Miben áll a mai társadalmi kérdés és honnan származik | 1 |
Nemzetgazdaságtani szempontból oka az, hogy az emberiség két nagy osztályra szakadt: | |
a nagyon gazdagok és a nagyon vagyontalanok osztályára, társadalmi oka pedig a társadalmi viszonyok természetellenes meglazulása, | |
A társadalmi kérdés megoldására nem elég a socialdemokratia megoldása, | |
nem azonos a munkáskérdéssel, | |
nagy része a nemzetgazdaságtanhoz tartozik, | |
megoldási módja, négy részből áll, ezek: a földművelő-, munkás-, kézműves-és kereskedőkérdés, | |
Miért nevezzük társadalmi kérdésnek, | |
keletkezésének okai, téves nézetei az erkölcstanról, | |
az emberi jog forrásáról és mibenlétéről, | |
az ember társaságra teremtett természetéről, | |
az állam eredetéről és föladatáról, | |
amiért is a legszorosabban összefügg a vallással, | |
Első, de nem főoka, hogy a termelési módok megváltoztak, | |
a főok, hogy a vallástalan tudomány korláttalan gazdasági szabadságot követel az egyén részére, | |
melynek értelmében az államnak a nemzetgazdasághoz nyúlnia sem szabad, | |
melynek eredménye az önzés korláttalan kifejlődése, | |
az így előálló visszás állapotokat a socialdemokratia támogatja, | |
A társadalom és közgazdaság mai visszás helyzetének fejlődési menete | |
A szabadgazdaság elmélete, vagy a gazdaságtani szabadelvűség | 20 |
A szabadgazdaság elméletének követelései | 20 |
Ez elmélet különféle elnevezései | |
A szabadelvűség szabadságot követel | |
a gazdasági működés minden terén és ezért kívánja, | |
hogy töröljék el a szabadságot korlátozó állami törvényeket | |
hasonló okból szüntessék meg a szabadságot korlátozó szövetkezeket, | |
tagadja, hogy a földi javak szerzését erkölcsi, | |
és természetjogi korlátok szabályozzák, | |
tagadja továbbá, hogy túlvilági célunk érdekében kötelességünk önzésünket leküzdeni, | |
A mérsékelt szabadelvűség, | |
Az úgynevezett katholikus szabadelvűek, | |
A szabadelvűség története | |
A szabadelvűség okadatolása | 34 |
Általános ösztönző, hogy mindenki összes erejét fölhasználja a vagyonszerzésre, | |
Az ember természetes képességei, | |
A földi javak igazságos elosztása, | |
Téves nézetek a nemzetgazdaságtan köréből, | |
Az ősi társadalomnélküli természetes állapot, | |
Természeti erkölcs és jog | |
A szabadgazdálkodás elméletének bírálata | 44 |
A szabadelvűség természetszerű szükségességgel azt eredményezi, | |
hogy a középosztály elpusztul és a nagyobb vagyon tönkreteszi a kisebbet, | |
Nem igaz, hogy az embert általánosan erői fölhasználására ösztönzi, | |
korántsem eredményezi a földi javak igazságos eloszlását, | |
Az elv, hogy az önzést föl kell szabadítani, nem keresztény elv | |
A szabadelvűség fölfogása az ember képességeiről nem keresztény, | |
A szabadelvű gazdaságtan több alapfogalma téves, | |
egyoldalúság csak a földi javak termelését veszi szemügyre, | |
az üzleti erkölcsöket megrontja, | |
Bölcseleti és államjogi nézetei helytelenek | |
A socialismus | 56 |
A socialismus mibenléte és fölosztása. Az államsocialismus | 56 |
Mi a különbség socialismus és communismus között, községi, állami, társadalmi socialismus, | |
általános és részleges socialismus (agrársocialismus), | |
anarchismus, marxismus, reformismus, | |
A marxismus elterjedése, | |
az államsocialismus jellemzése | |
A socialdemokratia nézetei és céljai | 64 |
A termelő-eszközök magánbirtokot nem képezhetnek | |
az államok a jövőben megszűnnek, | |
ugyanígy a vallások, | |
az asszonyok helyzete a jövő társadalomban, a jövő házassága, | |
A socialismus kifejlődése és megokolása | 72 |
A socialdemokratia nem más, mint a szabadelvűség továbbfejlődése a vallási, | |
a politikai, | |
sőt a közgazdasági nézeteket illetőleg, | |
A socialismus történeti fejlődése általában, | |
Németországban, | |
A létezési jog, munkajog, jog a munka teljes gyümölcsére | |
a történelem anyanyelvi fölfogása, | |
Marx csere- és többérték-elmélete | 61 |
A socialismus bírálata | 97 |
Ellenmondások és bizonyítatlan állítások, | |
az embernek a vallásra igazi szüksége van, | |
Megjegyzések a házasságról s az asszonyról, | |
az államok megszünéséről szóló socialista nézetek, | |
a Morgan-féle kifejlődési elmélet tarthatatlansága, | |
Marx értékelméletének helytelensége, | |
miben áll az igazi létezési jog, | |
a munkajog, | |
a jog a munka teljes gyümölcsére | |
socialdemokrata reformpárt | |
Keresztény társadalom és közgazdaságtan | 112 |
Fontossága, magyarázata, | |
azok a keresztény alapelvek, melyeken a társadalmi és gazdasági rendszernek föl kell épülnie | |
Keresztény társadalmi rend | 115 |
Az emberek kölcsönös jogai és kötelességei nemcsak az emberiség fejlődésének eredménye, | |
az emberek egy erkölcsi törvénynek vannak alávetve, | |
mely megszabja kötelességeiket Isten, önmaguk és embertársaik iránt, | |
minden ember köteles a keresztény erkölcsi törvény értelmében felebarátját szeretni, | |
az erkölcsi törvények épsége s megtartás fölött az egyház őrködik. | |
XIII. Leo a természetes jogok létezését világosan és érthetően tanítja, | |
a szövetkezési jog is természetes jog, | |
Az állam, mint társaság, az ember természetén alapul, | |
célja a természetes jogrend föntartása és fejlesztése, | |
továbbá különféle eszközök és módok nyújtása, melyekkel a földi boldogság elérhető, | |
Hogy az államhoz tartozóknak szolgálhasson, az államnak kötelessége önmagát föntartani, | |
Mindig az ember igazi természetét kell tekintenie és nem szabad megfeledkeznie az ember örök rendeltetéséről, | |
Innen magyarázható meg az a befolyás, melyet az egyház a társadalmi kérdés megoldására gyakorol | |
Keresztény gazdaságtan | 115 |
Isten a külső földi javakat az emberiség összességének nemleges, de nem tevőleges értelemben adta, | |
Isten akarja, hogy a termelőeszközök magánbirtokot képezzenek, mivel az embernek saját testi, lelki erőihez joga van s az ily magánbirtok természetszerűleg szükséges arra, hogy az embert valami a munkára fokozottan sarkalja, | |
hogy rend legyen s a munka helyesen megoszoljék, | |
hogy az emberek békében éljenek, | |
Az emberi természet megköveteli a magánbirtokot, mert gondoskodik az egyes és hozzátartozói jövő szükségleteiről, | |
ezért Isten akaratából a föld és a telek is képezhez magánbirtokot, | |
Az ősi vagyonszerzési módok közé tartozik a foglalás (occupatio), | |
a szaporodás, | |
a munka, | |
Levezetett vagyonszerző módok: a különféle jogügyletek és szerződések, | |
melyek közül kivált a bérszerződés érdemel figyelmet. | |
A bérszerződés megköveteli az egyenlőséget aközött, amit a munkás uráért kiad és aközött, amit neki ura fizet, | |
Mennyi az a legalacsonyabb bér, amit igazságosan meg kell adni, | |
Földjáradék és tőkekamat, | |
A vagyonszerzés erkölcsi és jogi korlátozása | |
Államhatalom és népgazdaság, | |
Egyház és népgazdaság | |
A földművelő-kérdés (agrár-kérdés) | 164 |
A jelenlegi agrár-inség tünetei és okai | 164 |
A mezőgazdaságot űző lakosság fogy, | |
A mezőgazdák mindinkább eladósodnak, | |
Ez okok jellemzése | |
hibás örökösödési jog, | |
vásárlásból származó adósság, | |
javításból származó adósságok, | |
olcsó gabona, | |
Ennek okai: a világverseny, | |
a fedezetlen határidőüzlet, | |
a mezőgazdasági termékeket közvetítő rablókereskedés, | |
az értékek különbsége, | |
túlnagy kamatok, | |
nagy kiadások, | |
drága napszám, | |
túlságos igények | |
Segítő eszközök | 181 |
A cél megállapítása, | |
A földbirtok-öröklési jog javítása, | |
A birtok megterhelésének tiltása vagy legalább korlátozása, | |
Alkalmas hitel, | |
A fedezetlen határidőüzlet tiltása, | |
A szállító-vállalatok korlátozása, | |
Az érték-kérdés rendezése, | |
Igazságos adótörvény, | |
A hadkötelezettség korlátozása, | |
A lakosság vallásos érzületének fokozása, | |
Mezőgazdasági szövetkezetek | |
A munkáskérdés | 199 |
Fontossága és mibenléte | 138 |
A mai munkáskérdés okai | 199 |
A munkásosztály közgazdasági, társadalmi és valláserkölcsi helyzete nem kielégítő, | |
Ennek okai: az államok szabadelvű politikája, | |
melynek értelmében mindent szabadjára hagynak, az új találmányok, | |
a szabadsággal való visszaélés, | |
a zabolátlan verseny, | |
az erkölcsi és természetjogi korlátok figyelmen kívül hagyása a vagyonszerzésnél | |
Segítő eszközök | 211 |
A munkásokat vagyonhoz kell juttatni, | |
Ennek eszközei: Józan erkölcsi és jogi elvek terjesztése, | |
a munkaadók szövetkezése, | |
munkásvédő törvény, | |
a munkaidő korlátozása, | |
az asszony- és gyermekmunkások alkalmazásának szabályozása, | |
vasár- és ünnepnapi munkaszünet, | |
egészséges munkahelyiségek, | |
főfelügyelet a jó erkölcsökre, | |
a bér törvényes meghatározása, | |
ipar- és gyárfőfelügyelők kiküldése, | |
munkásbiztosítás, | |
munkásválasztmányok, | |
munkásegyesületek, | |
iparegyesületek, | |
munkáskamarák, | |
emberbaráti intézmények | |
A kézműveskérdés | 239 |
A kézműveskérdés mibenléte és okai | 239 |
A kézműveskérdés mibenléte | |
Okai: a kisipart a nagy gépipar és a kézműszerűleg űzött nagyipar elnyomja, | |
Ugyanegy ember többféle iparágat űzhet, | |
A kézművesek egymással féktelenül versenyeznek, | |
A tisztességtelen verseny, | |
Mozgóraktárak és házaló-kereskedés | |
A kézműveskérdés megoldása | 252 |
A nagyipar versenyének szabályozása, | |
A kézművesek szakszövetkezetei, | |
Képesítési bizonyítvány, | |
Többféle iparágat ugyanegy ember nem üzhet, | |
A mozgóraktárak, házalás és rabmunka szabályozása; | |
Kézműveskamarák, | |
A kézművesek keresztény érzületének előmozdítása, | |
Kézművesegyesületek | |
A kereskedőkérdés | 263 |
A kereskedő-kérdés mibenléte és okai | 263 |
A kereskedő-kérdés jellemzése, | |
Okai: a nagykereskedők versenye, | |
árúbörzék, | |
nagyárúházak, | |
fogyasztási szövetkezetek, | |
Vándorraktárak és a házalás | |
Segítő eszközök | 269 |
A szabad kereskedés korlátozása, | |
Kereskedőcéhek, | |
A nagyárúházak és árúbörzék megrendszabályozása, | |
A vándorraktárak, | |
és fogyasztási szövetkezetek korlátozása | |
A nőkérdés | 274 |
A nőkérdés mibenléte és okai | 274 |
A nőkérdés lényege | |
Különböző irányok: a nőmozgalom a társadalom alsóbb rétegeiben, | |
a polgárság körében, | |
a nők keresetképességének kiterjesztésére irányuló törekvések, | |
A nőmozgalom okai: elsősorban helytelen nézetek vallási és jogi téren, | |
másodsorban a gazdaság mai helyzete | |
A nőkérdés megoldása | 281 |
Helyes nézetek terjesztése a nő helyzetéről a társadalomban, | |
a nő szerepe a közügyekben, | |
A társadalmi törvényhozás kiépítése, | |
A nő önálló keresetképességének kibővítése | |