Bibliai képeskönyv

Fülszöveg

Az utóbbi időben sok szép, érdekes könyv jelent meg a Bibliáról, ezúttal azonban az ősi forrás maga szól a legifjabb olvasóhoz úgy, ahogyan ötven-száz esztendővel ezelőtt a középkelet-európai zsidó otthonokban felidézték. Ezek a történetek most a mesék színeivel fordulnak a kicsinyekhez, s egyúttal szüleikhez, nagyszüleikhez is. Mózes első könyvét - a teremtéstől József haláláig - úgy adjuk itt az olvasó kezébe, ahogyan azt a zsidó hagyomány hosszú évszázadokon át tette: a bibliai elbeszélés kiegészül a midrás és a Talmud meséivel, példázataival.
Nem is olyan régen, hajnali négykor kezdődött a kelet-európai zsidó kisgyerek napja. Sötét téli reggeleken, kezükben imbolygó fényű lámpással indultak a héderbe, a mester szobájába. A szigorú melamed (tanító) fáradhatatlanul tölcsérezte az álmos fejecskékbe az alefbész (a héber ábécé) és a szebbnél szebb imák világát. Ám olykor megpihent a nádpálca, és a tudományban megfáradt gyerekek csillogó szemmel hallgatták a kikapcsolódásnak szánt bibliai történteket. A kopott, szegényes szobácskát ilyenkor ragyogó keleti fény töltötte be, s a méltóságteljes ősök, a jólelkű ősanyák egy életre a kicsinyek mellé szegődtek... A héder diákjai később elszéledtek a világban: Nobel-díjas tudósok, híres művészek, vagy egyszerű, becsületes emberek lettek.
A mai gyerek már igencsak dúskál a színes képeskönyvek, a televízió- és videó- nyújtotta örömökben, ám ez a könyv talán hozzásegíti a családot, hogy a régi zsidó gyerek otthon levegőjét és hangulatát felidézzék. A szülő - mint egykor - odaülhessen a gyerek ágya mellé, mesét mondani. Vagy akár együtt is: példát vehessenek az ősatyák egyszerű, ám mégis oly sok emberséget, életbölcsességet őrző történeteiből.
A háború és az útkeresés kiszakított egy láncszemet a hagyomány gyöngysorából, s most az új nemzedéken a sor, hogy összegyűjtse, a feledés homályától megmentse és továbbadja a méltatlanul szétszórt kincseket. Vissza