| Előszó | 5 |
| A russzisztika oktatásának oka és célja | 7 |
| A russzisztika története | 8 |
| Russzisztika az összehasonlító-történeti módszer kialakulása előtt | 9 |
| Russzisztika az összehasonlító-történeti nyelvtudomány létrejötte után | 10 |
| A szovjet russzisztika | 15 |
| A russzisztika külföldön | 22 |
| A russzisztika Magyarországon | 26 |
| A magyarországi szlavisztika, ill. russzisztika 1945-ig | 27 |
| A magyarországi szlavisztika, ill. russzisztika 1945 után | 31 |
| A szláv nyelvek, felosztásuk | 34 |
| A szókincs egyezései | 36 |
| Közös hangfejlődési tendenciák | 36 |
| Alaktani megfelelések | 37 |
| Mondattani megfelelések | 38 |
| Az indoeurópai nyelvcsalád | 39 |
| A szláv nyelvek helye az indoeurópai nyelvcsaládban | 42 |
| A szláv nyelvek kapcsolata más indoeurópai nyelvekkel | 43 |
| A szlávok őshazája | 44 |
| A szláv írásbeliség kialakulása, a szláv ábécék | 46 |
| A cirillica | 47 |
| Az ószláv nyelv, az ószláv nyelvű irodalom létrejötte | 53 |
| Az ószláv nyelv hatása az oroszra (Szlavizmusok) | 57 |
| Fonetikai szlavizmusok | 57 |
| Morfológiai szlavizmusok | 58 |
| Lexikai szlavizmusok | 59 |
| A keleti szláv törzsek | 61 |
| Az orosz nyelv történetének korszakolása | 67 |
| Az óorosz nyelv | 69 |
| Az írásbeliség előtti legfontosabb óorosz hangfejlődési tendenciák | 71 |
| Az óorosz nyelv hangrendszere | 75 |
| Az óorosz magánhangzó-rendszer változásai | 78 |
| A redukált magánhangzók elveszésének következményei | 80 |
| Új zárt szótagok keletkezése | 81 |
| A II. pleofónia kifejlődése | 81 |
| Kemény mássalhangzók között létrejött az i magánhangzó y variánsa | 82 |
| Az o, e megnyúlása új zárt szótagban | 82 |
| A redukált hangok kiveszésének következményei a mássalhangzó-rendszerben | 82 |
| Új mássalhangzó-kapcsolatok kialakulása | 83 |
| A mássalhangzók hasonulása, elhasonulása | 84 |
| Mássalhangzó-kapcsolatok leegyszerűsödése | 85 |
| A szóvégi zöngés mássalhangzók zöngétlenedése | 86 |
| Az (f) mássalhangzók kialakulása | 86 |
| Az m' megkeményedése | 86 |
| A kemény és lágy mássalhangzók korrelációjának kialakulása | 87 |
| A redukált magánhangzók eltűnésének alaktani következményei | 87 |
| Futó o, e | 87 |
| A múlt idő szuffixuma | 88 |
| A mássalhangzók változása az óorosz nyelvben | 95 |
| Az óorosz korszak hangfejlődési tendenciáinak áttekintése | 98 |
| Az óorosz nyelv morfológiai rendszere | 99 |
| A főnév | 99 |
| Az óorosz főnévragozás | 100 |
| Névmások | 104 |
| Személyes és visszaható névmások | 104 |
| A nem személyes névmások | 105 |
| A melléknevek | 106 |
| A melléknevek fokozása | 107 |
| Az összetett (névmási) melléknevek declinatiója | 107 |
| Számnév | 109 |
| Ige | 110 |
| A praeteritalis igerendszer | 112 |
| Egyszerű múlt idő | 112 |
| Összetett múlt idő | 113 |
| Az óorosz ige múlt idejű formái | 115 |
| A jövő idő | 116 |
| Az igemódok | 117 |
| A felszólító mód | 117 |
| Az igenevek | 118 |
| A melléknévi igenevek | 119 |
| Az óorosz alaktani rendszer változásai | 121 |
| A főnévragozási rendszer változásai | 123 |
| A nemek szerinti declinatiós rendszer kialakulása | 123 |
| A declinatiós típusok egymásrahatása | 124 |
| A plurális formáinak egységesülése | 128 |
| Változások ugyanazon ragozási típuson belül | 128 |
| Egyéb változások | 129 |
| A névmási rendszer változásai | 131 |
| Személyes és visszaható névmások | 131 |
| Nem személyes névmások | 132 |
| Melléknevek | 132 |
| A névmási melléknevek | 133 |
| A melléknév fokozása | 133 |
| A számnév | 134 |
| Az igerendszer története | 136 |
| A perfectum | 137 |
| A futurum | 138 |
| Az igemódok története | 138 |
| Feltételes mód | 140 |
| Az igenevek | 140 |
| A vidkategória kialakulása és fejlődése az óorosz nyelvben | 142 |
| A grammatikai kategóriák történetéhez | 143 |
| A dualis elvesztése | 143 |
| A vocativus elvesztése | 144 |
| Az élő- élettelen kategória kialakulása | 145 |
| Az orosz morfológiai rendszer változásainak összefoglalása | 146 |
| Az orosz nyelv hangtani és alaktani változásainak áttekintése | 147 |
| A mai orosz nyelv dialektusai | 149 |
| Az ukrán és belorusz nyelv megkülönböztető sajátságai | 150 |
| Az óorosz korszak nyelve | 152 |
| A XVI-VIII. sz. orosz nyelve | 155 |
| Keleti szláv szövegek | 157 |
| A mai orosz nyelv rövid jellemzése | 159 |
| A leglényegesebb fonetikai sajátosságok | 159 |
| Magánhangzók | 159 |
| Mássalhangzók | 160 |
| Morfológia | 161 |
| Az orosz szó morfológiai felépítése | 161 |
| A szófajok | 164 |
| Főnevek | 164 |
| Melléknevek | 166 |
| Igék | 167 |
| Az igeszemléálet | 168 |
| Egyéb grammatikai változások | 172 |
| Változások a szókincsben | 173 |
| Jelentésváltozások | 176 |
| Az orosz irodalmi nyelv történetének vázlata | 179 |
| Az orosz irodalmi nyelv eredete | 179 |
| Az orosz irodalmi nyelv korszakai | 180 |
| Az óorosz korszak irodalmi nyelve | 180 |
| Az orosz irodalmi nyelv a feudális szétdaraboltság korában | 182 |
| Az orosz nép irodalmi nyelvének kialakulása a Moszkvai Állam idején | 182 |
| Az egyházi szláv (könyvszláv) és a népi veretű irodalmi típusú nyelv fejlődésének útjai | 183 |
| Az új orosz nemzeti nyelv kialakulása a kezdeti korszakban | 185 |
| I. Péter kora és jelentősége az orosz irodalmi nyelv fejlődése szempontjából | 185 |
| Idegen szókincs behatolása az orosz irodalmi nyelv szókincsébe | 187 |
| Ellentmondások a péteri korszak irodalmi nyelvének fejlődésében és kísérletek azok leküzdésére | 188 |
| Lomonosov jelentősége az orosz irodalmi nyelv történetében | 189 |
| Az irodalmi nyelv fejlődésének fő tendenciái a XVIII. sz. második felében | 192 |
| A. S. Puskin a mai orosz irodalmi nyelv megalkotója | 195 |
| A Puskin utáni korszak irodalmi nyelve | 196 |
| A szovjet korszak irodalmi nyelve | 197 |
| Harc a szocialista korszak nyelvének tisztaságáért | 198 |
| Bibliográfia | 200 |
| Rövidítések jegyzéke | 206 |
| Fonetikai jelek és rövidítések | 207 |
| Nyelvészeti terminusok rövid értelmezése | 208 |