| Az első kiadás előszavából | 3 |
| Előszó a harmadik kiadáshoz | 4 |
| Előszó a negyedik kiadáshoz | 4 |
| Az atomfizika jelentősége a tudomány és a technika szempontjából | 11 |
| Az atomfizikai kutatás módszerei | 13 |
| Az atomfizikai nehézségei, felosztása és tárgyalásmódja | 15 |
| Irodalom | 18 |
| Atomok, ionok, elektronok, atommagok, fotonok | |
| Az anyag és az elektromosság atomos szerkezetének bizonyítékai | 21 |
| Az atomok tömege, kiterjedése és száma. Az elemek periódusos rendszere | 23 |
| Az atomok felépítése az atommagból és az elektronburokból. Az atommodellekről általában | 31 |
| Szabad elektronok és ionok | 37 |
| Az atommagok felépítésének áttekintése | 50 |
| Az izotópia | 51 |
| Fotonok | 67 |
| Irodalom | 71 |
| Atomszínképek és atomszerkezetek | |
| A spektrumok felvétele, kiértékelése és felosztása | 72 |
| A vonalas színképek sorozatformái és előállításuk termek segítségével | 83 |
| A Bohr-féle atommodell és a Bohr-féle posztulátumok | 87 |
| A kvantumugrások gerjesztése ütközéssel | 92 |
| A hidrogénatom és színképének értelmezése a Bohr-elmélet alapján | 99 |
| Atomi folyamatok és megfordításuk. Ionizáció és rekombináció. Folytonos atomszínképek és értelmezésük | 105 |
| A hidrogénszerű ionok színképe és a spektroszkópiai eltolódási törvény | 113 |
| Az alkáli-atomok színképe és e színképek értelmezése | 118 |
| Az egyelektromos atomok színképének dublett szerkezete és az elekronspin hatása | 127 |
| A röngtgenspektrumok atomelméleti értelmezésük és összefüggésük az optikai spektrumokkal | 134 |
| A több-elektromos atomok spektrumai termjeinek rendszerezése és jelölése | 147 |
| Az elektronspin szerepe a több-elektronos atomok multiplettjeinek elmélete | 150 |
| Metastabilis állapotok és hatásuk | 155 |
| Az elektronok és atomok mágneses tulajdonságainak atomelméleti értelmezése | 158 |
| A multiplett felhasadás, mint a mágneses kölcsönhatás következménye | 164 |
| Atomok villamos és mágneses térben. Irányvantálás és irányítási kvantumszám | 166 |
| A Pauli-elv és a lezárt atomhéjak | 174 |
| Az elemek periódusos rendszerének atomelméleti értelmezése | 177 |
| Az atomi vonalak hiperfinom szerkezete. Az izotópia-effektus és a magspin szerepe | 188 |
| A spektrumvonalak természetes szélessége. Külső és belső pertubációk hatása | 191 |
| A Bohr-féle korreszpondencia-elv. A kvantumelmélet és a klasszikus fizika viszonya | 195 |
| Irodalom | 202 |
| A kvantummechanikai atomelmélet | |
| Átmenet a Bohr-elméletről a kvantummechanikai atomelméletre | 204 |
| A fény és az anyag kettős természete: a hullám-részecske-dualizmus | 206 |
| A Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés | 211 |
| A de Broglie-féle anyaghullámok és jelentőségük a Bohr-elmélet szempontjából | 217 |
| A hullámmechanika alapegyenletei. Sajátértékek és sajátfüggvények. A mátrixmenchanika. A mátrixmechanika és a hullámmechanika viszonya | 222 |
| A hullámmechanikai kifejezések, sajátfüggvények és kvantumszámok jelentése | 229 |
| Példák atomi rendszerek hullámmechanikia tárgyalására | 232 |
| Az atomi rendszerek megfigyelhető tulajdonságainak kvantummechanikai kifejezése | 244 |
| A sugárzás hullámmechanikai elmélete. Átmeneti valószínűség, kiválasztási szabályok és polarizációs viszonyok | 245 |
| A Pauli-elv hullámmechanikai értelmezése, következtetések | 249 |
| Azonos részecskékből álló, csatolt rendszerek kölcsönhatása, kicserélődései rezonancia és kicserélődési energia | 255 |
| A Fermi-féle és a Bose-féle kvantumstatisztikák és fizikia jelentésük | 265 |
| A kvantumelektrodinamika alapelvei. A tervek kvantálása | 269 |
| A kvantummechanika eredményei, határai és filozófiai jelentősége | 272 |
| Irodalom | 279 |
| Atommagfizika | |
| A magfizika helye az általános atomfizikában | 281 |
| Magfolyamatok, magsugárzások kimutatása és mérési módszerei | 282 |
| Nagy energiájú bombázó részek létrehozása gyorsító berendezésekben | 289 |
| Az atommagok általános tulajdonságai | 299 |
| Tömeghiány és az atommagok kötési energiája. Az izotópsúlyok egészszámúsága | 308 |
| A természetes rádióaktivitás és a segítségével megállapítható magfolyamatok | 311 |
| Mesterséges rádióaktív magok és átalakulásuk | 323 |
| Az atommagok mesterséges átalakítása | 328 |
| A mesterséges magreakciók energiamérlege, küszöbenergiája és hatáskeresztmetszete | 335 |
| Az atommagok energianívóinak rendszere és kísérleti meghatározása | 339 |
| A cseppmodell és az atommagok rendszerezése | 346 |
| Egyrészecske-modell és az atommagok tulajdonságai. "Mágikus" nukleonszámok és nukleon-kvantumszámok | 353 |
| A neutron felfedezése, tulajdonságai és hatásai | 361 |
| A maghasadás | 368 |
| A fissziós bomba | 374 |
| Az atommagok energiájának felszabadítása reaktorokban | 376 |
| Egyéb lehetőségek a magenergia technikai felszabadítására. A hidrogénbomba | 382 |
| Stabil és rádióaktív izotópok felhasználása | 383 |
| A csillagok belsejében, rendkívül magas hőmérsékleten lejátszódó magreakciók. Az elemek keletkezésének kérdése | 391 |
| Rendkívül nagy energiájú ütközések a kozmikus sugárzásban | 391 |
| Nagy energiájú elektronok és fotonok ütközése. Elektronpár keltése, szétsugárzása és a Dirac-féle lyukelmélet, kaszkádzáporok | 395 |
| A mezonok és szerepük a kozmikus sugárzásban, valamint a magfizikában | 401 |
| A magerők és az elemi részek elmélete | 410 |
| Az univerzális természeti állandók problémája | 410 |
| Irodalom | 414 |
| Molekulafizika | |
| A molekulafizika célja és kapcsolata a kémiával | 418 |
| A molekulák általános tulajdonságai és meghatározásuk módja | 419 |
| Molekulaállandók meghatározása spektroszkópiai módszerekkel | 428 |
| A molekula-színképek felépítése, szerkezete és jelentősége általában | 431 |
| A kétatomos molekulák rezgése és rezgési színképe | 440 |
| A kétatomos molekulák disszociációja és keletkezése, ezeknek a folyamatoknak összefüggése a folytonos molekula-színképpel | 451 |
| A molekula-fogalom határai Van der Wals-molekulák és ütközési párok | 458 |
| A molekulák forgása, a kétatomos molekulák tehetetlenségi nyomatékának és magtávolságának meghatározása a spektrumok rotációs szerkezete alapján | 461 |
| A rezgő- és forgómozgás kvantálása és a gázok fajhője | 470 |
| A sávok intenzitáseloszlása és sávspektroszkópiai hőmérséklet-meghatározás | 472 |
| Molekula-spektroszkópiai izotópmérések | 474 |
| A sokatomos molekulák színképének és szerkezetének áttekintése | 475 |
| A kémia kötés fizikai értelmezése | 485 |
| A van der Waals-féle erők | 498 |
| Irodalom | 501 |
| A szilárd testek atomfizikája | |
| Az anyag folyékony és szilárd állapotának szerkezetéről általában | 503 |
| Ideális és reális kristályok. Szerkezetre érzékeny és szerkezetre érzéketlen kristálytulajdonságok | 507 |
| A kristály mint makromolekula. Ionrács, atomrács és molekularács | 508 |
| Kristályrendszerek és szerkezetvizsgálat | 510 |
| Az ionkristályok rácsenergiája, rugalmassága, kompresszibilitása és hőtágulása | 513 |
| Piezoelekromosság, piroelekromosság és rokon jelenségek | 518 |
| A fémes állapot kötésének és tulajdonságainak áttekintése | 521 |
| Kristályrezgések és a frekvenciák meghatározása az infravörös spektrum és a Raman-effektus alapján | 529 |
| A szilárd testek fajhőjének atomisztikus elmélete | 529 |
| A szilárd testekben lejátszódó elektronfolyamatokról általában. Ezeknek a folyamatoknak összefüggése a szilárd testek optikai és villamos tulajdonságaival | 532 |
| Az elektronok energetikai elrendeződése a kristályokban. A kristályok energiasáv-modellje és elektronsugárzási spektruma | 538 |
| Az elektronok teljesen és részben betöltött energiasávjai a kristályban. A szigetelők és a fémes vezetők tulajdonságainak értelmezése az energiasáv-modell alapján | 548 |
| A fémes vezetés elektronelmélete | 551 |
| A fémek potenciálkád-modellje. Kilépési munka, fotoemisszió, termikus misszió, téremisszió, kontaktpotenciál | 554 |
| A szilárd testek mágneses tulajdonságai és e tulajdonságok értelmezése | 560 |
| A ferroelektromosság | 570 |
| Kvantumeffektusok a sokrészecske-rendszerben nagyon alacsony hőmérsékleten. Szupravezetés és szuperfolyékonyság | 573 |
| Rácshibahelyek, diffúzió és ionvándorlás kristályokban | 579 |
| Hibahely-elektronok és hatásuk az ionkristályokban. A szín-centrumok fizikája és a fényképezés alapjelenségei | 584 |
| Elektron-félvezetés | 589 |
| Az elektronok kilépése a félvezetők felületén | 595 |
| Villamos és optikai jelenségek a félvezetők belső határfelületein, továbbá a fémek és a félvezetők érintkezési felületén | 602 |
| Kristályfoszforesszencia | 620 |
| Atomi jelenségek a szilárd testek felületén | 620 |
| Irodalom | 623 |
| A legfontosabb atomfizikai állandók és összefüggések táblázata | 627 |
| Tárgymutató | 628 |
Folytatás Microsoft-tal