1.138.323

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Bihar-ország

Utirajzok

Szerző
Kiadó:
Kiadás helye: Nagyvárad
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 261 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomatott Hollósy Jenő Könyvnyomdájában, Nagyváradon.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó


Biharvármegyét, a hajdani Chazar-fejedelemséget, nem hiában nevezték a régiek "Bihar-ország"-nak hiszen valóságos kis ország volt: területe meghaladta a 200 négyzet mértföldet s lakóinak száma a... Tovább

Előszó


Biharvármegyét, a hajdani Chazar-fejedelemséget, nem hiában nevezték a régiek "Bihar-ország"-nak hiszen valóságos kis ország volt: területe meghaladta a 200 négyzet mértföldet s lakóinak száma a félmilliót, — sőt még megcsonkítása után is 10 919 négyzet kilométert (172 négyzet mértföld) és 446,777 lakost foglal magában s így területre a harmadik, népesség tekintetében a negyedik helyet foglalja el az egyesitett megyék mellett is — az önálló megyék között pedig legelső és legnagyobb.
Hajdan Mén-Maróth, Szent-László, Bánk-Bán, IV. László, Nagy Lajos, Bocskay és az erdélyi fejedelmek korában, a lelkiismereti szabadság és nemzeti önállóság küzdelmeiben az egész ország szeme Biharvármegyére volt függesztve: most erre van nagy Magyarországnak legkevesebb gondja, — utazók, írók, festők figyelmét egészen elkerüli, — mert nem ismerik völgyeinek szépségét, hegyeinek fenségét, bányáinak kincseit, barlangjainak pompáját, forrásainak gyógyerejét, romjaínak múltját. Az utazók és szellemi munkások előtt ismeretlenebb, mint akár a külföld.
De nem csuda, hiszen nincs miből megismerni. A földrajzok nagyon kevesell és felületesen foglalkoznak vele, — monographiája nincs, csak némely részéről jelent meg ismertetés.
Vissza

Tartalom


Előszó 3
I. A Sárréten és sziksós vidéken.
Nagy-Kereki. Szent-László csudája. A nagy-kereki vár. Népviselet. A mezei élet. A Bocskaiak városa. Apocsajivár. Esztári régiségek. A konyári sóstó-fürdő. A sziksó. B.-Ujfalu. A csonka torony. A keresszegi régi torony 5
II. Az asphalt hegy és vidéke.
Mező-Telegd. A régi templom. A hegyoldalról. A sós-vidék. Az asphalt völgyén. Az asphalt. Özönvíz előtti fák. A czigány-völgyi gyártelep. Az asphalt-olajok. A felső-dernai gyártelep, A kutyák mint bányászok. A gyár készitményei. 23
111. Az Érmelléken.
Bihar. A Földvár. A betyárvilág. A szalárdi templom, A savanyúvíz fürdő. Adorján-vár. A szent-imrei kohstor. A templom. A szent-johb monostora. A szent-jóhí vár. A kólyi sárga házban. Diószeg. Az érmelléki asszu Chi-nában. A vinczellér-képezde. A j.Bátorság Cassája.'^ Zólyomi vára. Székelyhíd. A székelyhídi vár. Várromok és kastély M.-Petriben. Margitta 35
IV. A Réz-hegyeken vagy Fekete-erdő és vidéke.
Terebesen. Tóti. Papfalván. Várviz kövezete. A verzári Vaskapu. A verzári völgy. A kastély. Vizesések. Középes. Feketeerdő és vidéke. A fekete-erdői üveggyár, kz üvegkészités. A köszörűidében A vizesés-fürdők. Cserna-Hőra. Sólyomkő és "«x vidéke. A sólyomkői üveghuta. A Csiga-utak. A vadászlak 35
V. Sólyomkö-vára.
A Vale-Sintyia. A sólyomkővári patak völgye. Sólyom-vár múltja. A vár romjai. A sólyom-madarak. A kút. A barlang. A sírbolt-kápolna. A kápolna halottjai. Gróf Batthyány József családja 66
VI. A Körös-völgyén.
Élesd. A pesterei és kalotai barlangok-A Báródság székhelye. A nagyháródi kőszén-bánya. A Királyhágó. A révi agyag. A révi szoros. A vasútról. Vár-Sonkolyos. Mén-Maróth vára 81
VII. A Jád-völgyén. Brátkáii. A Vale-boi. Loro. Ponor. A lejtőn. Remecz. Az Izvor. A fenyvesekben. A jád-vSlgyi iparvasuton. A Jád. Csarnóházán. Csarnó vezér. A barlang. A barlang rejtekében. A kénes viz. Gura-Jadului 91
VIII. Szalonta vidékén. Nagyvárad déli oldalról. Ürögd. Less. A gyapjúi kastély. Szalontán. A csonka torony. Arany és Földi szülőföldje. Az illyei kastély. A pusztai kápolna. Az elpusztult falu. A tamásdai régi torony 103
IX. A tenkei fürdő. A nyárszegi erdőben. A parlagi rózsák. A szénégetők hazája. Tenke. A tenkei fürdő. Az ásványviz. Az ásványvíz hatása 113
X. Beél vidéke.
Bélfenyér. Az erdőben. Ökrösön. A siádi völgy. A morajos ut. Krajován. Régi dolgok. A beéli táj. Beél. A beéli üveghuta. Márkaszék. A kárándi meleg ásványvíz forrás. 118
XI. A Szent-László- és Félix-fürdő. A tatár-kápolna. A Lotos-virág. A Püspök- vagy Szent-Lászlófürdő. A felrúgott kő. Szent-László-kápolna. A hévvíz fürdők. Az ivó-kut. A Pecze eredete. A fürdő a múltban. A Félix-fürdő. A keser-sós kénes hévviz hatása 126
XII. Lunkászprie vidéke.
A kardói kőszén. Az almamezői völgy. Drág-Cséke. A bucsumi templom. Magyar-Cséke. A rohogányi meleg forrás. A hegyesi ásványvíz. Dobsa Lajos lakása. A terpesti uri lak. Kerpest. Nánhegyesel temploma. A boszorkányvölgy. A Vida völgye. A lunkászpriei erdészlak. A Top-licza völgyén. A meleg ásványvíz forrás. A Toplicza-barlang. A vaskő-, kőszén- és agyag-telepek 135
XIII. A meziádi harlang és vidéke.
Szitány. A paxmezöi várromok. Gvói Porcia sirja Kimpányon. A gurbesti magaslatról. Remete. Az Árpád-kori templom 'Remetén. Meziád. A meziádi völgyben. A patak kútfeje. A 3 szikla-kapu. A meziádi harlang portaleja. Az előcsarnok. Az angolok konyhája. A megkövült vízesés. A főcsarnok. A Dóm A tejszín csarnok. Az erkélyen. A csonka oszlopok. Fekete agyag és guanó. Egymást keresztező emeleti csarnokok. Az emeleten. A legnagyobb szümölcs-kö. A megállott vízesés. A barlang forrása. Az utolsó terem. A földalatti menny-ország 146
XIV. Belényestöl Vaskókig.
Belényes felé. Az est-homály. A "Kőpinczében." A belényes-vaskohi uton. Tárkány. A Galbina-patak. A petrószi út. A Fekete-Körös völgye. Szudrics. Rieny. A gyigyeseni hévforrás. Lunka. Házi-ipar Vaskoh vidékén. A hríenyi vashámor völgye. A kovácsok hazája 165
XV. A vaskóin vashámor.
Vaskóh. A magyar legény. A Kálvária-templomban. A kimpi és kollesti márvány. A vashámorban. A zúzda. Az olvasztó. A pőrölde. A buga-vas. A nyújtó. A hámoros. A hámor újra ébredése 173
XVl. A szohodoli üreg vagy Campanésca.
A Boi patak, Kerpenyét, Kristyorel vidéke, A hegy-tölcsér. A szohodoli templom. Szohodol. A kalugeii patak. A szohodoli üreg vagy Campanésca. Az üreg kapuja. Az üreg szélén. A mélység titka 180
XVII. A kalugeri dagadó forrás vagy Ishuc.
Kaluger A kalugeriek. A barna kőszén. A márvány-hegy. Hegyi tájképek. A nyirfás dolinák. A völgy-kazánban. Az Isbuc. A barlang-üreg. A medenczék. A dagadó forrás augusztus 18-án. A viz-kiömlés. A visszafolyás. Egy ozsona az Isbucnál. A csodaforrás-fürdő. A második ki-dagadás. A fürdés. A viz gyógyhatása. Miért nincs ház az Isbuc völgyében? 187
XVIII. A fonáczai barlang.
Vaskóhról vissza. A rézbányai út. Kimpányon. Fonáczán. A szürkalló és a kallós. A fonáczai barlang útja. A hegyoldalról. A fonáczai barlang. A portaié. Az előcsarnok. Az 5 fülkés terem. A Dóm. A nagy folyosó. A diszcsarnok. A rovarok sírja. A tündéri várrom. A fehér tündér-terem 197
XIX. Rézhányán.
A forrás-patak mellett. A diófás utak. Rézbánya-falu és Rézbánya-város. A rézbányaiak. A bányászok. A móczok 207
XX. A Portale.
A rézbányai Körös völgyén. A vizesés. A susogó völgyben. A Bihar lábainál. A Mogura felé. A szikla-padozat. A tündéri játék. A Portaié. Az emeleti csarnok. A nagy teremben. A tündérek fürdője 211
XXI. A bányákhan.
A hegyoldali ut. A Mélyvölgy-bánya. Bányász-eszközök A bányász. A földben-élők. A bányászat kezdete és jelene. A László-tárna. Az Antal-tárna. A föld gyomrában 225 ölre. Az aknák. Az Antal-tárna előtti táj 219
XXII. A Körös barlangja.
A Fekele-Körös. A Valea Mare Gorlata. A sziklafal. A vizesés. A Körös barlangjában. A cseppkő terem. A díszteremben. A Körös eredete 226
XXIII. Belényesben.
Az éj és reggel Rézbányán. Búcsú Rézbányától. Belényes. A román főgymnasium. A nyári palota. Közintézetek. A kolostor romjai. A Pap-kutja-fürdő. 229
XXIV. A fenesi vár vagy Béla-vára.
Fenes. A papir-malom. A koronázott hegy lábainál. A felvezető út. A sánczok. Az északi bástya-torony. A kerek bástya-torony. A bolt-ives vak ajtó. A szeglet bástyafal. A vár kapuja. A romok pusztítása. Béla-várának múltjáról. A hős kor. A romok holdvilágnál. 235
XXV. Bihar-Füred vagy a Stina de Vale.
Mézesen. A fekete világbeli ember. Román Miron érsek. Budorásza. Az ut. A Stina lui Argyil magaslatán. A kör-viszhang. Zsombékok és nefelejtsek a hegyen. Dr. Kiss Ferencz véleménye. A fenyvesekben. Fenyvesi tájak. A paradicsom völgye. A Stina de Vale és gazdája. A „Csudaforrás". A levegő gyógy-hatása. Dr. Lukács János bírálata. Bihar-Füred jövője. 243

K. Nagy Sándor

K. Nagy Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: K. Nagy Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem