Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába

Tartalom

TARTALOM 3
I. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS (Farkas Beáta) 9
1. Út az Európai Közösségekhez 9
1.1. Történelmi előzmények 9
1.2. A hidegháború hatásai 10
2. A Közösségek megalakulása 13
2.1. A Benelux együttműködés 13
2.2. Az Európai Szén- és Acélközösség 13
2.3. A Spaak-jelentés 15
2.4. A Római Szerződés 16
3. Az Európai Közösségektől az Európai Unióig 18
3.1. A dinamikus fejlődés évei 18
3.2. Feszültségek az integráció folyamatában, a luxemburgi kompromisszum 19
3.3. Nagy-Britannia útja a Közösségbe 20
3.4. Az integráció mélyítésének terve a világgazdasági válság árnyékában 21
3.5. A Tindemans-jelentés 22
3.6. Bővülés a mediterrán országokkal 23
3.7. Újabb kísérletek az integráció fejlesztésére 24
3.8. Az egységes belső piac felé 25
3.9. A Fehér Könyv 26
3.10. Az Egységes Európai Okmány 27
3.11. A Maastrichti Szerződés 28
3.12. A bővülés újabb hulláma 29
3.13. Az Amszterdami Szerződés és a keleti bővülés kilátása 30
Irodalom 32
II. AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSAI, JOGRENDJE (Várnay Ernő) 53
1.1 A Bizottság 33
1.2 Az Európai Parlament 36
1.2.1. Az európai ombudsman 38
1.2.2 A petíció 39
1.3. A Tanács 39
1.4. Az Európai Tanács 41
1.5. Az Európai Bizottság 42
1.5.1. A Bíróság legfontosabb eljárásai 43
1.5.2. A Bíróság reformja 45
1.6. A Számvevőszék 45
1.7. A Gazdasági és Szociális Bizottság 46
1.8. A Régiók Bizottsága 47
1.9. Az Európai Beruházási Bank 47
1.10. A monetáris unió szervei 47
2. Az Európai Unió joga, az acquis communautaire 48
Irodalom 56
III. A KÖZÖS PIACTÓL A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓIG (Várnay Ernő) 57
1. A négy szabadság 57
1.1. Az áruk szabad mozgása 57
1.1.1. A vámunió 57
1.1.2. A mennyiségi korlátozások és a velük egyenértékű intézkedések tilalma 58
1.1.3. Milyen esetben engedhetők meg mennyiségi korlátozást jelentő előírások? 60
1.2. A személyek szabad mozgása 62
1.2.1. A letelepedés vállalkozás szabadsága 63
1.2.2. A személyek szabad mozgásának korlátai 64
1.3. A szolgáltatások nyújtásának szabadsága 64
1.4. A tőkemozgások szabadsága 65
2. Az Európai Közösség versenyjoga 66
2.1. A 81. cikkely (kartelltilalom) 67
2.1.1. Megjegyzések a tilalom értelmezéséről 68
2.1.2. Az államok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás 68
2.1.3. Területenkivüliség 69
2.1.4. Cél vagy hatás 69
2.1.5. Kisebb jelentőségű megállapodások 69
2.1.6. Szektorális semlegesség 69
2.1.7. A megállapodások semmissége 70
2.1.8. Mentesülő megállapodások 70
2.2. A 82. cikkely: A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma 71
2.2.1. Megjegyzések a 82. cikkellyel kapcsolatban 72
2.2.2. A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás 73
2.3. A Tanács 4064/89. EGK számú rendelete a vállalati egyesülések ellenőrzéséről 73
2.4. Állami támogatások 74
2.4.1. A kivételek 75
3. A monetáris unió 77
3.1. Az európai monetáris integráció 77
3.2. Infláció, munkanélküliség és az optimális valutaövezet 78
3.3. Út a monetáris unióhoz 79
3.3.1. Az ECU 80
3.4. Az Európai Monetáris Rendszer tündöklése és bukása 81
3.5. Maastricht forradalma: a Gazdasági és Monetáris Unió immár Alapszerződésben vállalt cél 81
3.5.1. Az átmenet szakaszai 82
3.5.2. A konvergencia kritériumai 83
3.5.3. Az átmenet harmadik szakasza 83
3.6. Az ERM n 85
3.7. A Gazdasági és Monetáris Unió „gazdasági" dimenziója 85
Irodalom 87
IV. KÖZÖS POLITIKÁK (FARKAS BEÁTA) 89
1. Agrárpolitika 89
1.1. A célok meghatározása 89
1.2. Az alapelvek 90
1.3. Az érdekek összehangolása 90
1.4. Piaci rendtartások 91
1.5. Különleges pénzügyi megoldások 93
1.6. A Mansholt-terv 94
1.7. A közös agrárpolitika eredményei és problémái 94
1.8. Reformok a 80-as években 95
1.9. A CAP 1992-es reformja 97
1.10. Az agrárpolitika nemzetközi kihatásai 98
1.11. Az Agenda 2000 mezőgazdasággal kapcsolatos rendelkezései 99
2. Halászati politika 101
2.1. A tenger halállományának felosztása 101
2.2. Közös piac a halászatban 102
3. Iparpolitika 103
3.1. Az átfogó iparpolitika hiánya 103
3.2. A kilencvenes évek szemléletváltása 104
3.3. Acélipar 106
3.4. Textil- és ruházati ipar 108
3.5. Hajóépítés 108
3.6. Gépjárműipar 109
4. Energiapolitika 110
4.1. Energiapolitika tagállami szinten 110
4.2. Közös energiapolitika az olajárrobbanás után 110
5. Közlekedéspolitika 114
5.1. A jogharmonizáció feladatai 114
5.2. Transzeurópai hálózatok 116
6. Kutatás-fejlesztési politika 117
6.1. Közösségi intézmények a kutatás-fejlesztésre 117
6.2. Növekvő lemaradás a technikai fejlődésben 118
6.3. Kutatás-fejlesztési keretprogramok 120
7. Környezeti politika 123
7.1. A környezet állapotának romlása 123
7.2. A környezetvédelem mint önálló politika 124
7.3. Az ötödik és hatodik akcióprogram 126
7.4. Közös akciók 127
8. Regionális politika 130
8.1. Regionális egyenlőtlenségek 130
8.2. Regionális politika az ERDF létrehozásától a Strukturális Alapok reformjáig 131
8.3. A Strukturális Alapok és az EIB 132
8.4. A Strukturális Alapok reformja 134
8.5. A regionális politika az Agenda 2000-ben 137
9. Szociális ügyek és a foglalkoztatás 139
9.1. Az Európai Szociális Alap 139
9.2. A Szociális Chartától a Maastrichti Szerződésig 140
9.3. Foglalkoztatáspolitika 143
9.4. Oktatás, szakképzés és ifjúság 144
Irodalom 145
V. A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS (Várnay Ernő) 147
1.1. Az EK költségvetésének története 147
1.2. A második Delors-csomag és az Edinburghi Megállapodás 150
1.3. Az Agenda 2000 és az új pénzügyi terv (2000-2006) 151
2.1. A költségvetés egyes bevételei 151
2.1.1. A vámok 151
2.1.2. A mezőgazdasági vámok és cukor befizetések 152
2.1.3. AVAT-forrás 152
2.1.4. Az úgynevezett negyedik, a GNP-forrás 152
2.2. A költségvetés kiadásai 152
2.2.1. Mezőgazdasági politika 153
2.2.2. A strukturális politikák 153
2.2.3. Kutatás-fejlesztés 153
2.2.4. Külső segélyezés 153
2.2.5. Az előcsatlakozási támogatások 154
2.2.6. Adminisztratív (igazgatási) kiadások 154
3. Az EK költségvetésének néhány gazdasági jellemzője 155
4. A költségvetési eljárás 156
Irodalom 157
VI. AZ EU KÜLKAPCSOLATAI (Várnay Ernő) 159
1. Közös külkereskedelem-politika 159
1.1. Autonóm import-és exportszabályozás 160
1.2. Az export 160
1.3. Antidömping vámok és kiegyenlítő vámok 161
1.4. A kereskedelem akadályozásáról szóló rendelet 162
1.5. A Közösség által életbe léptetett gazdasági szankciók 162
1.6. A tagállamok által korábban kötött szerződések 163
2.1. Az EK és az EFTA-országok, az Európai Gazdasági Térség 163
2.1.1. A szerződés tartalma 164
2.2. A mediterrán országok 165
2.3. Az afrikai, karibi, csendes-óceáni országok 165
2.3.1. A Cotonou-i Megállapodás intézményrendszere 168
2.4. Ázsiai és latin-amerikai fejlődő országok 168
2.5. Az Európán kívüli iparilag fejlett, továbbá egyes újonnan iparosodó országok 170
2.6. Az Európai Megállapodásokkal társult országok Magyarország és az Európai Közösség (Unió) 170
2.6.1. A társulási szerződés előtt 170
2.6.2. A társulási megállapodás 172
2.6.3. A megállapodás tartalma 173
2.6.4. A Koppenhágai Csúcs kritériumai 175
2.6.5. Az előcsatlakozási partnerség 176
2.6.6. A SAPARD program 177
2.6.7. Az ISPA program 178
3. A közös kül- és biztonságpolitika 179
Irodalom 182
VII. NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 183

Témakörök