1.114.146

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába

Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába
Szerző
Bíró Gáspár
Szerkesztő
Láncos Vera
Budapest
'Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába ' összes példány
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 391 oldal
Sorozatcím: Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-389-331-3
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A szerző két célt tűzött ki a könyv megírásakor. Egyrészt számba veszi a 20. század kilencvenes éveiben a nemzetközi viszonyokkal foglalkozó szakirodalomban, valamint a különböző nemzetközi fórumokon felmerült legfontosabb kérdéseket, így például a nem kormányzati szereplők helyét és funkcióit vagy a nemzetközi normák fejlődését. Másrészt néhány kulcsfogalom - a "nemzetközi", a "politikai", az "erősebb" és "gyengébb", a hatalmi egyensúly, a beavatkozáshoz való jog, a humanitárius intervenció vagy a nemzetközi társadalmi szerződés - jelentését vizsgálja a hidegháborút követő változások függvényében.

Tartalom

Előszó15
A nemzetközi jog, a nemzetközi politika és a nemzetközi viszonyok elmélete - módszertani kérdések19
Paradigmák a nemzetközi viszonyok tanulmányozásában21
Az empirikus megközelítés21
A jövőbe látás24
Prognózisok, rizikóanalízis, a nemzetközi kapcsolatok tervezése27
A látszat a nemzetközi viszonyokban29
Paradigmák a nemzetközi viszonyokban31
Azonosságok és különbségek a diszciplínák között tárgyukat és módszereiket illetően36
A nemzetközi jog elmélete36
A nemzetközi viszonyok elméletei38
A nemzetközi politika elméletei40
Hasonlóságok43
Különbségek44
A nemzetközi politikai viszonyokat meghatározó szereplők47
Kik a meghatározó szereplők?47
A káosz fogalma a nemzetközi viszonyokban50
Az anarchia53
Az esetlegesség53
Nemzetközi stratégiai kérdések55
Nemzetközi politika és stratégia56
Világstratégia vagy világstratégiák?58
Védelmi politikák és biztonságpolitika60
Kormányközi stratégiai viszonyok és intézmények62
A polemológia64
Demokrácia és önrendelkezés66
Demokrácia és önrendelkezés a kilencvenes években66
Globalizáció és fragmentáció68
Az önrendelkezési elv szerepe a nemzetközi viszonyok alakulásában70
Demokrácia és önrendelkezés mint morális kérdések71
Globális etika?72
A "nemzetközi" fogalma napjainkban75
A "nemzeti" és a "nemzetközi" eredeti jelentései77
A "nemzeti"77
A "nemzetközi"78
A nemzet, az állam és az államközi79
A nemzetállam és a "nemzeti állam" a nemzetközi politikában 1989 előtt81
A nemzeti állam a kilencvenes években83
Miért nemzetközi közösség, és nem emberiség vagy egyszerűen: világ?85
A "világ"85
Az emberiség86
A nemzetközi társadalom86
Közösségek közössége?88
A nemzetközi közösség90
Nemzetközi és nemzetek feletti92
A nemzetek feletti fogalma általában92
A nemzetek feletti elméleti megközelítései93
A nemzetek feletti szociológiája95
A "nemzetközi" napjainkban: az állami szuverenitáson "túli"97
A szuverenitás97
Az autonómia fogalma a nemzetközi viszonyokban99
Az államok egymásrautaltsága a kilencvenes években99
Az "államközi" bekebelezése a "nemzetközi" által101
A "nemzetközi" fogalma napjainkban102
A "politikai" fogalma a nemzetközi viszonyokban105
A "politikai" négy értelmezése107
Amit a politikai osztály tagjai tesznek110
A "barát" megszólításának képessége és az "ellenség" felismerése111
A kollektív önaffirmáció113
A szabadság köreinek kiterjesztéséről folytatott viták113
A "politikai" a kilencvenes években114
"Erősebb" és "gyengébb" a nemzetközi viszonyokban118
A "leadership" kérdése a kilencvenes években118
Az "erősség" kritériumai120
A befolyás és a nemzetközi nyomásgyakorlás121
Befolyási övezetek122
Az erősebb és a gyengébb helyzetének viszonylagossága123
Szövetség és paktum a nemzetközi politikai gyakorlatban126
A szövetség126
A paktum127
A szövetségek és a paktumok ideiglenessége128
A klientúra130
A formális és a tényleges alávetettség130
Van-e legitimitása a nemzetközi "politikai" cselekvésnek?132
Legitimitás az államban132
Legitimitási elvek: a civilizatórikus misszió134
Legitimitási elvek: a függetlenség136
Legitimitási elvek: a béke fenntartása137
A nemzetközi politikai legitimitás hordozója138
A "politikai" primátusának kérdése a nemzetközi viszonyokban141
Belpolitika és külpolitika a nemzetállamban144
A klasszikus külpolitika144
Külpolitika és diplomácia145
Külpolitika és nyilvánosság147
Nemzetközi politika: külpolitikák összege?148
Van-e autonóm nemzetközi politika?149
A nemzetközi "elítélés"152
A nemzetközi "elítélés" fogalma152
Az elítélés mechanizmusai154
Az elítélés csoportképző hatása a kilencvenes években155
Elítélés és ellenségkép156
A páriaállam és a vadállam (rogue state)158
Legitim erőszak a nemzetközi viszonyokban160
Erőszak "jó" célokért161
Erőszak "helyes" célokért162
Erőszak mások megmentéséért163
A beavatkozás joga164
A szomáliai nemzetközi beavatkozás165
Erőszak "megmentésünk" érdekében168
Az önvédelem joga a nemzetközi viszonyokban168
A nukleáris önvédelem és az első csapás170
Az agresszió mint önvédelem172
A terrorizmus a gyengébb fegyvere?173
A kulturális önvédelem174
Gazdaság és politika a nemzetközi viszonyokban176
A politika primátusa a nemzetállamban176
Az infrastruktúra a nemzetközi viszonyokban178
Szegények és gazdagok a nemzetközi viszonyokban178
A gazdasági hatalom a nemzetközi viszonyokban180
A politikai primátusa a nemzetközi viszonyokban181
A "politikai" primátusa: létezik politikai fejlődés?185
A konfrontáció leegyszerűsítése a nemzetközi viszonyokban 1945 után187
A vagy-vagy logikája a nemzetközi viszonyokban187
Demokrácia és totalitarizmus a hidegháború alatt189
Valóban létezett a bipoláris világ?191
A szuperhatalom fogalma192
A kiegyenlítés logikája a nemzetközi viszonyokban193
A totális konfrontáció196
Nemzetközi politika és konfrontáció196
Mindenki harca mindenki ellen197
A hatalmi egyensúly199
A vagy-vagy megfordítása: is-is202
A civilizáció elpusztítása203
A multipoláris világrend205
A multipoláritás fogalma205
A hierarchia (rangrend) a nemzetközi viszonyokban206
Hierarchiák hierarchiája?208
Az egyenlőség elve az európai nemzetközi intézményekben211
Maastricht tanulsága212
Demokráciák és világdemokrácia213
A szabad világ a hidegháború korszakában és azt követően213
A demokrácia mint univerzális modell?214
A demokratikus technikák a nemzetközi viszonyokban216
A háború és a demokráciák218
Világdemokrácia egyenlő demokráciák összessége?218
A világdemokrácia eszméje220
A világdemokrácia eszméje mint a politikai primátusa a nemzetközi viszonyokban220
Demokrácia és népszuverenitás a nemzetközi viszonyokban223
Az örendelkezési elv mint a demokratikus nemzetközi viszonyok alapelve223
A nemzetállam válsága?224
Létezik univerzális politikai fejlődés?224
A nemzetközi politikai viszonyok szereplői (I.)229
Miért "szereplők", és nem alanyok, tényezők vagy alakítók?232
Globális kormányzás: kormányzók és kormányzottak a nemzetközi viszonyokban233
Globális kormányzás: döntéshozók és végrehajtók a nemzetközi viszonyokban236
Privilégiumok a nemzetközi viszonyokban238
A státusváltozás ritmusa a kilencvenes években239
A nemzetközi politikai viszonyok szereplőjének fogalma240
A mennyiségi elem viszonylagossága a nemzetközi viszonyokban a kilencvenes években243
A terület243
A népességi mutatók245
A belső erőforrások246
A haditechnika247
A gazdasági potenciál248
Mitől válik számon tartottá egy szereplő?250
A számon tartott szereplő fogalma250
Léteznek előzetes kritériumok?252
Váratlan helyzetek254
Az önmeghatározás és a számontartás255
Az egyetemesség256
Az önmeghatározás funkciói258
A nyilvánosság258
A szabatosság259
A politikai program261
A tömegbefolyás262
Az ismétlés kérdése263
A nemzetközi politikai viszonyok szereplői (II.)265
Formálisan konstituált szereplők267
A nemzetközi elismerés267
Államalakítás a nemzetközi viszonyokban269
Az államok elismerése a kilencvenes években271
A nem kormányzati szereplők elismerése272
Az intézményesülés a nemzetközi viszonyokban275
Informális szereplők277
Az egyén mint a nemzetközi viszonyok szereplője277
Csoportok mint a nemzetközi viszonyok szereplői279
Tisztán politikai célokat követő csoportok281
Saját normákat követő csoportok282
Regisztrált tagsággal rendelkező csoportok284
Nemzetközi szervezetek286
A nemzetközi szervezetek elmélete286
A nemzetközi szervezetek tipológiája288
A nemzetközi szervezetek helye a nemzetközi politikai viszonyokban290
A nemzetközi szervezetek fejlődése292
Nemzetközi szervezetek a kilencvenes években293
Az informális csoportok mint a nemzetközi politikai viszonyok szereplői és a csoportautonómia kérdései295
A csoportautonómia fogalma a nemzetközi viszonyokban295
Az etnikai elvű csoportautonómia297
Samuel P. Huntington osztályozása299
A csoportautonómia a nemzetközi közjogban300
A csoportautonómia a nemzetközi magánjogban301
A nemzetállam mint a nemzetközi politikai viszonyok szereplője 1989 után303
A nemzetállam mint geopolitikai egység303
A nemzetállam mint gazdasági egység305
A nemzetállam és a hadsereg306
A bukott állam jelensége a kilencvenes években307
A nemzetállamok szolidaritásának átalakulása a kilencvenes években308
A nemzetközi normák311
A nemzetközi normák mint univerzális normák314
A nemzetközi jog univerzalitás iránti igénye és korlátai314
A kelseni rendszer316
A nemzetközi jog normáinak politikai dimenziói318
A szokásjog a kilencvenes években319
Az írásbeliség elsőbbsége321
A nemzetközi norma mint politikai konszenzus tárgya324
A politikai konszenzus mint a normák forrása?324
Áthidalható-e politikai eszközökkel a politikai konszenzus hiánya?326
Nemzetközi jogi instrumentumok328
Regionális egyezmények331
Kétoldalú megállapodások332
A nemzetközi normák mint értékválasztások335
A jus cogens kérdése az 1993-as bécsi emberi jogi világkonferencia után335
Egyenlőség338
Igazságosság340
Méltányosság341
Humanitárius jog342
Pacta sunt servanda345
A nemzetközi társadalmi szerződés345
A kivételes helyzet a nemzetközi viszonyokban347
A teljesíthetőség kérdése a kilencvenes években349
A pacta sunt servanda elve a kilencvenes években351
Az elven túl?353
A nemzetközi szankciók alkalmazása a kilencvenes években355
A hagyományos nemzetközi jogi szankciók355
Az állam tudathasadásos szerepe357
A droit de regard359
A monitoring kérdése a kilencvenes években360
Normák és szankciók összemosódása: jog az agresszióhoz?361
Irodalomjegyzék365
Névmutató381

Témakörök

Bíró Gáspár

Bíró Gáspár műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bíró Gáspár könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem