Bilincs és póráz

Fülszöveg

A szerző, a koalíciós kormány volt politikai államtitkára, három és fél hónapot töltött előzetes letartóztatásban, a hírhedt Gyorskocsi utcában. Mindenki láthatta a televízióban és az újságokban, ahogy Szabadit veszedelmes bűnözőként bilincsben (bilincsekben) és pórázon kihallgatásokra viszik. Hogy aztán szabadságától megfosztva főleg arról faggassák: kivel ivott két pohár pezsgőt, kinek telefonált és kinek a költségére Vietnamból? Mindez azért is szokatlan, mert 32 éve nem tartóztattak le kormánytagot.
Szabadi naplószerűen írásában főleg ezt az időszakot és a börtön világát tárja elénk, de szó esik a közelmúltról, az Orbán-kormány és a földművelésügy hétköznapjairól, utazásokról, tárgyalásokról, a Kisgazdapártról, a Fideszről és a távlatos múltról is, a párhuzamokról. Politikai ügyekről, a börtönhelyszínekről, foglyokról. És mindehhez kapcsolódva az ún. Szabadi-ügyről, amiről bár sokat írtak, keveset tudunk.
A könyv témája és helyszínei miatt borzongató izgalmakat tartogat az olvasó számára. Annál is inkább, mert a módszerek ki vannak találva és próbálva, bármikor bevethetők.
A 106 nap hátborzongató történetében a benti és a kinti világ eseményei összekapcsolódnak. 2001 nyarán a magyar politikai élet központi helye - átvitt és konkrét értelemben - a Gyorskocsi utca lett, a politikai lépések nagyrészt ahhoz képest határozódtak meg. És természetesen ez állt a példátlan erősségű PR-akció (sulykolás) középpontjában is.
Kiknek szólt a bilincs és a póráz? A brutális megfélemlítés?
És - legalábbis ez idáig - mi lett belőle? Hogyan lett a bilincsből bumeráng? Erről is szól a Bilincs és póráz. Vissza