Bevezetés a nyelvtudományba I-II.

Bölcsészettudományi karok részére/Egységes jegyzet/Kézirat

Szerző

Lektor

Budapest

'Telegdi Zsigmond: Bevezetés a nyelvtudományba I-II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1988
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	201 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A II. kötet kötése ragasztott papírkötés. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. rész
Bevezetés	3
A nyelv hivatása	5
A nyelv az emberek érintkezésének eszköze
A nyelv társadalmi jelentősége
Hogyan jut az egyén a nyelv birtokába?
A nyelv és a beszéd	8
Nyelv és beszéd; a kettős viszonya
A nyelv és a beszéd viszonyának téves, ideális felfogása; a nyelvészeti pszichologizmus
A nyelvészeti pszichologizmus cáfolata; a nyelv objektivitása
A nyelvi jel	16
A nyelvi kifejezés mint a közvetített tartalom jele; a jel természete
A nyelvi jel szorosabb fogalma
A nyelvi jel anyagisága
A nyelvi jel mint anyagi folyamatok osztálya
Másodlagos jelek
A jelentés	16
A jel tárgya
A jelentés mint a jel alkalmazásának szabálya
Általános és egyedi jelentések
A jelentés mint a valóság egy részletének gondolati képe
Jelentés és fogalom
A jelentés objektivitása
A nyelv meghatározásának továbbfejlesztése
A nyelvi jel önkényessége	21
A probléma történetéről
Mennyiben önkényes a nyelvi jel és mennyiben nem az?
A nyelvi jel önkényességének megnyilvánulása a poliszémia és a homonimia jelenségeiben
A mondat mint a közlés megvalósulásának formája	26
A jelek csak lehetséges közlések elemei; a közlés mondatokban valósul meg
A közlés megvalósulásának nyelvi feltételei
Nyelvi eszközök önmagukban nem elégségesek a közlés megvalósulására
Nyelv és gondolkodás I. rész	29
A gondolkodás természete
A gondolkodás társadalmi eredete; kapcsolata a nyelvvel
Nyelv és gondolkodás különbsége
Nyelv és gondolkodás II. rész	32
Az érzelem közvetett (gondolati) és közvetlen kifejezése a nyelvben
Semleges és érzelmes jelek
A valóságos ábrázolás mint a nyelvi kifejezés lényege
A nyelv eredete	37
A kérdés valódi értelme; összefüggése az emberréválás kérdésével
A származástan és az ősrégészet az ember kialakulásáról
Milyen a régi nyelv?
Az emberi nyelv állati előzményei; az emberi nyelv minőségileg különbözik ezektől
A munka szerepe a nyelv keletkezésében
Nyelv és társadalom	45
Mennyiben társadalmi jelenség a nyelv
A nyelv viszonya egyéb társadalmi jelenségekhez a polgári nyelvtudomány felfogásában
Marr kísérlete a nyelv társadalmi helyének meghatározására; az "új nyelvelmélet:"
A marrizmus fő tévedéseinek cáfolata; felépítmény és nyelv; a nyelv "semlegességének" társadalmi alapja
Sztálin nyelvtudományi írásainak jelentősége
A nyelvek sokfélesége I. rész	51
Miben különböznek az egyes nyelvek
A különböző nyelvek lényegi egyenrangúsága
A nyelvek sokfélesége II. rész	56
A nyelvek sokféleségének alapja
A nyelvek sokfélesége történeti jelenség
II. rész
A nyelv leírása
A nyelv leírásának feladata. A nyelvtan tárgya és felosztása	5
A nyelvtudomány feladata
A nyelv rendszer
A nyelvi rendszer leírásának nehézségei
A nyelv leírásának két része; a lexikológia és a nyelvtan
A szerkezetforma fogalma
Szintaktikai és morfológiai szerkezetek
A szerkezetformák képletbe foglalása
Szintaxis, morfológia; fonetika
Szintaxis I. (A mondat fogalma)	12
A mondat a legkisebb közlemény, a közlemények egysége
A jól alkotott mondatok; meghatározásuk
A mondathanglejtés szerepe
A mondatmeghatározások történeti fejlődése
Szintaxis II. (Elemi mondatok)	18
A szintaxis felépítése; az elemi mondatok; a "visszavezetés" fogalma
Az ige és kiegészítései; a mondat alapformái
Az alanyesetben álló főnév kitüntetett helye az ige mellett; állítmány és alany
Igei és névszói mondat
Az alanytalan mondatok kérdése
Szükséges és tetszőleges kiegészítés
Szintaxis III. (Bővítés, átalakítás)	30
Bevezetés
A mondat bővítése; a bővítmények; közvetett és közvetlen alkotórészek
Az átalakítás mint a mondatok továbbfejlesztésének egyik módja
Példák egyszerű (egyetlen mondatot érintő) átalakításra
Az átalakítás bonyolultabb, több mondatot érintő fajtái
A mondatok különbsége modalitásuk szerint; kijelentő, felszólító, kérdő stb. mondatok
Bővítés és átalakítás viszonya; "nukleáris" mondatok
Morfológia	40
A szó mint a mondat alkotórésze
Tő és rag
A tő morfológiai szerkezet: eredeti és levezetett (képzett), egyszerű és összetett tövek
A paradigma; a szó mint ideális egység, amelyet a paradigma képvisel
Összetett alakok
A szavak osztályozása; szófajváltás
Fonológia I. (A fonémák)	55
A jelek felosztása hangokra; a hangok mint a jelek egységnyi kielemezhető részei
A hangok osztályozásai; releváns és irreleváns különbségek; a fonéma és a változat fogalma
Kötött és szabad változatok
A fonémák rendszere
A hangok vizsgálatának fejlődése; fonetika, fonológia
Fonológia II. (A nyelv prozódikus jegyei)	60
A nyelv prozódikus jegyei
A hangsúly
A hanglejtés
A beszédiram és a beszédszünetek
A prozódikus jegyek nyelvi szerepe
A szókészlet	65
A szókészlet és a szó fogalma
A szó alaki értéke
A szó jelölési értéke
A szó szófaji értéke
A szó helyi értéke
A szó stílusértéke
A szókészlet nagysága
A szótárak terjedelme
Tájszótárak, szakszótárak, írói, szótárak	65
A nyelv változása
A nyelv változása. A hangváltozások; a grammatikai változások	73
A nyelv minden időben folyamatosan változik
A nyelvnek minden oldala változik
A nyelvi változások törvényszerűek. Ezek adják a nyelvtörténet vizsgálati anyagát
A hangváltozások fontossága. A hangváltozások időbeli és térbeli korlátai; a nyelvjáráskeveredés
A hangváltozások függése fonetikai helyzettől. A jelentés befolyása a hangváltozásokra
Kétféle felfogás a hangváltozások lefolyására
Hangtörvények vagy hangváltozási tedenciák?
A hangrendszer átalakulása
Az analógiás hangváltozások
A grammatikai változások
A szókészlet változása	83
A szókészlet állandóan változik
A szó alaki változásai
A jelölési érték változásai
A szófaji változások
A helyi érték változásai
A stílusérték változásai
A nyelvi változások összefüggése a társadalmi-történeti változásokkal	92
A nyelvi változások összefüggnek a társadalom életének változásaival
A szókészlet összefüggése a társadalmi változásokkal
A jövevényszavak
Képzett és összetett szavak
A jelentésváltozások
A nyelvtani változások közvetett kapcsolata a társadalmi változásokkal. Nehézségek a hangváltozások ilyenirányú vizsgálatában
Az állandóság és a változás dialektikája a nyelvben
Az emberek öntudatlan és tudatos közreműködése a nyelv megváltozásában
A nyelv belső tagolódása	99
Egy időszak nyelve sem egységes. A nyelvek földrajzi tagolódása: nyelvjárások
Nyelvjárási különbségek; a nyelvjáráskutatás módszerei
Nyelvi differenciáló és integráció mint a nyelvek egyidőbeli tagolódásának oka
A nyelvjárások differenciáció eredményei. Ennek társadalmi feltételei; nemzetiségi; törzsi nyelvjárások, a feudális kor nyelvjárásai
A nemzeti nyelv integráció eredménye. Ennek társadalmi feltételei a kapitalizmusban és a szocializmusban
A nemzeti nyelv kialakulásának különböző módjai. Irodalmi nyelv és köznyelv
A nyelv társadalmi tagolódása: csoportnyelvek
A nyelvek rokonsága	100
A nyelvrokonság fogalma; a nyelvcsaládok
A nyelvcsaládok kialakulása
A nyelvtudomány módszere a nyelvcsaládok vizsgálatában: a történeti-összehasonlító módszer. A szabályos hangmegfeleltetések fontossága
A grammatikai megfelelések
A szókészlet összehasonlítása és az ebből levonható tanulságok
Az alapnyelv rekonstruálása
A nyelvtudomány története
A nyelvtudomány fejlődése a XX. században	115
A görög filozófusok mint a nyelv vizsgálói
Az első görög és latin nyelvtanok
Az antik nyelvtudomány eredményei és hiányosságai
A nyelv vizsgálata a középkorban; a "vulgáris" nyelvek nyelvtanainak megjelenése
A összehasonlító-történeti nyelvészet kialakulása
A nyelvvizsgálat tudománnyá válása: a nyelvtörténet törvényszerű voltának felismerése
Az ujgrammatikusok felfogása és módszerei
A. Meillet nyelvfelfogása
A történeti nyelvvizsgálat korlátai
A nyelvtudomány a XX. században	120
Saussure tanítása a nyelv rendszer voltáról
A szinkrón nyelvvizsgálat előtérbe kerülése: a strukturalizmus irányzatai
A nyelvtan megújítása: a formális (struktúrális) leírás
A matematikai módszerek alkalmazása a nyelvtudományban
A strukturalizmus fogadtatása
A nyelvtudomány további feladatai
A magyar nyelvtudomány történetének vázlata	128
Nyelvtanok és szótárak a XVI-XVIII. században
A nyelvujítás
Az összehasonlító-történeti vizsgálat kezdetei
Szótárak és nyelvtanok a XIX. században
Az összehasonlító nyelvtudomány kibontakozása
Nyelvtörténeti munka; nyelvjáráskutatás; folyóiratok
Nyelvtudományunk a felszabadulás előtti évtizedekben
Nyelvtudományi munka a felszabadulás után

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem