Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.625

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a műfajismeretbe

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Dialóg Campus Kiadó-MÚOSZ
Kiadás helye: Budapest-Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 294 oldal
Sorozatcím: Studia Mediorum
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-7296-55-0
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér fotóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Jelen mű egy korábban méltán elismert tankönyv, az Új műfajismeret lényegesen átdolgozott, újraszerkesztett és bővített kiadása. A szerzők arra törekedtek, hogy a sajtó-, a rádió-, televízió-, vagy az Internet újságírás műfajainak nem túl bonyolult, mégis elvont alapszabályait fogalmazzák meg, azokat, amelyek az újságírásban, riporter munkában az információ a cél, amelynek alapegysége, téglája a hír. S ahogy a kőműveseknek is is tudniuk kell, hogy milyen szabályok szerint kell rakni a téglákat, ha válaszfalat, támpillért, vagy éppen kandallót kell felhúzniuk, úgy az újságíróknak is rendelkezniük kell azokkal az ismeretekkel, hogy az információs "hírtéglákat" felhasználva, milyen szabályok szerint lehet katedrálist, vagy éppen kunyhót építeni.

Tartalom

Előszó (Bernáth László) 13

BEVEZETÉS A MŰFAJELMÉLETBE (Bernáth László)
1. A műfajelméletről 19
1.1. Az újságírás tanításának előzményeiről 19
1.1.1. Tanítható-e az újságírás? Vélemények, ellenvélemények 19
1.1.2. Az újságíróképzés szükségességének támogatói 20
1.1.2.1. Az elméleti képzés hívei: Grósz Viktor, Jászi Oszkár 20
1.1.2.2. Az újságírói látásmód oktatásának szorgalmazója:
Adorján Andor 21
1.1.2.3. Újságírói főiskola szervezésének felvetése: Komjáthy Sándor 21
1.1.3. Az első magyar egyetemi újságíróképzés és Solt Andor műfajelmélete 22
1.2. Irodalom és újságírás 23
1.2.1. A hasznosság vagy funkcionalitás elve a sajtóműfajokban 24
1.2.2. A műfaj mint intézmény 24
1.2.2.1. A klasszikus irodalmi formák 24
1.2.2.2. Hasonlóság az irodalmi formák és az újságírói műfajok között 25
1.2.3. Informatika és hírérték 25
1.2.3.1. Az információ szenzációértéke a sajtóban 25
1.2.3.1. Az ún. csatornazaj szerepe a sajtóban, irodalomban 26
1.2.4. A véletlenek hierarchiája: riport és novella 26
1.3. Műfajismereti nézetek, tankönyvelőzmények 27
1.3.1. A második kísérlet: egy kéziratban maradt tankönyv 28
1.3.2. A Dersi-féle metszéspontelmélet 29
1.3.3. Gombó Pál sajtóműfaj-értelmezése 31
1.3.4. Újabb két kísérlet a sajtóműfajok leírására 32
1.3.5. A legújabb műfajelméleti könyvek törekvéseiről 34
1.3.5.1. A témaközpontú műfajtankönyvekről 34
1.3.5.2. A műfajközpontú feldolgozásokról 34
1.3.6. A nemzetközi műfajelméleti szakirodalomról 35
1.4. Alapelvek a sajtóműfajok elméleti megközelítéséhez 36
1.4.1. A sajtóműfajok történetisége 36
1.4.2. A sajtóműfajok a szerkesztési igény felől 39
1.4.3. A sajtóműfajok és az újságíró 41
1.4.4. A sajtóműfajok és az olvasóközönség 43

TÁJÉKOZTATÓ MŰFAJCSALÁD (Szigethy András)
2. A sajtó és a tájékoztatás 47
2.1. A sajtó alapfunkciója: a tájékoztatás 47
2.1.1. A tájékoztatás alapproblémái 47
2.1.2. A posta megpálcáztatott 48
2.1.3. Áramlik az információ 49
2.1.4. Az objektivitás kérdőjelei és határai 50
2.2. A hír 54
2.2.1. A hír meghatározásának nehézségei 55
2.2.3. Mínuszos és címes hír 56
2.2.4. A hírforrások kezelése - hírzárlat 58
2.2.5. Hírrovat 59
2.3. A tudósítás 60
2.3.1. Kinek tudósítunk? 62
2.3.2. A tudósító felelőssége 63
2.3.3. Tudósítók szakterületenként 64
2.3.3.1. A sporttudósítás 65
2.3.3.2. A bűnügyi, rendőrségi tudósítás 66
2.3.3.3. Tudósítás saját szerkesztőségi ügyeinkben 66
2.3.4. A tudósítói magatartás 67

AZ ÁTMENET MŰFAJAI (Szigethy András, Cserhalmi Imre)
3. Az átmenet műfajai 71
3.1. Az interjú (Szigethy András) 71
3.1.1. A kíváncsiság mestersége 72
3.1.2. A születés titka: az interjú történetéről 74
3.1.3. Az interjú két csoportja 75
3.1.3.1. Csak információ közreadása 75
3.1.3.2. Minéműség és személyiség: információ, portréval kiegészítve 76
3.1.4. Előkészítés, anyagfelvétel 77
3.1.5. Az interjú szóhasználata 79
3.1.6. Elleshető mozzanatok: interjúkészítési fogások 80
3.1.7. Az interjúkészítés éltetője: az örök kíváncsiság 80
3.1.8. Az álinterjú 82
3.1.9. Megmutassuk, vagy ne mutassuk meg az elkészült interjút? 83
3.2. A riport (Cserhalmi Imre) 84
3.2.1. Az első mondat: a riport húzóereje 85
3.2.2. Felfedezni és felmutatni az érdekeset 86
3.2.3. A riport alkotóelemei 87
3.2.3.1. A sztori, az esemény 87
3.2.3.2. A személyes oknyomozó, felderítő munka 88
3.2.3.3. A tényekre koncentráló ábrázolás 88
3.2.4. A riport fajtái 90
3.3. A riportírás gyakorlata 90
3.3.1. Előkészítés, anyaggyűjtés 90
3.3.1.1. Az írás olvasással kezdődik 92
3.3.1.2. A terepen rá kell érnünk 92
3.3.1.3. A prekoncepció szerepe 92
3.3.1.4. Az anyaggyűjtés határai 92
3.3.2. A riportírás szenvedélye 93
3.3.2.1. A riport megírásának lelki, fizikai előkészítése 93
3.3.2.2. Az írás szerkezetének kialakítása 93
3.3.2.3. A riport formába öntése 93
3.3.3. A riporter személyiségéről 94
3.3.3.1. A riporter általában nem résztémák specialistája 95
3.3.3.2. A riporter tudatosan vállalja szerepét 95
3.3.3.3. A riporter érzékeny és igazságkereső 95
3.3.3.4. A riporternek "szimata" van 95
3.3.3.5. A riporter szabad ember 95
3.3.3.6. A riporter nem bújik el témája, írása mögött 95
3.3.3.7. A riporter ismeri az olvasót 96
3.3.4. A riport utáni társadalmi-olvasói igény 96
3.3.4.1. A tényfeltáró és/vagy oknyomozó riport 96
3.3.4.2. A riport napjainkban nem divatos műfaj 97
3.3.5. A feature-ről 97

VÉLEMÉNYMŰFAJOK (Földes Anna)
4. A publicisztika 103
4.L A nyilvános közbeszéd 103
4.1.1. Publicista, közíró: az elnevezésről 103
4.1.2. A publicisztika fogalma 103
4.1.3. A hír és a publicisztika különbségéről 104
4.1.4. A meggyőzés eszközei 106
4.1.5. Idézni tudni kell 109
4.1.6. A megtanulhatatlan tanulsága 110
4.2. A műfajcsalád tagjai 112
4.2.1. A vezércikk 112
4.2.1.1. A vezércikk: a lap névjegye 115
4.2.1.2. A vezércikk célja 117
4.2.1.3. Hogyan írjunk vezércikket? 118
4.2.2. A belső cikk 120
4.2.3. A nyílt levél 122
4.2.4. Kommentár, jegyzet 123
4.2.5. Jegyzet a jegyzetről 125
4.2.6. Tárca 126
4.2.7. A glossza 129
4.2.7.1. A glossza műfaj családfája 130
4.2.7.2. Glossza és az egypercesek: rokonság és különbség 131

A MŰKRITIKÁRÓL (Földes Anna)
5. A műkritikáról 137
5.1. Műkritika, recenzió, esszé
5.1.1. A sajtókritika: nem ítél - megítél 137
5.1.2. Kinek szól a sajtókritika? 139
5.2. Variációk a kritikáról 141
5.2.1 A tárgyilagos recenzió 141
5.2.2. Eligazító kritika 144
5.3. A sajtókritikán túl: a tanulmány 145
5.3.1. Hogyan (ne) írjunk kritikát? 146
5.3.2. Célszerű, ajánlatos vagy káros a felkészülés? 147
5.4. Veszélyes pálya? 149
5.5. A tévedés kockázata 151
5.6. A kritika hangvétele 153
5.7. Műalkotás vagy szolgáltatás? 154

MŰFAJOK A TELEVÍZIÓBAN (Horvát János)
6. A televíziós újságírás alapjai 159
6.1. Bevezető 159
6.2. A televíziós hírek 160
6.2.1. Aktív olvasó, passzív néző 160
6.2.2. A televíziós hírek szerkezete 160
6.2.3. Kép és szöveg 163
6.2.4. A vizuális hatás 164
6.2.5. A sound-bite, azaz a „hangharapás" 166
6.3. A televíziós közlés sajátosságai 167
6.3.1. Az absztrakciós létra 167
6.3.2. Nem-verbális kommunikáció 169
6.3.3. Élő adások 170
6.3.4. Felvett vagy „konzerv" műsorok 172
6.3.5. Dokumentumfilmek, tényfeltáró műsorok 172
6.4. Ember a stúdióban 173
6.4.1. Hírműsorok vezetése 173
6.4.2. Egyéni és páros műsorvezetés 174
6.4.3. Stúdióriportok 174
6.4.4.Kérdések és válaszok 175
6.4.5. Általános riporter vagy szakriporter 176
6.5. A híradó 177
6.5.1. A televíziós újságírás kollektív tevékenység 178
6.5.2. Forgatókönyvi minta 179
6.6. Magazinműsorok 180
6.7. Az infotainment 181
6.8. A talk-show és a showmanek 182
6.9. A televíziós személyiség 182
6.10. A televíziós etika 184

SAJTÓMŰFAJOK A RÁDIÓBAN (Farkas Zoltán)
7. Sajtóműfajok a rádióban 187
7.1. Mi a rádió? 187
7.2. A rádiós műfajok „hierarchiája" 192
7.2.1. A rádiós alapműfaj: a hír 194
7.2.2. A rádió tudósítás 195
7.2.3. A hírmagyarázat 195
7.2.4. A kommentár 196
7.2.5. A nyilatkozat 196
7.2.6. A rádióriport 196
7.2.7. A rádiós montázs 197
7.2.8. Az interjú 197
7.2.9. A portréinterjú 197
7.2.10. A rádiós jegyzet 197
7.2.11. A beszámoló hangbejátszásokkal 197
7.2.12.A dokumentumműsorok 198
7.3. A rádiós hírek és hírműsorok 199
7.4. A hír- és krónikaműsorok szerkesztése 204
7.5. Az interjú 206
7.6. A riport és a riporter 211
7.7. Rádiós műsorfolyam 214
7.7.1. Rádiós jegyzet, publicisztika 215
7.7.2. Körinterjúk, vitaműsorok 215
7.7.3. Portréműsorok 216
7.7.4. Magazinműsorok zenével vagy anélkül 217

MŰFAJOK AZ INTERNETEN (Elek János)
8. Internetes újságírás 221
8.1. Előbeszéd 221
8.2. Nyomtatott sajtó, digitális újságírás 221
8.2.1. Néhány alapvető különbség a hagyományos újság
és az internet között 222
8.2.2. Egyszemélyes sajtóbirodalom 222
8.2.3. Újság papíron, újság képernyőn 224
8.2.4. Van-e internetes újságírás? 225
8.3. Lehetőségek, kötelezettségek 226
8.3.1. Amatőrök és profik, avagy mi lesz a hitelességgel? 226
8.3.2. Internetes szerkesztőség 227
8.3.3. Hírgyártás az interneten 228
8.3.4. Valami más 229
8.4. A médiaháború gerillái 230
8.4.1. Az internet szabadsága 230
8.4.2. Születésnapi köszöntő 231
8.4.3. Meddig jutottunk? 233
8.5. Az informatika időszámítása (Dávid Shedden nyomán) 234
8.6. Rövid magyar őstörténet 237
8.7. Online történetmesélés 239
8.7.1. Új médium, új szokások 239
8.7.2. Rétegek 240
8.7.3. Formák - minden mennyiségben 240
8.8. Új, újabb, legújabb 244
8.8.1. A jövő már megérkezett 244
8.8.2. Egyidejűség és interaktivitás 248
8.8.3. Fórum, blog, videócserélő 249
8.9. Internet-ipar
8.9.1. Képek, hangok
8.9.2. A sebesség
8.9.3. Üzleti megfontolások
8.10. Személyes utószó: egy kis elmélet
8.10.1. Megszerezni, megtalálni
8.10.2. Veszélyek
8.10.3. Mitől más?
8.10.4. Aggodalom

MAGAZIN-ÚJSÁGÍRÁS ÉS -SZERKESZTÉS (Cserhalmi Imre)
9. Magazin-újságírás és -szerkesztés
9.1. Magazin: a sokjelentésű szó
9.2. A látvány
9.3. A speciális magazinműfaj: az összeállítás
9.4. A képaláírás szerepe a magazinokban
9.5. A véleményközlő műfajok hiánya
9.6. A sémák
9.7. Tömören, színesen írni

KIEGÉSZÍTŐ MŰFAJOK (Cserhalmi Imre)
10. Kiegészítő műfajok
10.1. Az olvasói levél
10.2. A szolgáltatások
10.3. Panaszügyek
10.4. A népszerűség magyarázata
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem