Fülszöveg
Jó fél évszázada - gyerekkoromban - Üllőn a Berkes utcában még csépeltek a gazdáknál. Pajtásaimmal ott lábatlankodtunk a gépeknél, a kezünkkel szeleltük a magokat és úgy ettük. Édesanyám mindig mondta nekem, jól nézd meg, kisfiam, mert minden búzaszemen ott van Jézus arcképe. Én nagyítót is szereztem, és úgy nézegettem. Azóta már tudom, a búza a legértékesebb gabonafélénk, a lisztjéből sütött kenyér pedig szakrális "anyag", a magyarság szent eledele. De a búza mellett a rozs, az árpa, a köles vagy akár a hajdina is az adott táj és az ott élő emberi közösség meghatározó élelme és takarmánya. Mert nem csak kenyér sül a gabonafélékből, de számtalan étel és ital is készül belőlük. Könyvünk ezekből ad ízelítőt. A Kárpát-medence egész területéről, a magyarlakta vidékekről gyűjtöttük a könyv anyagát. Sokan elárulták a régi, féltve őrzött recepteket. És ha otthon ezeket az ételeket megfőzik, a rejtekekből előkerülnek a régi ízek és zamatok: ezek őrzik az ősi tudást, azt hogy a gabonamagvak...
Tovább
Fülszöveg
Jó fél évszázada - gyerekkoromban - Üllőn a Berkes utcában még csépeltek a gazdáknál. Pajtásaimmal ott lábatlankodtunk a gépeknél, a kezünkkel szeleltük a magokat és úgy ettük. Édesanyám mindig mondta nekem, jól nézd meg, kisfiam, mert minden búzaszemen ott van Jézus arcképe. Én nagyítót is szereztem, és úgy nézegettem. Azóta már tudom, a búza a legértékesebb gabonafélénk, a lisztjéből sütött kenyér pedig szakrális "anyag", a magyarság szent eledele. De a búza mellett a rozs, az árpa, a köles vagy akár a hajdina is az adott táj és az ott élő emberi közösség meghatározó élelme és takarmánya. Mert nem csak kenyér sül a gabonafélékből, de számtalan étel és ital is készül belőlük. Könyvünk ezekből ad ízelítőt. A Kárpát-medence egész területéről, a magyarlakta vidékekről gyűjtöttük a könyv anyagát. Sokan elárulták a régi, féltve őrzött recepteket. És ha otthon ezeket az ételeket megfőzik, a rejtekekből előkerülnek a régi ízek és zamatok: ezek őrzik az ősi tudást, azt hogy a gabonamagvak a betakarítást követően tovább élnek. Éppen ezért hívja még a ma élő magyarság is sok helyütt a gabonát életnek.
Búza, rozs, árpa, zab, köles. Szerették róluk úgy mondani, hogy vetéseik "szépen zöldellenek". Hogy sűrűek. Hogy ritkák. Vagy így: megdűltek a gabonák. és hogy örömteli érzés a büszke gazdának a gabonák között járni-kelni. Kevésbé kellemes, ha valaki gabonába ereszti a marháját. És persze megkaszálni, megaratni a sűrű gabonát. A 'gabona' - így a közmondás. Vagyis gabonát szórni, rostálni, őrőlni. Gabonával kereskedni. Tömött, acélos gabona. Könnyű, léha, zsizsikes, konkolyos, szemetes gabona. Némely tájakon, pl. a régi Abaújban egyedül a rozs neveztetik gabonának, de általában a gabonaneműeket szemes életnek vagy csak egyszerűen életnek mondja a magyar nyelv.
Gabonaasztag. Gabonabér. Gabonafaj. Gabonaforgatás (midőn a magtárakban, hombárokban, kamarákban stb. lerakott gabonát a dohosodás ellen összevissza hányják, szellőztetik). Gabonagyűjtés (a kaszált vagy aratott gabonának petrencékbe vagy keresztekbe, boglyákba, asztagokba való rakását mondják így, de általában a szemes gabonának összeszerzését, takarítását is jelenti.) Gabonakereskedés. Gabonamalom. (Száraz- és vízimalom - egyik rokonunk valaha árközi vízimolnár volt a Dunán; járt fel-alá egyik kikötőjéből a másikba, hogy "befogja" a vizet). Gabonamérce - mérték, mely bizonyos mennyiségű gabonát foglal magában. Nálunk a pozsonyi mérűben két mérce, a pestiben három, a sarlaiban, vagy másképp kilában, köbölben négy mérce van. Másképpen véka. Vágmelléken és Csallóközben rövidítve: mécz. Gabonamoly. Gabonapálinka. Gabonapiac. Gabonarosta. Gabonaszállító. Gabonaszem. Gabonatermesztő. Gabonatilalom. Gabonauzsora. Gabonavarjú - olyan varjúfa, amely gabonaszemekkel táplálkozik, s leginkább a frissen bevetett földeket pusztítja, midőn az elvetett gabonát kikaparja.
Vissza