Bevezetés a természettanba

Előszó

A könyv anyaga és célkitűzése. Könyvünk az általános iskolai szaktanítói tanfolyamok előírt anyagát tartalmazza. A legmegfelelőbbnek látszó feldolgozásban közli a természettan legfontosabb fejezeteit. Kissé bővebb és rendszeresebb tartálya azoknak az ismereteknek, amelyek tudatosabbá és biztosabbá teszik majd tanításunkat. De a tantervi célon túl, alkalmas bevezető bárki számára a fizikába. A rendelkezésre álló kevés helyen akar tudást, élő tudást közölni.
Az anyag feldolgozásában a szaktanítói tanfolyam hallgatóira kellett tekintettel lenni. A hallgatók legtöbbje már hosszú évek óta működő nevelő, akiknél jórészt feledésbe ment az a tudás, amit az iskolából magukkal hoztak, viszont az életben már sok fizikai ismeretet szereztek tapasztalás útján, és megerősödött logikus, tárgyilagos gondolkodóképességük.
A nevelő tudása nem öncél, hanem mindig szem előtt kell tartania a közlés készségét. Világos közlésre csak az átélt, az alkalmazásra mindig kész tudás alkalmas. Hogy a könyv áttanulásából ilyen tudás születhessék, azért találunk a könyv kidolgozott példáiban annyi alkalmazást.
Hogyan használjuk a könyvet? Ez a könyv nem olvasmánynak készült. Semmiesetre sem szabad "csak szemmel" feldolgozni, és így tanulni az anyagot. Ennek eredménye alig lenne több a semminél. Csakis az anyag átdolgozása, tudatosítása közben haladhatunk előre. Az átdolgozva tanulás igazi módja az lenne, ha közben el is végezhetnénk a megfelelő kísérleteket. (A tanításban más közlési mód meg sem engedhető!) De mivel ez általában lehetetlen, meg kell elégednünk azzal, hogy ceruzával a kézben, papírral előttünk végezzük a könyv átdolgozásának munkáját, hogy anyaga, értelmünk mélyére jutva, tudássá érjen, bennünk.
Rajzoljunk le minden kísérleti berendezést, minden eszközt (a könyvbeli ábra nyomán). Írásban jegyezve gondosan kövessünk minden kísérletet. írjunk le minden összefüggést, minden képletet. Feltétlenül dolgozzuk át a könyvbeli példákat. Azért iktattuk be őket legtöbbször rendes szedéssel a szövegbe, hogy ezzel is jelezzük azt, hogy a példák egyenlő fontosságúak az anyaggal, a tudatosítás nélkülözhetetlen eszközei. Vissza