| Előszó: Célkitűzés: a teoretikus lélektan szükségessége; a tárgyalandó problémák megválasztása | 3 |
| Az "értelmes" ismeret néhány alapvonása | |
| Önmagával azonosnak maradó egység; egység-jelleg; szervezettség | |
| Az ismerettárgyak végső határozmányairól; az azonos egység érvényessége | |
| Az "egész" határozmányai | |
| A "struktúra" és határozmányai | |
| Struktúrák a tudományokban és a lélektanban | |
| A lélektan tudományelméleti problémáiról és fejlődésmenetéről | 7 |
| A lelki egység, azonosság, egész-jelleg, szervezettség | |
| A főkérdések | |
| A lelki egység és a tudat | |
| A tudati szerveződések | |
| A "globalitás primátusa" | |
| Általános lelki rezonáncia | |
| Lelki életünk "végső determináltságai" | |
| A nem tudatos lelki élet | |
| A személyi én-egység | |
| A pszichés idealitás és realitás | |
| Az élet fogalmából folyó diszharmóniák | |
| A lelki szétesések | |
| "Csak objektíve" és "szubjektíve érzett" abnormitások | |
| Az élet mint a "lelki mozgás" forrása | 18 |
| Az élet jegyei; az életes és a lelki kapcsolatai | |
| Az életes mozgás "spontánsága" | |
| Az életes és a gépi mozgások különbségei | |
| Lelki egyediség | |
| Pszichés fogékonyságok, impulzusok, érzék, hajlamosság és hajlandóság | |
| Törekvések, értékelések, beállítódások | |
| A "lelkiesítés" kényszere a végső tudományos értelmezésekben | |
| A lelkiség "életessége" | 30 |
| A lélektan tárgya és a "lelki mozgás" kezdete | |
| Egy-egy tudomány elkülönítő lényege | |
| A lélektan tudományelméleti fejlettsége | |
| A "viszonylatok" (relációk) mint a tudományok sajátképpeni tárgyai | |
| A lélektan sajátos tárgya nem a "tudatos", nem az "élmény", nem az "átélés", nem a "viselkedés" | |
| A helyes lélektani szemlélet nem "kívülről", "felülről", "alulról" indul, hanem az élő egyed szubjektív bensőségéből | |
| A nem-tudatos értelmezése | |
| Az "eszmélet" alapfogalma | |
| "Én mély" vagy "én-csira" | |
| Az eszmélés | |
| A lelki mozgás "kezdete" | |
| Életes és lelki visszafejlődések | 40 |
| A "lelki" osztályai | |
| A spontán tevékenység tényezői és a reakciós tevékenység alapjai és feltételei | 58 |
| A pszichés egységbeszerveződés tényezői | 67 |
| A pszichés mozgás jellegzetességei | 73 |
| A pszichés akciók és reakciók eredményei | 73 |
| Fejlődés-jellegzetességek | 77 |
| A lelki törvényszerűségek osztályozásának szempontjai | 79 |
| A lelki törvényszerűségek | |
| A többféle determinációs láncolatban való értelmezés követelménye | 87 |
| Mennyiségi determinációk, a "matematikai" nyelv érvényességi köre; a "pszichés diszkontinuitás" elve | 90 |
| Téri determinációk; "struktúrák" | 94 |
| Idői determinációk; "idői jegy" | 96 |
| Oksági determinációk | 97 |
| Sajátosan pszichés determinációk | 100 |
| A lelki funkció-körök elkülönülése; a lelki össz-szervezettség és a nagy rész-struktúrák | |
| A biológiás ösztönrendszer és a pszichés törekvésrendszer kibontakozása | 124 |
| Az érzelmiség biopszichés szerepe | 136 |
| Értelmiség és érzelmiség | 142 |
| A temperamentum, alaptényezői, pszichés jelentősége | 150 |
| Az össz-személyiség; a személyiség jegyeinek főosztályai; a "karakterológiai" irodalom kritikai értékeléséhez; örökletes és szerzett személyiségjelleg | 153 |
| Zárszó | 158 |
| Jegyzetek | 161 |
Folytatás Microsoft-tal