| Bevezetés | 7 |
| A tudományok fejlődése és az információk | 9 |
| Az információk tartalmi megközelítése. A dokumentum és a nyelv | 9 |
| A tartalmi feltárás szintjei | 10 |
| Feltártsági mutatók | 11 |
| A dokumentum és a nyelv | 12 |
| Az információk tárolása és visszakeresése | 13 |
| Az információ fogalma | 13 |
| Az információk tárolása | 16 |
| Osztályozás | 21 |
| Az osztályozás logikai és matematikai alapelvei | 24 |
| A fogalom | 24 |
| Az osztály | 28 |
| A relációk | 32 |
| A könyvtári osztályozás fogalma és tipológiája | 35 |
| Osztályozáselméleti iskolák | 35 |
| Tudományfelosztáson alapuló osztályozások | 35 |
| Nyelvészeti irányzat | 36 |
| A statisztikai iskola | 38 |
| A könyvtári osztályozás célja | 38 |
| Az osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek tipológiája | 39 |
| Az alkalmazott nyelv szerint | 39 |
| Az osztályozási módszerek szerint | 40 |
| Mélységük szerint | 41 |
| Szerkezetük szerint | 42 |
| Tartalmuk szerint | 42 |
| Az automatizálás mértéke szerint | 43 |
| A felhasználás célja szerint | 43 |
| A tudományfelosztáson alapuló osztályozási rendszerek története | 45 |
| Ókori szakrendszerek | 45 |
| Középkori szakrendszerek | 53 |
| Középkori tudományfelosztási törekvések | 53 |
| Középkori könyvtárak szakrendszerei | 55 |
| Osztályozási rendszerek a 15. század végétől a 19. század közepéig | 60 |
| Osztályozási rendszerek a 15. század végétől a 18. század közepéig | 63 |
| Osztályozási rendszerek a 18. század közepétől a 19. század közepéig | 71 |
| Osztályozási rendszerek a 19. század közepétől napjainkig | 85 |
| Dewey Tizedes Osztályozása | 90 |
| Brown osztályozási rendszerei | 95 |
| Cutter Kiterjeszthető Osztályozása | 98 |
| A Library of Congress osztályozási rendszere | 104 |
| Ranganathan Kettőspontos Osztályozása | 113 |
| Bliss Bibliográfiai Osztályozása | 124 |
| Egyetemes Tizedes Osztályozás | 131 |
| A szovjet Könyvtári-Bibliográfiai Osztályozás | 152 |
| Összefoglalás és kitekintés | 156 |
| Időrendi áttekintés | 157 |
| A nyelvészeti irányzat képviselői | 164 |
| A tárgyszavas osztályozás és a tárgyszókatalógusok | 164 |
| A tárgyszó kiválasztása | 166 |
| A tárgyszókatalógusok típusai és szerkesztése | 170 |
| Az indexek | 174 |
| Címindex | 175 |
| Tárgyi index | 178 |
| Hivatkozási index | 180 |
| Az információkereső tezaurusz | 180 |
| Az információkereső tezaurusz fogalma és alkalmazása | 181 |
| A tezauruszkészítés menete | 181 |
| A lexikai egységek formája | 183 |
| A szemantikai egységesítés | 183 |
| A tezauruszcikkek szerkezete | 184 |
| A tezaurusz felépítése | 188 |
| A szintaktikus információkereső nyelvek | 190 |
| A PRECIS | 192 |
| Statisztikai irányzat | 196 |
| Automatikus osztályozás | 198 |
| Függelék | 202 |
| Az ETO létrejötte és Magyarország | 202 |
| Az ETO Magyarországon | 203 |
| Az osztályozás módszerei ETO jelzetekkel | 212 |
| Az ETO jelzetek szerkesztése | 213 |
| Az alosztások használata | 216 |
| A katalógusba sorolás szabályai | 224 |
Folytatás Microsoft-tal