A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés az általános és az igazságügyi statisztikába

Szerző
Lektor

Kiadó: Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 189 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Egyetemi jegyzet. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Megjelent 1000 példányban.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyarországi jogászképzés több, mint háromszáz éves múltra tekinthet vissza és annak 1775-től része, szerves alkotóeleme a statisztikai oktatás is. Tematikáját a változó korszellem, a... Tovább

Előszó

A magyarországi jogászképzés több, mint háromszáz éves múltra tekinthet vissza és annak 1775-től része, szerves alkotóeleme a statisztikai oktatás is. Tematikáját a változó korszellem, a jogászképzés célja, a statisztikai tudomány fejlettsége és az oktatók érdeklődése alakította. Tankönyvünk a társadalmi-gazdasági folyamatok megismeréséhez és működtetéséhez szükséges legfontosabb, leggyakrabban használt statisztikai elveket és módszereket tartalmazza. Arra törekedtünk, hogy útmutatást adjunk ezek alkalmazásához a kapott eredmények értelmezéséhez és felhasználásához. Bár az oktatásnak itt nem lehet az a célja, hogy mindenkiből statisztikust képezzünk, de a rendelkezésre álló időben minden joghallgatónak meg kell ismernie, hogy melyek a statisztikai módszerekkel megoldható társadalomtudományi problémák, miben áll e módszerek lényege, melyek hibalehetőségeik, logikai korlátaik, hogyan értelmezhetőek a statisztikusok által közzétett adatok. A társadalomtudományok művelését egyre inkább jellemző egzaktságra való törekvésnek is szerepe van abban, hogy - az általános statisztikán kívül - az igazságügyi és a népességi statisztika legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalóit is oktatjuk. Mivel a tankönyv összeállításánál arra kellett törekednünk, hogy a leírtak a középiskolai matematikai tananyagot meghaladó ismereteket lehetőleg ne igényeljenek, elsősorban a hagyományos statisztikai módszerek tárgyalására szorítkoztunk. (Ezért mellőztük a matematikai levezetéseket és bizonyításokat is.) Ezeknek a módszereknek azonban nemcsak ismeretét, hanem - az írásbeli vizsgán - gyakorlati alkalmazását is megköveteljük. A nagyon korlátozott terjedelem arra kényszerített, hogy tananyagunkat a korábbinál tömörebb fogalmazásban, kevesebb példával és ábrával, néhány témakör (pl. a grafikus ábrázolás, a statisztikai adatok gépi feldolgozása) elhagyásával állítsuk össze. Vissza

Tartalom

Előszó 1
1. fejezet: Általános statisztika 3
1.§ A statisztika története és mai szervezete 3
1.1. A statisztika tudomány története 3
1.2. A statisztika tudományának kialakulása és fejlődése Magyarországon 6
1.3. A hazai statisztikai szolgálat kialakulása és mai szervezete 7
1.4. A statisztika nemzetközi szervei 9
1.5. A statisztikai kiadványokról 9
2.1 § A statisztika alapfogalmai 11
2.1. A statisztika fogalmáról 11
2.2. A statisztikai sokaságról 13
2.3. A statisztikai munka fázisairól 14
2.3.1. A statisztikai megfigyelések 15
2.3.2. A statisztikai adatok feldolgozásáról 18
2.3.3. A statisztikai adatok elemzéséről 20
3. A statisztikai adatok rendezésének és szemléltetésének eszközeiről 21
3.1. A csoportosításról 21
3.2. A statisztika sorokról 22
3.2.1. Mennyiségi sorok 23
3.2.2. Minőségi sorok 27
3.2.3. Idősorok 27
3.2.4. Területi sorok 30
3.2.5. Leíró sorok 32
3.3. A statisztikai táblákról 33
4. § A statisztikai viszonyszámokról 37
4.1. A viszonyszámokról általában 37
4.2. A megoszlási viszonyszámokról 38
4.3. A dinamikus vagy fejlődési viszonyszámokról 39
4.4. Az intenzitási viszonyszámokról 41
4.5. A teljesítmény viszonyszámokról 43
5. § A középértékekről és a szóródásról 44
5.1. A középértékek és a statisztika 44
5.2. A mediánról 46
5.3. A móduszról 47
5.4. A számtani (aritmetikai) átlagról 48
5.5. Mértani (geometriai) átlag 51
5.6. A harmonikus átlagról 53
5.7. A négyzetes (quadratikus) átlagról 55
5.8. A szóródás (diszperzió) 55
5.9. A szimmetria és az aszimmetria méréséről 59
6. § A nagy számok törvényéről és a reprezentatív megfigyelésről 62
6.1. A társadalmi élet tömegjelenségeiről 62
6.2. A nagy számok törvényéről 63
6.3. A valószínűségi változók és a társadalmi statisztika 66
6.4. A reprezentatív megfigyelés jellemzői 68
6.5. A mintasokaság kiválasztásának módszereiről 69
6.6. A reprezentatív megfigyelés eredményeinek felhasználásáról 71
7. Az indexszámításról 74
7.1. Az indexszámítás általános elvei 74
7.2. A gazdasági alapindexek számításáról 75
7.2.1. Az értékindex 75
7.2.2. A volumenindex 77
7.2.3. Az árindex 79
7.2.4. Az indexszámok, mint a dinamikus viszonyszámok átlagai 81
7.3 A standardizáláson alapuló indexekről 83
7.3.1. A standardizálásról 83
7.3.2. A standardizáláson alapuló indexek ¦ 85
8. § A jelenségek közötti összefüggések méréséről 88
8.1. A jelenségek közötti kapcsolatok típusairól 88
8.2. Az asszociáció méréséről 90
8.3. A korrelációszámításról 90
9. § Az idősorokról és elemzésükről 97
9.1. A trend (alapirányzat) meghatározásáról 99
9.1.1. A trendvonal grafikus meghatározásáról 99
9.1.2. A mozgó átlagolásról 99
9.1.3. A trendvonal analitikus meghatározásáról 100
9.2. A szezonális eltérésekről és a szezonindex meghatározásáról 104
9.3. Az interpolációról és az extrapolációról 106
II. fejezet: Igazságügyi statisztika 107
10. § Az igazságügyi statisztika fogalma és története 107
10.1. Az igazságügyi statisztika rendszere, fogalma és célja 107
10. 2. Az igazságügyi statisztika adatainak felhasználási lehetőségei 109
10.3. A bűnügyi statisztika kezdetei és kialakulása hazánkban 111
11. § Az bűnügyi statisztika adatainak elemzésével kapcsolatos problémákról 116
11.1. A bűnözés terjedelmének számbavételi lehetőségeiről és problémáiról 117
11. 2. A latens bűnözésről 120
11.3. A bűnözés megoszlásának elemzéséről 124
11.4. A bűnözés terjedelmének időbeni változása 126
11.5. A bűnügyi prognózisok készítéséről 128
11.6. A bűnözés egyedi jelenségéről 129
11.7. A bűnözésre vonatkozó adatok nemzetközi összehasonlításáról 130
12. § Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztikáról 134
12.1. Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika adatgyűjtési rendszeréről 134
12.2. Az ismertté vált közvádas bűncselekményekről 136
12.2.1. Hogyan válnak „ismertté" a közvádas bűncselekmények? 136
12.2.2. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 136
12.2.3. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények megoszlása 137
12.2.4. A feljelentések alapján leli intézkedésekről 142
12.2.5. Az ismertté vált bűnelkövetők számának alakulásáról 145
13. § Az elemzés problémái a bírósági statisztikában 148
13.1. Az ügyforgalmi statisztikáról 149
13.2. A vádlottak számának alakulásáról 152
13.3. A bírósági eljárás eredménye a jogerősen befejezett büntetőügyekben 153
13.4. A jogerősen elítéltek bűncselekmények szerinti megoszlásáról 155
13.5. A jogerősen elítéltek demográfiai struktúrájáról 158
13.6. A jogerősen elítélt felnőttkorú bűnözőkről 165
13.7. Az alkoholizmus és a bűnözés kapcsolatáról 169
13.8. A büntetések statisztikájáról 171
14. § A fellebbezések alakulása a büntető ügyekben 174
15. § Az elítéltek előéletéről 175
16. § A büntetés-végrehajtási intézetek statisztikájáról 177
17. § A polgári perek statisztikájáról 180
18. § A gazdasági perek számának alakulásáról 181
19. § A munkaügyi perekről 182
20. § A szabálysértésekről 182
Felhasznált irodalom 185

Hoóz István

Hoóz István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Hoóz István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv