1.115.136

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Bevezetés az üzleti informatikába

Amit a sikeres üzletembernek tudnia kell

Szerző
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 261 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-05-7943-X
Megjegyzés: Változatlan utánnyomás. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az üzleti sikerhez mindenkor szükség volt információra. A gazdasági versenyben előnyre tehetett szert az a termelő vagy kereskedő, aki tájékozottabb volt, azaz több, pontosabb, frissebb... Tovább

Előszó

Az üzleti sikerhez mindenkor szükség volt információra. A gazdasági versenyben előnyre tehetett szert az a termelő vagy kereskedő, aki tájékozottabb volt, azaz több, pontosabb, frissebb információval rendelkezett a tevékenységével kapcsolatos területeken. A számítógépek és a telekommunikáció fejlődése óriásira növelte a megszerezhető és tárolható információ mennyiségét, de ezzel együtt megjelent egy újabb kihívás is: hogyan lehet hasznosítani a nagy tömegű információt, kinek mire van szüksége, mikor, milyen formában? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az üzleti informatika, amely főszerepet játszik az ezredforduló kiélezett, globalizált piaci versenyében. A számítástechnikát az ötvenes években kezdték alkalmazni gazdasági feladatokra, egyes tevékenységek támogató segédeszközeként. A kilencvenes évekre kifejlődött üzleti informatika azonban már a gazdasági élet egyik meghatározó tényezője, számos területen elsődleges stratégiai jelentőséggel rendelkezik. Olyan tényező, amellyel mindenkinek számolnia kell, aki az üzleti életben valamilyen szinten vezetőként tevékenykedik. Az információs technológia működtetése az informatikai szakemberek feladata, de az üzleti alkalmazás akkor lesz sikeres, ha a felhasználó menedzserek maguk is kellően tájékozottak ezen a területen. Az alapszintű számítástechnikai ismereteket ma már az általános iskolában kezdik oktatni, a felnövekvő új nemzedék olyan természetességgel használja a számítógépeket, mint a papírt és a ceruzát. A már felnőtt generációk kissé nehezebben, de szintén elfogadják és megszokják a számítógépet mint munkaeszközt. Az üzleti vezetőknek azonban ez a tudás nem elegendő. Egy gazdasági vezetőnek egyrészt legalább minimális mélységgel, de annál nagyobb átlátással kell ismernie az információs technológiát, a felhasználható számítástechnikai és telekommunikációs eszközöket, valamint alkalmazási területüket. Másrészt, ami a legfontosabb, értenie kell, hogy üzleti tevékenysége mit jelent az információval való gazdálkodás szempontjából, és hogyan tudja üzleti céljaihoz megtalálni a megfelelő informatikai eszközöket. Ez utóbbi terület az, amelyre könyvünk koncentrál, és megkísérli átadni azokat a legfontosabb ismereteket, amire ma egy menedzsernek szüksége van. Vissza

Fülszöveg

Milyen informatikai ismeretekre van egy gazdasági vezetőnek szüksége? Egyrészt minimális szinten ismernie kell a korszerű információs technológiát, azt a hardver, szoftver és telekommunikációs eszköztárat, amelyet az informatikai piac üzleti megoldásai kínálnak. Másrészt, ami a legfontosabb, értenie kell, hogy üzleti tevékenysége mit jelent az információval való gazdálkodás szempontjából, és hogyan tudja üzleti céljaihoz megtalálni a megfelelő informatikai eszközöket. Ez utóbbi terület az, amelyre ez a könyv koncentrál, és megkísérli átadni azokat a legfontosabb ismereteket, amire ma egy menedzsernek szüksége van. Középpontjában az információs rendszerek és az üzlet viszonya áll, amelynek megértéséhez az általános rendszerelmélet ad keretet. Nagy hangsúllyal szerepel benne a rendszerfejlesztési folyamat és az alapvető rendszerelemzési technikák bemutatása is, ami az üzletembereknek az informatikai szakemberekkel való kommunikációhoz nyújt segítséget. Az alapelvek tisztázása mellett... Tovább

Fülszöveg

Milyen informatikai ismeretekre van egy gazdasági vezetőnek szüksége? Egyrészt minimális szinten ismernie kell a korszerű információs technológiát, azt a hardver, szoftver és telekommunikációs eszköztárat, amelyet az informatikai piac üzleti megoldásai kínálnak. Másrészt, ami a legfontosabb, értenie kell, hogy üzleti tevékenysége mit jelent az információval való gazdálkodás szempontjából, és hogyan tudja üzleti céljaihoz megtalálni a megfelelő informatikai eszközöket. Ez utóbbi terület az, amelyre ez a könyv koncentrál, és megkísérli átadni azokat a legfontosabb ismereteket, amire ma egy menedzsernek szüksége van. Középpontjában az információs rendszerek és az üzlet viszonya áll, amelynek megértéséhez az általános rendszerelmélet ad keretet. Nagy hangsúllyal szerepel benne a rendszerfejlesztési folyamat és az alapvető rendszerelemzési technikák bemutatása is, ami az üzletembereknek az informatikai szakemberekkel való kommunikációhoz nyújt segítséget. Az alapelvek tisztázása mellett a mű fő célja a gyakorlati alkalmazhatóság, ezért akár tanácsadó kézikönyvként is használható. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés 7
1 Az általános rendszerelmélet alapfogalmai 13
1.1 A rendszer fogalma 14
1.2 A rendszer határa és környezete 15
1.3 Input, output és interfész 17
1.4 Mire jó a visszacsatolás? 18
1.5 A fekete doboz elmélet 20
1.6 Nyitott és zárt rendszerek 20
1.7 A fizikai és a fogalmi rendszer 21
1.8 A rendszer szemléletű megközelítés előnyei 21
1.9 A fejezet összefoglalása 22
1.10 Kérdések, feladatok 23
2. A technikai háttér áttekintése 24
2.1 Hardver alapfogalmak 25
2.1.1 A számítógépek felépítése és működése 25
2.1.2 A számítógépek osztályozása 28
2.2 Szoftver alapfogalmak 29
2.2.1 Rendszerszoftver 30
2.2.2 Felhasználói szoftver 34
2.3 Számítógépes hálózatok 36
2.3.1 A hálózatok célja és típusai 36
2.3.2 A hálózatok megvalósítása 37
2.4 Adatkezelés 39
2.4.1 Az adatok hierarchiája 39
2.4.2 Adatbázisokkal kapcsolatos alapfogalmak 41
2.5 A fejezet összefoglalása 44
2.6 Kérdések, feladatok 44
3 A szervezet és az információs rendszerek 46
3.1 Információs rendszerek illesztése a szervezethez 46
3.1.1 Az egyszerű struktúra 47
3.1.2 A funkcionális felépítés 47
3.1.3 A termék szerinti felépítés 49
3.1.4 A mátrixforma 50
3.1.5 A bürokratikus forma 51
3.1.6 A szervezeti kultúra és az információs rendszer kapcsolata 52
3.2 A szervezetek és az IT megváltozott kapcsolata 53
3.2.1 Az IT stratégiai szerepe 53
3.2.2 Az üzleti folyamat újratervezése 54
3.3 A fejezet összefoglalása 57
3.4 Kérdések, feladatok 58
4. Információ és döntéshozatal 59
4.1 Adat, információ és információs rendszer 59
4.2 A döntéshozatal 60
4.3 Az információ minősége 62
4.4 Döntési típusok 63
4.5 Döntési szintek és információigényük 65
4.6 Mit csinál egy menedzser? 68
4.6.1 Menedzseri funkciók 68
4.6.2 Menedzseri szerepek 69
4.7 A fejezet összefoglalása 70
4.8 Kérdések, feladatok 70
5. Információs rendszerek - rövid áttekintés 72
5.1 Az információs rendszerek felépítése 72
5.2 Rövid történeti áttekintés 75
5.3 Az információs rendszerek „családfája" 78
5.4 A fejezet összefoglalása 80
5.5 Kérdések, feladatok 81
6. Tranzakció-feldolgozó és vezetői információs rendszerek 82
6.1 Funkcionális információs rendszerek 82
6.1.1 Az üzleti körforgás 82
6.1.2 Információs rendszerek az egyes funkcionális területeken 84
6.2 Tranzakció-feldolgozó rendszerek (TPS) 86
6.2.1 A tranzakció-feldolgozó rendszerekről általában 86
6.2.2 A tranzakció-feldolgozás folyamata 87
6.3 Vezetői információs rendszerek (MIS) 90
6.4 A fejezet összefoglalása 92
6.5 Kérdések, feladatok 94
7 Döntéstámogató rendszerek 95
7.1 A döntéstámogató rendszerek általános jellemzői 95
7.1.1 A DSS definíciója és tulajdonságai 95
7.1.2 A DSS és a döntési folyamat 97
7.1.3 DSS kontra MIS 99
7.2 A döntéstámogató rendszerek erőforrásai és felépítése 100
7.2.1 A DSS erőforrásai 100
7 2.2 A DSS felépítése 101
7.3 A táblázatkezelő programok mint limitált DSS generátorok 105
7.4 Csoportos döntéstámogató rendszerek 106
7.5 A fejezet összefoglalása 108
7.6 Kérdések, feladatok 109
8. Felsővezetői információs rendszerek 110
8.1 A felső szintű vezetők és információigényük 110
8.2 A felsővezetői információs rendszerek általános jellemzése 111
8.2.1 Az EIS helye a vállalati információs rendszerek hierarchiájában 112
8.2.2 Az EIS legfontosabb tulajdonságai 113
8.3 Az EIS, a MIS és a DSS összehasonlítása 117
8.4 A fejezet összefoglalása 118
8.5 Kérdések, feladatok 118
9. Szakértő rendszerek 119
9.1 A mesterséges intelligencia 119
9.2 A szakértő rendszerek jellemzése és felépítése 121
9.2.1 Az ES felépítése 122
9.2.2 A szakértő rendszerek előnyei és hiányosságai 126
9.2.3 ES kontra DSS 128
9.3 A szakértő rendszerek alkalmazása (gyakorlati példák) 128
9.3.1 A DEC XCON nevű rendszere 129
9.3.2 A SUTA, azaz üzleti kapcsolatok a volt szovjet tagköztársaságokkal 129
9.4 A fejezet összefoglalása 130
9.5 Kérdések, feladatok 131
10. Számítógépes információs rendszerek létrehozása 133
10.1 Új rendszer létrehozásának szükségessége 133
10.1.1 Az általános rendszer-életciklus 133
10.1.2 A fejlesztés, lecserélés okai 135
10.2 Az új rendszer veszélyei és buktatói 135
10.3 Rendszerfejlesztési módszertanok 136
10.4 A rendszerfejlesztés résztvevői 139
10.5 Az informatikai stratégia kialakítása 141
10.6 A fejezet összefoglalása 145
10.7 Kérdések, feladatok 145
11. A strukturált rendszerfejlesztési életciklus (SDLC) 147
11.1 Az életciklus és a strukturált megközelítés 147
11.2 A rendszerfejlesztési életciklus fázisainak áttekintése 148
11.3 A kezdeti lépések 152
11.3.1 A célok és a feladat meghatározása 152
11.3.2 Megvalósíthatósági tanulmány készítése 152
11.4 Rendszerelemzés 155
11.5 Rendszertervezés 157
11.5.1 Koncepcionális tervezés 158
11.5.2 Részletes tervezés 159
11.6 A megvalósítás 159
11.6.1 A kivitelezés (Implementáció) 159
11.6.2 Az átállás 159
11.7 A rendszer fenntartása 162
11.8 A módszer értékelése 163
11.9 A fejezet összefoglalása 164
11.10 Kérdések, feladatok 165
12. Rendszerelemzési technikák a gyakorlatban 166
12.1 A rendszerelemzés technikája 166
12.2 Dr. Bubó példája 168
12.3 A logikai adatáramlási diagram (DFD) 177
12.4 A fejezet összefoglalása 180
12.5 Kérdések, feladatok 180
13. A rendszerfejlesztés felgyorsítása 182
13.1 Számítógéppel segített rendszerfejlesztés (CASE) 182
13.1.1 Upper CASE eszközök 184
13.1.2 Lower CASE eszközök 187
13.1.3 Integrált CASE eszközök 189
13.2 Prototípus készítése 189
13.3 Gyors alkalmazásfejlesztés (RAD) 192
13.4 Kulcsra kész rendszerek 193
13.5 A rendszerfejlesztés alternatíváinak összehasonlítása 194
13.6 A fejezet összefoglalása 195
13.7 Kérdések, feladatok 196
14. Informatikai eszközök kiválasztása és beszerzése 197
14.1 Az ajánlatkérés 197
14.2 Az ajánlatok értékelése 199
14.3 Informatikai szolgáltatások vásárlása 204
14.4 A fejezet összefoglalása 206
14.5 Kérdések, feladatok 206
15 Az információs rendszerek biztonsága 207
15.1 Miért van szükség az információs rendszerek ellenőrzésére és védelmére? 207
15.2 A rendszerfejlesztés szerepe 210
15.3 Számítástechnikai módszerek 210
15.3.1 A hozzáférés ellenőrzése 211
15.3.2 Az input ellenőrzése 212
15.3.3 Ellenőrzés a feldolgozás és tárolás során 214
15.3.4 Az output ellenőrzése 215
15.3.5 A hálózat ellenőrzése és védelme 216
15.4 Szervezési módszerek 217
15.5 Fizikai védelem 218
15.6 Információs rendszerek auditálása 219
15.7 A fejezet összefoglalása 220
15.8 Kérdések, feladatok 221
16. A makrokörnyezet - útban az információs társadalom felé 222
16.1 Az informatikai forradalom 222
16.2 Az informatikai forradalom hatása a társadalomra 224
16.3 Etikai és jogi problémák 229
16.4 Jogi szabályozás 232
16.4.1 A szoftverjog védelme Magyarországon 232
16.4.2 Az adatvédelem európai szabályozása 234
16.4.3 Adatvédelemmel kapcsolatos magyar törvények 236
16.5 A fejezet összefoglalása 239
16.6 Kérdések, feladatok 239
Hivatkozások 241
Szakkifejezések és rövidítések magyarázata 245
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem