Bevezetés a társadalomelméletbe

Előszó

E jegyzet célja: a filozófiát nem szakos hallgatóként tanulók számára bemutassa a filozófia e századi történetében nagyobb figyelmet kapott területek egyikének, a társadalomelméletnek a főbb témaköreit. A társadalomelméleti gondolkodás kettős kötöttségű. Egyfelől a filozófia (társadalom- és történelemfilozófia, politikai filozófia, etika) hagyományvilágában gyökerezik. Másfelől pedig - a filozófiától függetlenné vált - társadalomtudományok kutatási eredményei is formálták problémavilágát. E kettős kapcsolódás figyelembevétele határozta meg a jegyzet tagolását és a társadalomelméleti témaköröket bemutató szövegrészletek kiválasztásának szempontjait. Ennek megfelelően a jegyzet első részében egy terjedelmesebb bevezető olvasható a filozofálás típusairól, melynek keretében már érintem a filozófia és a tudomány viszonyának átalakulását. Majd ezt követően az ember, a történelem és a társadalom kérdéskörét vizsgáló szerzőktől olvasható egy-egy rövidebb tanulmány - illetve könyvrészlet. Itt filozófusok, szociológusok, történészek írásai kaptak helyet, ezzel is érzékeltetve a társadalomelméleti érdeklődés forrásvidékének heterogenitását. Az összeállításnak nem célja - noha olvashatók egymáshoz tartalmilag erősen kapcsolódó szövegek is hogy a különböző szerzők különböző műveiből mintegy mozaikszerűen kirajzolódjon egy konzisztens és részletesen kibontott társadalomelmélet. A jegyzet a helyet kapott szerzők különböző stílusa, műfaja, fogalmisága, sőt a kiválasztott szövegek eltérő terjedelme miatt sem tud ennek az igénynek megfelelni. A közölt szövegek előtt a szerzőkről és az általuk tárgyalt kérdéskörről, esetleg annak más, ebben az összeállításban szintén szereplő témával való érintkezéséről olvasható rövidebb-hosszabb bevezető. Mely bevezető természetesen nem pótolja a felidézett szövegrészletet, nem azok rövid összefoglalása, hanem - éppen azért, mert a legtöbb szöveg egy hosszabb írás részlete - azt a kontextust (elméleti pozíciót, a kutatott területen jelentkező főbb megközelítéseket) jelzi, melyben megfogalmazódtak a kötetben szereplő gondolkodók kérdésfeltevései. Egyedül a „Jog és társadalomelmélet" című fejezet tér el ettől a (bevezető, szövegrészlet) szerkezettől, ugyanis e témakörben hozzáférhető egy válogatás (Cs. Kiss-Karácsony, 1994), amely többféle, az említett fejezetcímhez tartozó szöveget közölt. Vissza