének útja	61
A genetikus elemzés	64
A strukturális elemzés	75
Az akusztikai réteg vizsgálata	75
A hangok eufóniája (jóhangzásuk kifejező funkciója)	80
A ritmus	87
A grammatikai elemzés	114
A képi réteg vizsgálata	137
A képi mikrostrukturalitás. A stíluselemzés	138
A nem nyelvi jellegű nagyobb jelentésegységek (fantáziaképek)	153
A jellemek és megalkotásuk módja	154
A típus, a típusalkotás	160
A cselekmény	162
A téma	179
A kompozíciós struktúra ( a szerkezet)	181
A konstrukciós minőségek	187
Az irodalmi mű jelentése. Többértelműsége	192
A tartalom és a forma viszonya	197
A műfaj általános kérdései	199
Műnem, műfaj	199
A líra	204
Az epika	206
A dráma	208
Az irodalmi mű hatása és funkciói	210
A hatásvizsgálat	210
Az irodalmi mű funkciói	215
Az irodalmi mű értékelése	225
Műelemzés-vázlatok	231
Irodalom	247