A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története

Előszó

Rákoskeresztúron, a Pesti út 115-117. sz. alatt parkszerű kertben földszintes barokk kastély áll, melyen több építési periódus - késői toldaléképítés és eklektikus neobarokk átalakítás - ismerhető fel a barokk eredet félreismerhetetlen jelei mellett: az egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély. Udvarán külön álló, téglán alaprajzú későbarokk-koraklasszicista gazdasági épület - volt istálló - található. Az épületegyüttes a nyugat-keleti irányban húzódó Pesti út déli oldalán helyezkedik el. Maga a kastély három részből áll: a Pesti úttal párhuzamos hossztengelyű főépületből, az erre merőleges, eredetileg különálló melléképületből, valamint a kettőt összekapcsoló un. összekötő szárnyból. A különálló gazdasági épület, a volt istálló a melléképület végénél, a Pesti úttal és a főépülettel párhuzamosan helyezkedik el [1]. (1. ábra) Az épületegyüttest, illetve annak előkertjét a Pesti út felől - amely kb. 2 méterrel mélyebben fekszik - támfalszerű magas kerítés zárja le, melynek oszlopain az eredetileg megvolt nyolc barokk szobrocskából ma négy áll. (5, 16-23. kép.) E kerítés keleti végénél nyílt az egykori kocsibehajtó- és gyalogkapu, melyet nemrég - eredeti kődíszeinek maradványait megtartva - kiszélesítettek, Ugyancsak megvan, részben átalakítva, a hátsó kerítés is, mely a kastély udvarát választja el a kerttől (ma: sportpályától).
A kastély főépület részének alaprajza téglalap, legalábbis építői annak szánták, a nem derékszögű falcsatlakozások valószínűleg a mocsaras talaj okozta alapozási nehézségekkel függenek össze [2], Törtvonalú neobarokk manzárdtető fedi, az udvari rizalit fölött álkupolával. Architektúrája átalakított, neobarokk, a régi kiképzés egyes maradványainak megtartásával vagy utánzásával. A Pesti út felé, északra néző tizenegy tengelyes főhomlokzat 4+3+4 tengelybeosztású; középrizalitját törtvonalú barokk oromzat s benne faragott kőcímer, az oromzat csúcsát pedig kőváza emeli ki. (6.kép) Magas ablakai páros lizénákkal elválasztott faltükrökben, könyöklőpárkányon nyugszanak, keretezésüket a rizalitban félköríves záradék, a két oldalrészen pedig fekvő ovális formájú kis faltükör és törtvonalú szemöldökpárkány fejezi be, mindkét ablaktípusnál neobarokk ízű stukkódísszel. A háromtagú, az egész épületen körbefutó zárópárkány fölött attikafal húzódik, felette az utcai homlokzat rizalitjában az oromzat emelkedik ki. (3. ábra) A főhomlokzatéval azonos architektúra fordul át a két ablaknyílást tartalmazó keleti homlokzatra, az összekötő szárny által részben elfedett nyugati homlokzat szabad részére és kis változtatással a déli, udvari homlokzat oldalrészeire is. Itt a 2+2+3+2+2 tengelybeosztású homlokzat középső hét tengelyét ión oszlopos neobarokk előépítmény és gazdagabb attika hangsúlyozza, ezen belül pedig a háromtengelyes középrészt erősebben előrelépő, portikuszszerű nyitott előcsarnok, felette címeres neobarokk oromzat és álkupola emeli ki. (5. ábra, 25-26. kép) Az előcsarnok alatt a középtengelyben nyíló bejárat megőrizte eredeti faragott rokokó kőkeretét. (28-30. kép) Vissza