| Bevezető | 9 |
| Tóth Ferenc: A munkaügyi kapcsolatok fogalma, tárgya, alapelvei | 11 |
| A munkaügyi kapcsolatok fogalmáról | 11 |
| A munkaügyi kapcsolatok tárgya, az önálló diszciplína megteremtése | 17 |
| A munkaügyi kapcsolatok kutatása az Egyesült Államokban és Angliában | 18 |
| A munkaügyi kapcsolatok elemzésének kezdetei Magyarországon | 20 |
| A munkaügyi kapcsolatok fontosabb kutatási megközelítései, iskolái | 22 |
| A munkaügyi kapcsolatok alapelvei | 26 |
| Az egyesülési szabadság elveinek érvényesülése a munkaügyi kapcsolatokban | 29 |
| Irodalom | 32 |
| Tóth Ferenc: A munkaügyi kapcsolatok fejlődése, története | 34 |
| A munkaügyi kapcsolatok "szerződéses liberalizmus" modellje | 35 |
| A korai participáció paternalista modellje | 39 |
| A közvetlen kapcsolatok bipoláris modellje | 42 |
| A belső közvetítés modellje | 44 |
| Az "ipari kapcsolatok" modell kialakulása | 49 |
| A munkaügyi kapcsolatok "átmeneti" modellje | 53 |
| A munkaügyi kapcsoaltok Európán kívüli modelljei | 57 |
| A munkaügyi kapcsoaltok magyarországi fejlődése | 60 |
| A klasszikus tervgazdasági (sztálini) modell fontosabb jellemzői | 62 |
| Az indirekt (liberalizált) tervgazdasági modell fontosabb jellemzői | 64 |
| Az 1988-1990 kihívásai: az önmeghatározásnak, a szereplők keresésének, legitimizálásának szakasza | 67 |
| 1990-1996: a megszakítottságot kvöető piacgazdasági kísérleti szakasz | 69 |
| Irodalom | 74 |
| A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek | 78 |
| Ladó Mária - Lux Judit: A munkavállalói érdekképviseletek | 79 |
| A szakszervezetek kialakulása | 79 |
| A munkás egyletektől a szakszervezetek elismeréséig | 79 |
| Differenciálódás az ideológiai és vallási különbségek mentén | 85 |
| Az amerikai út | 90 |
| Szakszervezetek az I. Világháború előestéjén | 91 |
| A magyar szakszervezetek kialakulása | 92 |
| A szakszervezet fogalma, főbb típusai | 97 |
| A szakszervezetek és szakszervezeti szövetségek - fontosabb jellemzők | 101 |
| A szakszervezeti tagság | 101 |
| A szakszervezeti szövetségek szerveződése | 102 |
| A szakszervezetek taglétszáma, szervezettségi szintje | 104 |
| Kötődés a politikai pártokhoz | 109 |
| Ladó Mária: A munkáltatói érdekképviseletek | 112 |
| A munkáltatói szervzetek kialakulása | 112 |
| A magyarországi munkáltatói szervezetek kialakulása | 118 |
| A munkáltatói szervezetek, típusai | 120 |
| A munkáltatói szervezetek és a munkáltatói szövetségek - fontosabb jellemzőik | 122 |
| A gazdasági és munkáltatói érdekképviseletek szervezeti dualizmusa | 122 |
| A munkáltatói szervezetek tagsága | 123 |
| A munkáltató szervezetek/szvöetségek szerveződésének elve | 124 |
| A szervezettségi szint | 126 |
| Kötődés a politikai pártokhoz | 124 |
| Irodalom | 128 |
| Tóth Ferenc: Kollektív tárgyalások és szerződések | 131 |
| A kollektív tárgyalás fogalma és természete | 131 |
| Rövid kollektív szerződés "történeti tabló" - definíciókkal | 135 |
| Az állam szerepe a kollektív tárgyalásokban | 138 |
| A kollektív tárgyalások rendszere | 141 |
| A kollektív tárgyalások szintjei, centralizáltsági foka | 141 |
| A kollektív tárgyalások koordinációs mechanizmusa | 145 |
| A kollektív alku szintjei, a koordináció formái régiónként, országonként | 146 |
| A nem-koordinált alku-rendszer (az Egyesül Államok példája) | 149 |
| Rejtett alku koordináció (Japán példája) | 149 |
| Nyílt alku koordináció (Portugália, Finnország és Svédország példája) | 149 |
| A kollektív szerződések "hatóköre" (a lefedettség mértéke) | 151 |
| A kollektív szerződések kiterjesztése | 155 |
| A kollektív alku tárgya, témája: miről folynak a tárgyalások? | 160 |
| A kollektív szerződés szerkezete, kialakulásának fejlődési szakaszai | 163 |
| A kollektív tárgyalások és megállapodások Magyarországon | 166 |
| A kialakulástól 1945-ig | 166 |
| A kollektív tárgyalások és megállapodások: 1945-1967 | 167 |
| A kollektív tárgyalások és megállapodások szabályozása 1968-1990 között | 169 |
| Irodalom | 173 |
| Tóth Ferenc: Munkavállalói részvétel (Participáció) | 176 |
| A participáció fogalma és értelmezése | 176 |
| A participáció típusai, intézményei: mire irányul a részvétel? | 178 |
| A munkavállalók képviselete a munkahelyen: az üzemi tanács típusú intézmények | 181 |
| A munkavállalók munkahelyi képviseletének modelljei | 181 |
| Az Üzemi Tanácsok néhány fontosabb jellemzője | 185 |
| Az üzemi tanács összetétele, választása | 185 |
| Az üzemi tanácsok jogai, kompetenciája | 185 |
| A hatékony munkavállalói részvétel társadalmi feltételei | 188 |
| Munkavállalói részvétel versus kollektív tárgyalások | 190 |
| A munkavállalói képviselők részvétele a vállalat vezető testületeiben, a vállalati döntéshozatalban | 192 |
| A participáció kialakulásának társadalmi indítékai | 193 |
| A participációs intézmények történetéről | 195 |
| A participáció fejlődési szakaszai | 195 |
| Kísérletek a participációs formák intézményesítésére: munkásválasztmányok, üzemi választmányok | 197 |
| Az üzemi tanácsok intézményesítése | 198 |
| Munkáskamarák, munkakamarák: kísérletek a munkavállalók egységes érdekszervezeteinek a megteremtésére | 200 |
| A participációs intézmények kialakulása Magyarországon | 202 |
| Irodalom | 209 |
| Tóth Ferenc: A munkaügyi viták és rendezésük intézményei | 213 |
| A konfliktus és típusai | 213 |
| Konfliktus fogalma, természete | 213 |
| A konfliktusok típusai | 216 |
| A munkahelyi és a munkaügyi konfliktus | 217 |
| A munkaügyi vita fogalma és típusai | 219 |
| Direkt akciók | 226 |
| A sztrájk | 227 |
| A sztrájk fogalma | 227 |
| A sztrájk szabályozása | 230 |
| A sztrájkok következményei | 234 |
| Munkáskizárás (lock out) | 235 |
| A munkaügyi viták rendezése és eszközei | 237 |
| A bírói eljárás | 238 |
| Panaszeljárási rendszer | 240 |
| Ténymegállapítás | 241 |
| Egyeztetés/békéltetés (konsziliálás) | 242 |
| Közvetítés (mediálás) | 243 |
| Döntőbíráskodás (arbitrálás) | 244 |
| A munkaügyi viták rendezésére szolgáló intézmények | 247 |
| Irodalom | 249 |
| Berki Erzsébet: Munkaügyi kapcsolatok az állami szektorban | 252 |
| Az állami szektor sajátosságai | 252 |
| Az állami szektor fogalma | 252 |
| Az állami szektor helye a nemzetgazdaságokban | 255 |
| A nemzetközi munkaügyi egyezmények és ajánlások az állmai szféramunkaügyi kapcsolatairól | 257 |
| Munkaügyi kapcsolatok az állami szektorban | 259 |
| Kollektív tárgyalások és megállapodások a közszolgálatban | 259 |
| A kollektív tárgyalások szereplői | 259 |
| A kollektív tárgyalások általános jellemzői | 260 |
| A béralku, mint a kollektív tárgyalások központi eleme | 263 |
| Munkaügyi viták és sztrájk a közszolgálatban | 266 |
| Participáció az állami szektorban | 271 |
| A munkaügyi kapcsoaltok a költségvetési szférában Magyarországon | 272 |
| A történeti előzményekről | 272 |
| A magyarországi költségvetési szféra alrendszerei és munkaügyi kapcsolatai | 277 |
| Alapfogalmak | 277 |
| Kollektív tárgyalások és megállapodások | 279 |
| Szektoriális érdekegyeztetési fórumok | 283 |
| A középszintű érdekegyeztető tárgyalások fórumai | 286 |
| Kollektív tárgyalások és megállapodások munkahelyi szinten | 288 |
| A munkavállalói részvétel intézményei a költségvetési szférában | 289 |
| Munkaügyi konfliktusok és rendezésük | 291 |
| Irodalom | 297 |
Folytatás Microsoft-tal