| Előszó | |
| Tévedések a mentális betegség definíciójával kapcsolatban | 1 |
| A pszichiátriai betegség definícióival kapcsolatos tévedések okai | 1 |
| A pszichiátriai betegségfogalommal kapcsolatos tévedés néhány példája | 2 |
| A homoszexualitás | 3 |
| A maszturbáció | 5 |
| A drapetománia és a dysaethesia aethiopis | 7 |
| Mrs. Packard esete | 9 |
| A normalitás kérdései a náci Németországi pszichiátriájában | 9 |
| Ezra Pound esete | 11 |
| Visszaélések a szovjet pszichiátriában: a politikai pszichiátria | 12 |
| Bruno Bettelheim kongresszusi szakértői véleménye | 15 |
| Patológiás-e, ha a bombázópilóta fél a lelövéstől? | 16 |
| Visszaélések Dél-Afrikában | 17 |
| Visszaélések Kínában | 17 |
| Visszaélések az USA-ban | 18 |
| A pszichiátriai betegségfogalom értékrendtől való függése | 19 |
| Összegzés | 20 |
| Az értékek szerepe a pszichiátriában. Az antipszichiátria, a szociális konstrukcionista modellek, s az értékeken alapuló orvoslás (ÉAO) | 23 |
| Az antipszichiátria | 23 |
| Az antipszichiátria kialakulása | 23 |
| Az antipszichiátria fontosabb képviselői | 25 |
| Erving Goffman | 25 |
| Michel Foucault | 25 |
| R. D. Laing | 27 |
| Thomas Scheff | 29 |
| Thomas Szasz | 30 |
| Az antipszichiátria kritikája | 45 |
| A szomatikus és a pszichiátriai betegségfogalom egyaránt értékterhelt | 45 |
| A betegség mint káros diszfunkció | 48 |
| A kartéziánus dualizmus és a modern pszichiátria | 53 |
| Megoldatlan elméleti problémák és antipszichiátria | 55 |
| A pszichiátriai beteg betegségéért való felelősségének kérdése | 70 |
| Az antipszichiátria mint a pszichiátriai elfajulási lehetőségeinek leírása | 71 |
| A mentális betegségek konstrukcionista modellje és kritikája | 73 |
| A konstrukcionista modellek kialakulása | 73 |
| A konstrukcionista modell főbb állításai | 74 |
| A konstrukcionista modell "optimizmusa" | 74 |
| Az etnomedicina, etnopszichiátria konstrukcionista megközelítésmódja | 75 |
| A konstrukcionista modell kritikája | 84 |
| Az értékek szerepe a szomatikus medicinában és a pszichiátriában. Az értékeken alapuló orvoslás (ÉAO) | 85 |
| Összegzés | 90 |
| A pszichológiai normalitás meghatározásának problémái | 93 |
| Mindennapi problémák a pszichológiai normalitással kapcsolatban | 93 |
| A másik patologizálása mint fegyver | 94 |
| A patologizálás hatása a személy ön-azonosság érzésére | 95 |
| Elméleti problémák a pszichológiai normalitással kapcsolatban | 96 |
| A bipománia és a jóllét. M. úr esete | 96 |
| Egyéb példák | 98 |
| A pszichológiai normalitás modelljei | 99 |
| A pszichés egészség mint szeretetre és munkára való képesség | 99 |
| A pszichés egészség statisztikai megközelítése | 100 |
| A pszichés egészség fejlődési-fixációs modellje | 102 |
| A pszichés egészség mint jó realitástesztelés | 103 |
| A pszichés egészség aránytalansági modellje | 113 |
| Egyéb ismérvek a mentális egészség meghatározásához | 115 |
| A mentális zavar definíciója | 116 |
| A mentális zavar mint pszichológiai diszfunkció | 116 |
| Az orvosi modell korlátai a mentális zavar definiálásában | 119 |
| A mentális funkció meghatározásának problémái | 119 |
| Evolúciós pszichiátria, evolúciós pszichopatológia | 121 |
| Az evolúciós pszichológia szerepe a mentális funkció meghatározásában | 121 |
| A pszichiátria zavarokra hajlamosító gének nagy gyakoriságának problémája | 123 |
| A pszichiátriai zavar tünetei | 125 |
| Pszichiátriai betegség és kreativitás | 135 |
| Az evolúciós szemlélet néhány tanulsága | 137 |
| A mentális zavar mint cselekvésre való képtelenség | 139 |
| A téveseszme és a vallási-spirituális élmény közötti különbség vizsgálata | 140 |
| A vallásos-spirituális élmény és a pszichiátriai tünet közötti elkülönítés két tradíciója | 140 |
| Simon esete | 142 |
| Vallásos hit és mentális egészség | 145 |
| A pszichotikus és a spirituális élmény megkülönböztetésének tanulságai | 149 |
| A mentális zavar definiálásnak néhány tanulsága | 149 |
| A mentális zavar DSM szerinti definíciója | 151 |
| A DSM által adott betegségdefiníció problémái | 153 |
| Wakefield és a DSM-IV betegségdefinícióinak eltérései | 154 |
| A normalitás, mint ésszerű társadalmi normákhoz való alkalmazkodás képessége | 155 |
| A neurózis és a szociózis közötti különbség | 155 |
| Az opportunista egészségdefiníció problémái embernél | 156 |
| Az egészség mint az ésszerű társadalmi normákhoz való alkalmazkodás képessége | 157 |
| A társadalom domináns értékrendje és a pszichiátria | 159 |
| Összegzés | 162 |
| Medikalizálás, patologizálás, pszichiatrizálás | 167 |
| A medikalizáció fogalma | 167 |
| Medikalizáció a pszichiátriában | 168 |
| A medikalizáció hátrányai | 170 |
| A medikalizáció stigmatizáló "érvénytelenítő" és dehumanizáló hatása | 170 |
| A medikalizáció passzivitást keltő és az eredeti problémát fenntartó hatása | 171 |
| Ingadozás a medikalizáció és a demedikalizáció között a mindennapi klinikai gyakorlatban | 171 |
| A medikalizációval járó gyógyszeres kezelés dominanciájának hátrányai | 172 |
| A medikalizáció társadalmi igazságtalanságokat legitimáló és a beteg függését fokozó hatása | 173 |
| Medikalizáció vagy kozmetikai pszichofarmakológia? | 174 |
| A pszichiatrizálás néhány példája | 176 |
| A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (Attentiton Deficit-Hyperactivity Disorder = ADHD) | 176 |
| A gyerekkor pszichiatrizálásának más példái | 183 |
| Pszichotrop gyógyszereknek a törzskönyvi engedélytől eltérő (off label) felírása gyerekkorban | 184 |
| A Poszttraumás stressz zavar | 185 |
| A személyiségzavarok | 186 |
| A depresszió | 186 |
| Szexuális funkciózavarok | 195 |
| Mindig kezelendők-e a kellemetlen élmények? | 196 |
| A pszichiatrizálás szakaszai és folyamata | 197 |
| A pszichiátriai betegségfogalom kiterjesztésének folyamata | 197 |
| A modern pszichiátria mint a kraepelini és a freudi hagyomány összeolvasztása | 198 |
| A dinamikus pszichiátria háttérbe szorulásának és a biológiai pszichiátria dominánssá válásának okai | 200 |
| A pszichiatrizálás okai | 203 |
| A pszichiátriai birodalomépítés | 203 |
| A gyógyszergyárak anyagi érdekeltsége | 206 |
| A betegszervezetek és egyéb érdekcsoportok törekvése a destigmatizációra | 210 |
| A pszichiatrizálás mint társadalmi problémák egészségügyben való kezelésének a legitimálása | 211 |
| Az összes társadalmi probléma kommunikációval való megoldhatóságának mítosza | 212 |
| A medikalizáció mint a társadalmi status quo fenntartásának eszköze | 213 |
| A pszichiátria alapellentmondása | 214 |
| A pszichiátriai problémák társadalmi okai | 216 |
| A társadalmi igazságtalanság, a hátrányos megkülönböztetés, az előítéletek pszichológiai hatásai | 216 |
| A pszichiátriai zavarra jellemző ön-elnyomás sokszor a társadalmi hozzáállás interiorizálása | 216 |
| A pszichiátriai problémák depszichiatrizálása, demedikalizálása | 217 |
| A demedikalizáció fogalma | 217 |
| A depatologizáló megközelítés fontossága | 217 |
| A beteg remoralizálása | 219 |
| A diagnózis cselekvésorientáló hatása | 220 |
| A társadalmi eredetű problémák megoldása leghatékonyabban társadalmi módszerekkel történhet | 221 |
| Összegzés | 222 |
| A medikalizáció és a DSM | 227 |
| A DSM-IV (1994) megalkotásával kapcsolatos politikai vita. Pszichiátriakritika a 90-es években | 227 |
| A DSM elleni vádak | 227 |
| Paula J. Caplan beszámolója a DSM-III-R majd a DSM-IV előkészítő munkálatairól | 230 |
| Az Önsorsrontó személyiségzavar | 230 |
| A DSM-mel kapcsolatos metodológiai kritikák | 237 |
| A pszichiátriai betegség, mint társadalmi igazságtalanságok pszichiatrizálása | 239 |
| Caplan végkövetkeztetései | 242 |
| A DSM értékmentességével, klasszifikációjával, medikalizáló jellegével kapcsolatos elméleti vita | 243 |
| A DSM-III mint a dinamikus pszichiátria betegségentitásainak kodifikálása: a diagnosztikus pszichiátria kialakulása | 243 |
| A DSM-mel kapcsolatos általános kritikák | 244 |
| A DSM medikalizáló jellege: a DSM eltérése saját betegségdefiníciójától | 248 |
| Az önkitöltős kérdőíveket, becslőskálákat használó epidemiológiai vizsgálatok medikalizáló hatása | 255 |
| Mennyire értékmentes a DSM kritériumrendszere? | 256 |
| Az értékek szerepe a Személyiségzavarok DSM IV-szerinti kritériumaiban | 257 |
| Az értékek szerepe a Paraphiliák meghatározásában | 263 |
| A hipoaktív szexuális vágy zavar | 265 |
| Az értékek szerepe a DSM-ben a valószínűségek értékelésében, s a kockázatvállalás ésszerűségének megítélésében | 265 |
| Egyéb DSM kategóriák | 266 |
| Ellenérvek a kritikákkal szemben | 267 |
| A DSM klasszifikációs rendszer javításának lehetőségei | 268 |
| Összegzés | 275 |
| Belátási képesség, döntéshozatali képesség, cselekvőképesség | 279 |
| A cselekvőképesség megállapításának jelentősége a mindennapi életben | 279 |
| A cselekvőképesség megállapításának jelentősége az orvosi gyakorlatban | 280 |
| A belátási képesség, döntéshozatali képesség fogalma | 282 |
| A cselekvőképtelennek tekintés mint az orvosi paternalizmus új eszköze | 283 |
| A belátási képesség ún. "küszöb"-standardja | 284 |
| A belátási képesség körülmény- és döntés-specifikussága | 286 |
| A döntéshozatali képesség megállapításának "minden vagy semmi" jellege | 287 |
| Érdekeink védelme vagy önrendelkezési jogunk védelme | 288 |
| A belátási képesség standardjai | 291 |
| A belátási képesség minimális standardja: a bármilyen döntésre való képesség | 291 |
| A belátási képesség "ésszerű eredmény" standardja | 291 |
| A belátási képesség "ésszerű indokok" standardja | 294 |
| A döntéshozatali képesség folyamat standardja | 295 |
| A döntéshozatali képesség folyamat-standardjának "mozgó", változó jellege: a csúszó standard | 295 |
| Viták a belátási képesség csúszó standardjával kapcsolatban | 298 |
| A belátási képesség összetevői | 300 |
| A döntéshez szükséges információk megértése | 301 |
| A cselekvési alternatívák közötti mérlegelés képessége | 301 |
| Saját értékrend, cél megléte, s a szabad akarat alapján történő döntés | 302 |
| A belátási képesség nem-kognitív összetevői | 303 |
| A belátási képesség korlátozottságának két fajtája | 305 |
| A belátási képesség megállapítása a gyakorlatban | 306 |
| A belátási képesség megállapítása tesztek segítségével | 307 |
| A döntéshozatali képesség megállapításának formális és informális lehetőségei | 310 |
| Belátási képesség és az orvosi kezelés visszautasítása | 311 |
| Irányelvek egészségügyi intézményi számára a cselekvőképesség megállapításához | 312 |
| Belátási képesség és racionalitás | 314 |
| Belátási képesség és pszichiátriai betegség | 315 |
| Belátási képesség depresszióban | 318 |
| Belátási képesség anorexia nervosában | 318 |
| A cselekvőképesség hazai szabályozása és problémái | 321 |
| Az új szabályozás kritikája | 324 |
| A gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos problémák | 324 |
| A cselekvőképességgel kapcsolatos problémák | 325 |
| Összegzés | 327 |
| Döntést helyettesítő mechanizmusok a pszichiátriában | 329 |
| A "legjobb érdek" standardja és a helyettesített döntés elve | 329 |
| Előzetes akaratnyilvánítás és tartós meghatalmazhott a pszichiátriában | 330 |
| Odüsszeusz-szerződés krízis esetére | 331 |
| Odüsszeusz-szerződés demencia esetére | 334 |
| Demencia és személyes identitás | 336 |
| A tartós meghatalmazottal kapcsolatos gyakorlati megfontolások | 338 |
| A pszichiátriai előzetes akaratnyilvánítás néhány jellemzője | 339 |
| Az előzetes akaratnyilvánítás néhány tartalmi eleme | 341 |
| Az előzetes akaratnyilvánítás jogilag általában nem kikényszeríthető, de fontos elemei | 342 |
| Összegzés | 343 |
| A pszichiátriai kezelés visszautasítása | 345 |
| A beteg akarata ellenére történő pszichiátriai kezelés története | 345 |
| Nem-önkéntes intézeti elhelyezés versus nem-önkéntes kezelés | 348 |
| Nem-önkéntes intézeti elhelyezés és a legkevésbé korlátozó alternatíva | 354 |
| Nem-önkéntes ambuláns kezelés | 355 |
| Nem-önkéntes kezelés és kezelési forma | 356 |
| A pszichiátriai kezelés és kezelési forma | 358 |
| Az egyes kezelési formák jellemzői intruzivitásuk szempontjából | 359 |
| A pszichoterápia | 359 |
| A viselkedésterápia | 360 |
| A pszichotrop szerekkel való gyógyszerelés | 363 |
| Az electroconvulsív terápia (ECT) | 367 |
| Az agy elektromos stimulációja | 370 |
| A pszichiátriai sebészet | 371 |
| A beteg akarata ellenére történő pszichiátriai kezelés korlátai: etikai és jogi megfontolások | 375 |
| A pszichiátriai betegek akaratuk ellenére történő kezelésének alkotmányos korlátai | 377 |
| A véleménynyilvánítás szabadsága és a pszichiátriai kezelés | 378 |
| A véleménynyilvánítás szabadságának jelentősége | 381 |
| Az "őrült" gondolatokra is kiterjed-e a véleményalkotás - és nyilvánítás szabadsága? | 385 |
| Ellenérvek | 386 |
| A szükségesség és arányosság elvének alkalmazása az intruzív kezelési formák nem-önkéntes alkalmazásakor a véleménynyilvánítás szabadságának a vonatkozásában | 391 |
| A személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog és a pszichiátriai kezelés | 393 |
| Az embertelen, megalázó bánásmód tilalma és a pszichiátriai kezelés | 396 |
| A betegek fizikai korlátozása | 398 |
| Az embertelen, megalázó bánásmóddal kapcsolatos problémák Közép-Kelet-Európában | 402 |
| Lelkiismereti és vallásszabadság és pszichiátriai kezelés | 404 |
| A tisztességes (megfelelő) eljárás és a nem-önkéntes pszichiátriai kezelés | 405 |
| Mennyire speciálisak a pszichiátriai betegek? | 405 |
| Mikor alkalmazhatók intruzív pszichiátriai kezelési formák a beteg akarata ellenére? | 407 |
| A beteg kezelést visszautasító magatartása es3etén lehetséges eljárások | 414 |
| A mediálás | 415 |
| A kezelés visszautasításának további lehetőségei | 416 |
| A pszichiátriai kezelés visszautasításának magyarországi problémái | 417 |
| Összegzés | 420 |
| A pszichiátriai, magatartástudományi kutatás etikai kérdései | 425 |
| Történeti előzmények | 425 |
| Morálisan miért különösen érzékeny terület a pszichiátriai, magatartástudományi kutatás? | 427 |
| A kísérleti alanyok becsapásával végzett kutatás néhány példája | 428 |
| A becsapással végrehajtott pszichológiai kísérletek problémája: a ráerőltetett önismeret | 430 |
| Alapelvek, fogalmak | 431 |
| A kutatás végzése mint etikai imperatívusz | 431 |
| A kutatás, a szokásos klinikai gyakorlat és az innovatív klinikai gyakorlat elkülönítése | 433 |
| Terápiás és nem-terápiás kutatások | 435 |
| A gyógyszerek kifejlesztésének fázisai | 436 |
| A kutatás etikai alapelvei | 439 |
| Kockázat/haszon elemzés a kutatás során | 442 |
| A kutatás kockázatának viselői: a kutatás alanya és a tágabb társadalom | 442 |
| A kockázatok fajtái | 443 |
| A kutatások fajtái a kockázat/haszon arány szempontjából | 444 |
| A kockázat minimalizálásának ellenőrzése | 447 |
| A kutatási módszerrel, a kutatás megtervezésével kapcsolatos etikai kérdések | 449 |
| A placebo-kontroll használatával kapcsolatos etikai problémák | 449 |
| Egyéb kutatástervezési kérdések | 467 |
| A kutató kötelességei a kutatásban résztvevő alanyokkal szemben a kutatás befejeződése után | 475 |
| Az orvosi kezeléssel összekapcsolt kutatás etikai kérdései | 479 |
| A kutatásba való tájékozott beleegyezés etikai kérdései | 481 |
| Történeti előzmények | 481 |
| Belátási képesség és a kutatásba való tájékozott beleegyezés | 482 |
| A tájékozott beleegyezés segédeszközei, többfázisú beleegyezés és előzetes akaratnyilvánítás | 486 |
| Nem-cselekvőképes személyek kutatásba való bevonása | 487 |
| A tájékoztatás során közölt információ fontos elemei | 489 |
| A kutatásba bevont pszichiátriai beteg családjának a tájékoztatása | 494 |
| A tájékozott beleegyezés hasznai a kutatás számára | 498 |
| Mi a teendő, ha a kutatási alany ki akar lépni a kutatásból? | 499 |
| Tájékozott beleegyezés pszichológiai, magatartástudományi kutatásokba. A kutatási alanyok becsapása | 499 |
| Pszichiátriai kutatás és titoktartás | 501 |
| Gyerekek, serdülők pszichiátriai, magatartástudományio kutatásba való bevonásának speciális kérdései | 504 |
| A kérdőíves kutatások etikai kérdései | 508 |
| A kutatás etikai jóváhagyása és ellenőrzése | 509 |
| Kérdőív kutatási terv egységes formában való elkészítése érdekében | 515 |
| A profit-orientált kutatás által felvetett etikai problémák | 523 |
| A profit-motívum és a tudomány összekapcsolódásának története | 523 |
| A titkolódzás kultúrája | 526 |
| A nemzetközi gyógyszerpiac néhány trendje | 527 |
| Mennyire tekinthető valódi piacnak a góygyszerpiac | 529 |
| Az ipar és a tudomány összefonódásának veszélyei | 530 |
| Az érdekkonfliktusok kezelésének kérdései | 550 |
| A kutatás szegényebb országokban, fejlődő demokráciákban felvetődő speciális etikai kérdései | 556 |
| Problémák a Közép- és Kelet-Európai kutatásban | 558 |
| Néhány speciális ajánlás a fejlődő, szegényebb országokban folytatott kutatásokkal kapcsolatban | 560 |
| A kutatással kapcsolatos nemzetközi szabályozás | 565 |
| Az európa Tanács Bioetikai Konvenciója (Oviedói Egyezmény) | 566 |
| Az Európai Unió klinikai kutatásokkal kapcsolatos direktívája | 566 |
| A gyógyszerek klinbikai kipróbálásával kapcsolatos helyes klínikai gyakorlat irányelvei (ICH GCP) | 569 |
| Az USA National Bioethics Advisory Commission ajánlásai a kutatások etikai és politikai kérdéseivel kapcsolatban | 570 |
| Az USA National Bioethics Advisory Board ajánlása a belátási képességet esetleg befolyásoló pszichiátriai betegségben szenvedők bevonásával végzett kutatásokkal kapcsolatban | 412 |
| A hazai jogi szabályozás | 573 |
| Összegzés | 580 |
| A pszichoterápia etikai kérdései | 583 |
| A pszichoterápiák általános etikai kérdései | 583 |
| A kliens felesleges stigmatizálásának az elkerülése | 584 |
| A hatásos és az etikus pszichoterápia közötti konfliktus | 586 |
| A terápiás siker értékrendfüggése | 586 |
| A terapeuta értéksemlegességének kérdése | 592 |
| A titoktartás kérdései | 594 |
| A beteg pszichológiai "bántalmazása" a pszichoterápia során | 596 |
| A pszichiáter "megmentő" szerepének veszélyei | 598 |
| A pszichoterápia anyagi vonatkozásai: ingyenes versus pénzért történő pszichoterápia | 600 |
| A tájékozott beleegyezés követelménye a pszichoterápiában | 605 |
| Az Osheroff-eset és tanulságai | 608 |
| Az egyéni pszicoterápia etikai kérdései | 610 |
| A terapeuta-kliens kapcsolat asszimetrikus jellege | 610 |
| A beteg remoralizálása | 611 |
| A keretek betartásának jelentősége | 611 |
| A csoportterápia etikai kérdései | 618 |
| A beteg pszichológiai bántalmazása a csoportterápia során | 619 |
| A csoportnyomás kényszerű hatása | 621 |
| A titoktartás kérdései csoportban | 621 |
| A családterápia etikai kérdései | 622 |
| Általános kérdések | 622 |
| A családterápia értéksemlegességének a kérdése | 623 |
| A családtagok közötti érdekkonfliktusok | 626 |
| A tájékozott beleegyeszés kérdése családterápia során | 627 |
| A titoktartás problémája a családterápiában | 630 |
| A paradox intervenció alkalmazásának etikai kérdése | 631 |
| Összegzés | 632 |
| Függelék A. | 633 |
| Dr. Kovács József: A pszichiátriai betegjogi képviselő szerepe a magyar egészségügyben (Egy modellkísérlet tapasztalatai) | 633 |
| A betegjogi szemlélet kialakulásának okai | 633 |
| Néhány általános tapasztalat | 638 |
| Az orvosok, egészségügyi dolgozók jogai | 640 |
| Az egészségügyi ellátáshoz való jog | 641 |
| Az emberi méltósághoz való joggal kapcsolatos problémák | 643 |
| Elhelyezés | 644 |
| A szabad idő strukturált eltöltésének lehetetlensége | 646 |
| A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos problémák | 646 |
| A beteg megbüntetése | 647 |
| Erőszakos beteggel való bánásmód | 648 |
| Sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés | 649 |
| Gyógyszerkipróbálás | 649 |
| A kapcsolattartás jogával kapcsolatos problémák | 650 |
| Az intézmény elhagyásának a joga | 650 |
| A tájékoztatáshoz való jog | 651 |
| Titkolódzás, a beteg becsapása | 652 |
| A beteg önrendelkezési jogával kapcsolatos problémák | 653 |
| Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga | 653 |
| A titoktartáshoz való jog | 654 |
| A bírói felülvizsgálat problémái | 654 |
| A betegjogok érvényesülése | 655 |
| A betegjogi képviselők státusza | 656 |
| Menedzsment-kérdések | 656 |
| Sajtóetika | 657 |
| Következtetések | 657 |
| Függelék B. | 659 |
| A Helsinki Deklaráció 2000 | 659 |
| Bevezetés | 654 |
| Az összes orvosi kutatásra vonatkozó alapelvek | 660 |
| Az orvosi ellátással összekapcsolva történő kutatás kiegészítő alapelvei | 663 |
| Tárgymutató | 665 |
