| Bevezetés. Az ateizmusról általában | 3 |
| A valláskritika és az ateizmus mint történeti jelenség | 3 |
| A valláskritika és az ateizmus társadalmi szerepe | 5 |
| Tudomány, vallás, filozófia és társadalmi gyakorlat | 9 |
| A Marx előtti ateizmus és valláskritika történetéből | 12 |
| Mágia és empíria | 13 |
| Vallási szkepticizmus az ókori Keleten | 15 |
| Az antik ateizmus és valláskritika | 19 |
| Valláskritikai tendenciák a középkorban | 28 |
| A reneszánsz valláskritikája | 38 |
| Valláskritika és ateizmus Angliában | 47 |
| Spinoza és a németalföldi valláskritika | 52 |
| A francia felvilágosodás ateizmusa és valláskritikája | 56 |
| Valláskritika és ateizmus a XVIII-XIX. századi Németországban | 69 |
| Magyar ateista és antiklerikális hagyományok | 79 |
| A lázadó pogányok "antiklerikalizmusa" | 80 |
| Eretnekségek és huszitizmus | 81 |
| A reneszánsz eszméi Magyarországon | 82 |
| Reformáció és ellenreformáció Magyarországon | 84 |
| A felvilágosult abszolutizmus | 86 |
| A magyar jakobinus mozgalom | 87 |
| A reformkor | 90 |
| Az 1848-1849-es polgári demokratikus forradalom és szabadságharc | 93 |
| Az egyházügy rendezése a kiegyezés után | 93 |
| A polgári radikalizmus | 97 |
| A marxista ateizmus alapjai | 99 |
| Marx és Engels valláselméleti-valláskritikai munkásságának periódusai | 99 |
| A vallás problematikájának történeti megközelítése | 109 |
| A vallás mint hamis tudat | 104 |
| A vallási elidegenedés | 112 |
| A vallás társadalmi meghatározottsága és osztályfunkciója | 128 |
| A vallás mint elidegenült tevékenység és elidegenült állapot, mint "érzelmi állapot" és "elméleti viszonyulás" | 129 |
| Az érzelemvilág "civilizálása" és a "vallási" emóciók | 131 |
| Tudományos világkép, információ-közvetítés és dialektikus gondolkodásmód | 133 |
| A vallás struktúrája | 138 |
| A természetfeletti | 144 |
| A vallás funkciói | 146 |
| A vallások szerepe a történelemben | 149 |
| A vallási fejlődés főbb típusai | 152 |
| A szekularizáció a kapitalizmusban és a szocializmusban | 165 |
| A teológiai rendszerek immanens kritikája | 179 |
| A teológiáról általában | 179 |
| A teológia fogalma | 179 |
| A teológia módszere | 180 |
| A teológia felépítése | 182 |
| A teológia történetéből | 183 |
| A teológia tartalma és belső kritikája | 183 |
| A teológia "szolgálója" | 184 |
| Történeti áttekintés | 184 |
| A skolasztika fogalma | 186 |
| A skolasztika felépítése | 189 |
| A skolasztika legfontosabb kategóriái | 189 |
| A skolasztika istenérvei | 192 |
| Az alapvető teológia vagy apologetika | 201 |
| Az alapvető teológia fogalma és története | 201 |
| Az alapvető teológia felépítése | 203 |
| A kinyilatkoztatásról | 204 |
| A kinyilatkoztatás kritériumai | 206 |
| Az okkultizmus titokzatos jelenségei | 213 |
| A kinyilatkoztatás forrásai | 232 |
| A kinyilatkoztatás őrzője és tolmácsolója | 236 |
| A bibliai teológia vagy szentírástudomány | 240 |
| A szentírástudomány fogalma és története | 240 |
| A szentírástudomány felépítése és segédtudományai | 241 |
| A hatnapos teremtéstörténet legmodernebb értelmezései | 242 |
| Teológiai elméletek az ember teremtésének bibliai mítoszáról | 251 |
| A modern szenítárstudomány alapelvei | 256 |
| A dogmatika és belső ellentmondásai | 257 |
| Dogma, dogmafejlődés, dogmatika | 257 |
| Ellentmondások a dogmatika istenről szóló részében | 260 |
| Az eredeti bűn új megfogalmazása | 262 |
| Az erkölcsteológia kritikája | 264 |
| A keresztény erkölcsi felfogás változásai | 264 |
| A keresztény erkölcstudomány kibontakozása | 266 |
| A keresztény erkölcs általános jellemzői | 270 |
| Az erkölcsi élet és az isteni kiválasztás | 272 |
| A vallási erkölcs és a munka | 274 |
| A vallási erkölcs és a szocializmus építése | 276 |
| Fontosabb eltérések a keresztény teológiai rendszerek között | 276 |
Folytatás Microsoft-tal