Bevezetés a ruszisztikába

Előszó

Az orosz nyelvet vizsgáló stúdiumok során más-más megközelítésből, de mindig a mai orosz nyelvvel szeretnénk közelebbről megismerkedni. Az Orosz nyelv- és stílusgyakorlat c. tantárgy a mai orosz nyelv vagyis a 20. században beszélt orosz nyelv használatát tanítja, az Orosz nyelvtan a nyelv grammatikai rendszerével ismertet meg, a Fonetika pedig a kiejtés sajátosságait elemzi. Vajon mivel foglalkozik a Bevezetés a ruszisztikába c. tantárgy? Vizsgálódásaink során itt is a mai orosz nyelvből indulunk ki, hogy választ keressünk azoknak a jelenségeknek a magyarázatára, melyek a mai orosz nyelvben az általunk megtanult szabályszerűségektől eltérnek. Vagyis a mai nyelvállapotból kiindulva és az időben visszafelé haladva próbáljuk megadni a szabályszerűtől eltérő nyelvi jelenségek létrejöttének okait. Másrészt keressük az orosz nyelv helyét a többi nyelv között, miközben igyekszünk kialakítani egyfajta szemléletet a nyelvek tulajdonságaival kapcsolatban.
Egy bizonyos nyelvet, - esetünkben az orosz nyelvet - kétféle módszer segítségével vizsgálhatunk. Szemlélhetjük egy adott időpontban a nyelv tulajdonságait, a rendszer alaki vonásait, működését, mintegy keresztmetszetet adva egy bizonyos időpont nyelvállapotáról. Ekkor az "egymással kölcsönös kapcsolatban lévő és egymást kölcsönösen kiegészítő lexikai, grammatikai és fonetikai elemek kész rendszerét" elemezzük. Ez a szinkrón vizsgálati módszer (görög suv/syn) 'együtt, kölcsönös'; görög chronos ('idő'). Mivel a nyelv történeti produktum, vizsgálhatjuk az idő függvényében is, egyes hangok, szavak, szófajok, végződések, bizonyos szerkezetek, mondatstruktúrák változását más és más időpontban. Ezt a módszert diakrón vizsgálati módszernek nevezzük (görög dia, 'át, keresztül'). Vissza