Bibliaolvasó kalauz a 2021. évre

Előszó

BÉKESSÉG AZ OLVASÓNAK!
„Miután Krisztus rámutatott, hogy az apostolokat olyan fokra állította, ahol mind hibáik, mind erényeik igen jól láthatók lesznek, jó vagy rossz példaként, most azt parancsolja, hogy életüket úgy szervezzék, hogy azzal mindenkit Isten dicsőségére indítsanak." (Kálvin János: Evangéliumi harmónia)
Éves igénkhez (Mt 5,16, lásd az 5. oldalt) fűzte hozzá ezt az intést a genfi reformátor, megszólaltatva benne a jól ismert kálvini gondolatot: mindent Isten dicsőségére tegyünk! Hogy Isten dicsősége és az ember becsvágya között érzékeny egyensúlyról van szó, azt jelzi a folytatás a Hegyi beszédben („kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok" Mt 6,1) és Kálvin magyarázatában is. Amikor a jó cselekedeteink láthatók mások számára, azokat Istennek kell tulajdonítanunk, minden más esetben azonban a keresztyén ember szerénysége megköveteli, hogy titokban cselekedjük a jót, úgy, hogy az egyik kezünk ne tudja, mit tesz a másik. Semmiképpen sem léphetünk fel azzal az igénnyel, hogy kiválóságainkkal és erényeinkkel bármikor is utat mutathatunk a pogányoknak. Ha így gondolnánk, abból mindig csak a megszégyenülés és az egyház hitelvesztése fakadhat. Ezért kell mindig „félelemmel és rettegéssel" befutnunk az előttünk álló utat.
Bibliaolvasó Kalauzunk írásaiban, a következő oldalakon többször is felbukkan majd az a „történelmi háttér", amely meghatározta 2020-ban az igeszakaszokhoz fűzött meditációkat: a koronavírus fenyegetése és a kényszerű karantén március-április-május hónapokban. Úgy gondolom, az egyházunk és gyülekezeteink jól vizsgáztak engedelmességből, önfegyelemből és hitből ebben a nehéz időszakban, és csak reménykedhetünk, hogy ennek a kényszerű „belső szoba" időszaknak több áldását, mint káros hatását fogjuk megtapasztalni hitéletünkben. Bízzunk abban, hogy a home office, a home schooling és a kényszerű egyházi „digitális forradalom" mellett az egyéni és családi bibliaolvasás is megerősödött ebben a néhány hónapban, és ha így van, annak mindenképpen meg fogjuk tapasztalni áldásos hatásait a közeljövőben. A magam és ismerőseim életében is látom, hogy valahányszor erkölcsileg rossz vagy helytelen útra tévedünk, az mindig megelőzhető lett volna azzal, ha komolyabban vesszük, és hallgatunk Isten igéjére. Egy változó, sok veszélyt tartogató és szinte kiismerhetetlen korban legyen mindannyiunk bizonyossága, hogy Isten igéje „határozott, bölccsé teszi az együgyűt helyes, megörvendezteti a szívet világos, ragyogóvá teszi a szemet" (Zsolt 19,8-9).
Pecsuk Ottó Vissza