Előszó
ELŐSZÓ
A huszadik század, pontosabban az utolsó száz év történelmével foglalkozó tankönyvet tart kezében az olvasó. Könyvünk elsősorban azoknak a 12. osztályos diákoknak készült, akik történelemből középszintű érettségit fognak tenni. Felépítése megegyezik a sorozat másik három kötetével: a bal oldalon található szerzői szövegek és a jobb oldal forrásai együtt tartalmazzák mindazt, ami a sikeres érettségi vizsgához kell.
A tankönyv szerkezetileg két nagy egységre tagolódik. Az első öt fejezet a két világháború korát mutatja be, míg a következő négy a hidegháború időszakával és az azóta eltelt csaknem két évtizeddel foglalkozik.
A szerzők arra törekedtek, hogy a politikai események mellett kellő figyelmet szenteljenek a gazdaság- és a társadalomtörténetnek, bemutassák a művelődés- és eszmetörténet fő áramlatait - mind az egyetemes, mind a magyar történelem vonatkozásában. Olyan témák is helyet kaptak a könyvben, mint a népesedés, a nők helyzete, a sport, a művészetek vagy a könnyűzene.
Minden egyes tankönyvi lecke négy oldal terjedelmű: két oldal tanulnivaló a legfontosabb információkkal, és mellette kétoldalnyi forrás, órai vagy otthoni feldolgozásra. Már a hozzájuk kapcsolódó kérdések is jelzik, hogy „forrásokon" korántsem csak szöveges források értendőek - a képek, rajzok, táblázatok, diagramok és térképek ugyanilyen fontosak.
Az egyes fejezeteket összefoglalások és időrendi táblázatok zárják, a hozzájuk tartozó kérdésekkel (kidolgozandó „tételekkel"). A kötet végén kapott helyet az ajánlott olvasmányok és filmek jegyzéke, valamint a névmutató, amely az idegen nevek kiejtéséről is tájékoztat.
Az elmúlt évszázad még nagyon közel van hozzánk, ezért alig akad olyan történelmi kérdés, amelynek megítélésében egyetértés alakult volna ki. Kezdve azzal, hogy az évszázad 1900-ban kezdődött vagy inkább 1914 nyarán; 1990 körül ért-e véget, vagy talán csak 2001 szeptemberében - mindez nézőpont kérdése. Vannak, akik számára a huszadik század a történelem eddigi legborzalmasabb korszaka volt, állandó háborúkkal, olykor gépesített emberirtással. Mások a népességrobbanás következményei és a „harmadik világ" országainak lemaradása miatt kárhoztatják. Megint mások a technika és a tudomány óriási reményekre jogosító évszázadaként tekintenek rá, amely meghozta a nők egyenjogúságát, és könnyebbé tette a fiatalok életét.
Reméljük, hogy a tanév végére ki-ki maga is el tudja majd dönteni, melyik értelmezést fogadja el, milyen következtetéseket von le a huszadik század történetének tanulmányozásából.
Budapest, 2006. augusztus
Vissza