Bevezetés a népművelési ismeretekbe

Előszó

I, A NÉPMŰVELÉS FOGALMA ÉS SAJÁTOS JEGYEI
1. A népművelés társadalmi meghatározottsága
Mi a népművelés? A legkülönbözőbb válaszokat kapjuk e kérdésre. Egyesek az írástudatlanok tanítását, mások a tömegek szórakoztatását, vagy a műkedvelő csoportok szereplését értik alatta, de találkozunk olyan véleménnyel is, hogy a népművelés tulajdonképp speciálisan falusi tevékenység: a parasztság kulturális felemelkedésével, korábbi kultúrájának megőrzésével foglalkozik, A vélemények eltérését magyarázza, hogy a népművelés céljáról, mibenlétéről a közvélemény még mindig igen keveset tud; a népművelés nem játszik oly szükségszerű és konkrét szerepet az emberek életében, mint például az iskolai oktatás. Ám ha Vizsgált szavunkat két összetevő elemre bontjuk, ott is a meghatározások tarkaságát találjuk, pedig ezek közismertebb, mindennapibb fogalmak. Az is igaz viszont, hogy ezekben az eltérésekben már bizonyos rendszert találunk. Azt látjuk példának okáért, X, Y, vagy Z, másképp ítéli meg ugyan a "nép" szó fogalmi körét, de véleményük mégis aránylag jóval közelebb áll egymáshoz, mint az évtizedekkel, évszázadokkal korábban élt nemzedékek véleményéhez. Hasonló jelenséget tapasztalhatunk a "művelés" szó esetében is, ezért alkalmasnak látszik vizsgálatunk sikere érdekében a két fogalomnak, majd szintézisként a népművelés fogalmának történeti szempontú megközelítése. Előre kell bocsátanunk, hogy nem szemantikai /jelentéstani / vizsgálódás a célunk. Vissza