Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában

Szerző

Dr. Kovács József

Lektor

Dr. Buda Béla

Budapest

'Dr. Kovács József: Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában ' összes példány

Kiadó:	Medicina Könyvkiadó Zrt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2007
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	677 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-226-088-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A pszichiátria szinte robbanásszerű fejlődésen ment át az utolsó negyven évben.
E kétségtelen fejlődés mellett azonban felbukkannak régóta lezártnak hitt problémák. Bizonyos állapotok eltűntek a pszichiátria betegségek listájáról, ugyanakkor régóta ismert viselkedési jellemzőket pszichiátriai zavarként kezdtek definiálni. ezek száma néhány évtized alatt majdnem háromszorosára nőtt, úgy, hogy jelentősen kitágították a betegségfogalom határait. Indokolt ez a kitágítás? Mivel magyarázható, s milyen hatásai vannak? Számos egyéb probléma is felmerül. Milyen a normális? Biztos, hogy a depressziós ember torzan látja a világot, az egészséges pedig olyannak, amilyen? Honnan tudható, milyen a világ adekvát leírása? Ha egy injekciótól fóbiásan félő beteg fóbiája miatt visszautasít egy számára fontos műtétet, megtartottnak lehet-e tekinteni a belátási képességét, vagy indokolt-e elrendelni az akarata elleni kezelését? A nem-önkéntes pszichiátriai kezelés milyen mértékben kerül szembe a vélemény- és gondolatszabadság alkotmányos elvével? Hiszen az utóbbi szabadságot jelent arra, hogy valaki véleményét elmeműködésének kényszerítő befolyásolásától mentesen alkossa meg. Mennyire tekinthető megbízható tudományos eredményeket szolgáltatónak az egyre inkább profit-orientálttá váló modern kutatás, ahol az eredmények értékelését sokszor olyanok végzik, akiknek anyagi hasznuk is lehet a termék (pl. gyógyszer) sikerességéből? Egyáltalán, a tudomány és az üzlet, a tudós-kutató és az üzletember-vállalkozó fogalmának ma egyre inkább tapasztalható összemosódása milyen következményekkel jár a kutatási eredmények megbízhatóságára, a betegségfogalom meghatározására és a szakmai irányelvekre? Ezek és még számos egyéb - a bioetika területére tartozó - kérdés megválaszolásához igyekszik segítséget nyújtani ez a könyv.
A szerző a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete Bioetika Részlegének a vezetője. Kiadónknál megjelent előző könyve (A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába) eddig két kiadást ért meg és tankönyv lett több hazai orvosegyetemen és felsőoktatási intézményben. Az első kiadásban felvázolt számos megoldás bekerült az 1997-es egészségügyi törvénybe. Vissza

Tartalom

Előszó
Tévedések a mentális betegség definíciójával kapcsolatban	1
A pszichiátriai betegség definícióival kapcsolatos tévedések okai	1
A pszichiátriai betegségfogalommal kapcsolatos tévedés néhány példája	2
A homoszexualitás	3
A maszturbáció	5
A drapetománia és a dysaethesia aethiopis	7
Mrs. Packard esete	9
A normalitás kérdései a náci Németországi pszichiátriájában	9
Ezra Pound esete	11
Visszaélések a szovjet pszichiátriában: a politikai pszichiátria	12
Bruno Bettelheim kongresszusi szakértői véleménye	15
Patológiás-e, ha a bombázópilóta fél a lelövéstől?	16
Visszaélések Dél-Afrikában	17
Visszaélések Kínában	17
Visszaélések az USA-ban	18
A pszichiátriai betegségfogalom értékrendtől való függése	19
Összegzés	20
Az értékek szerepe a pszichiátriában. Az antipszichiátria, a szociális konstrukcionista modellek, s az értékeken alapuló orvoslás (ÉAO)	23
Az antipszichiátria	23
Az antipszichiátria kialakulása	23
Az antipszichiátria fontosabb képviselői	25
Erving Goffman	25
Michel Foucault	25
R. D. Laing	27
Thomas Scheff	29
Thomas Szasz	30
Az antipszichiátria kritikája	45
A szomatikus és a pszichiátriai betegségfogalom egyaránt értékterhelt	45
A betegség mint káros diszfunkció	48
A kartéziánus dualizmus és a modern pszichiátria	53
Megoldatlan elméleti problémák és antipszichiátria	55
A pszichiátriai beteg betegségéért való felelősségének kérdése	70
Az antipszichiátria mint a pszichiátriai elfajulási lehetőségeinek leírása	71
A mentális betegségek konstrukcionista modellje és kritikája	73
A konstrukcionista modellek kialakulása	73
A konstrukcionista modell főbb állításai	74
A konstrukcionista modell "optimizmusa"	74
Az etnomedicina, etnopszichiátria konstrukcionista megközelítésmódja	75
A konstrukcionista modell kritikája	84
Az értékek szerepe a szomatikus medicinában és a pszichiátriában. Az értékeken alapuló orvoslás (ÉAO)	85
Összegzés	90
A pszichológiai normalitás meghatározásának problémái	93
Mindennapi problémák a pszichológiai normalitással kapcsolatban	93
A másik patologizálása mint fegyver	94
A patologizálás hatása a személy ön-azonosság érzésére	95
Elméleti problémák a pszichológiai normalitással kapcsolatban	96
A bipománia és a jóllét. M. úr esete	96
Egyéb példák	98
A pszichológiai normalitás modelljei	99
A pszichés egészség mint szeretetre és munkára való képesség	99
A pszichés egészség statisztikai megközelítése	100
A pszichés egészség fejlődési-fixációs modellje	102
A pszichés egészség mint jó realitástesztelés	103
A pszichés egészség aránytalansági modellje	113
Egyéb ismérvek a mentális egészség meghatározásához	115
A mentális zavar definíciója	116
A mentális zavar mint pszichológiai diszfunkció	116
Az orvosi modell korlátai a mentális zavar definiálásában	119
A mentális funkció meghatározásának problémái	119
Evolúciós pszichiátria, evolúciós pszichopatológia	121
Az evolúciós pszichológia szerepe a mentális funkció meghatározásában	121
A pszichiátria zavarokra hajlamosító gének nagy gyakoriságának problémája	123
A pszichiátriai zavar tünetei	125
Pszichiátriai betegség és kreativitás	135
Az evolúciós szemlélet néhány tanulsága	137
A mentális zavar mint cselekvésre való képtelenség	139
A téveseszme és a vallási-spirituális élmény közötti különbség vizsgálata	140
A vallásos-spirituális élmény és a pszichiátriai tünet közötti elkülönítés két tradíciója	140
Simon esete	142
Vallásos hit és mentális egészség	145
A pszichotikus és a spirituális élmény megkülönböztetésének tanulságai	149
A mentális zavar definiálásnak néhány tanulsága	149
A mentális zavar DSM szerinti definíciója	151
A DSM által adott betegségdefiníció problémái	153
Wakefield és a DSM-IV betegségdefinícióinak eltérései	154
A normalitás, mint ésszerű társadalmi normákhoz való alkalmazkodás képessége	155
A neurózis és a szociózis közötti különbség	155
Az opportunista egészségdefiníció problémái embernél	156
Az egészség mint az ésszerű társadalmi normákhoz való alkalmazkodás képessége	157
A társadalom domináns értékrendje és a pszichiátria	159
Összegzés	162
Medikalizálás, patologizálás, pszichiatrizálás	167
A medikalizáció fogalma	167
Medikalizáció a pszichiátriában	168
A medikalizáció hátrányai	170
A medikalizáció stigmatizáló "érvénytelenítő" és dehumanizáló hatása	170
A medikalizáció passzivitást keltő és az eredeti problémát fenntartó hatása	171
Ingadozás a medikalizáció és a demedikalizáció között a mindennapi klinikai gyakorlatban	171
A medikalizációval járó gyógyszeres kezelés dominanciájának hátrányai	172
A medikalizáció társadalmi igazságtalanságokat legitimáló és a beteg függését fokozó hatása	173
Medikalizáció vagy kozmetikai pszichofarmakológia?	174
A pszichiatrizálás néhány példája	176
A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (Attentiton Deficit-Hyperactivity Disorder = ADHD)	176
A gyerekkor pszichiatrizálásának más példái	183
Pszichotrop gyógyszereknek a törzskönyvi engedélytől eltérő (off label) felírása gyerekkorban	184
A Poszttraumás stressz zavar	185
A személyiségzavarok	186
A depresszió	186
Szexuális funkciózavarok	195
Mindig kezelendők-e a kellemetlen élmények?	196
A pszichiatrizálás szakaszai és folyamata	197
A pszichiátriai betegségfogalom kiterjesztésének folyamata	197
A modern pszichiátria mint a kraepelini és a freudi hagyomány összeolvasztása	198
A dinamikus pszichiátria háttérbe szorulásának és a biológiai pszichiátria dominánssá válásának okai	200
A pszichiatrizálás okai	203
A pszichiátriai birodalomépítés	203
A gyógyszergyárak anyagi érdekeltsége	206
A betegszervezetek és egyéb érdekcsoportok törekvése a destigmatizációra	210
A pszichiatrizálás mint társadalmi problémák egészségügyben való kezelésének a legitimálása	211
Az összes társadalmi probléma kommunikációval való megoldhatóságának mítosza	212
A medikalizáció mint a társadalmi status quo fenntartásának eszköze	213
A pszichiátria alapellentmondása	214
A pszichiátriai problémák társadalmi okai	216
A társadalmi igazságtalanság, a hátrányos megkülönböztetés, az előítéletek pszichológiai hatásai	216
A pszichiátriai zavarra jellemző ön-elnyomás sokszor a társadalmi hozzáállás interiorizálása	216
A pszichiátriai problémák depszichiatrizálása, demedikalizálása	217
A demedikalizáció fogalma	217
A depatologizáló megközelítés fontossága	217
A beteg remoralizálása	219
A diagnózis cselekvésorientáló hatása	220
A társadalmi eredetű problémák megoldása leghatékonyabban társadalmi módszerekkel történhet	221
Összegzés	222
A medikalizáció és a DSM	227
A DSM-IV (1994) megalkotásával kapcsolatos politikai vita. Pszichiátriakritika a 90-es években	227
A DSM elleni vádak	227
Paula J. Caplan beszámolója a DSM-III-R majd a DSM-IV előkészítő munkálatairól	230
Az Önsorsrontó személyiségzavar	230
A DSM-mel kapcsolatos metodológiai kritikák	237
A pszichiátriai betegség, mint társadalmi igazságtalanságok pszichiatrizálása	239
Caplan végkövetkeztetései	242
A DSM értékmentességével, klasszifikációjával, medikalizáló jellegével kapcsolatos elméleti vita	243
A DSM-III mint a dinamikus pszichiátria betegségentitásainak kodifikálása: a diagnosztikus pszichiátria kialakulása	243
A DSM-mel kapcsolatos általános kritikák	244
A DSM medikalizáló jellege: a DSM eltérése saját betegségdefiníciójától	248
Az önkitöltős kérdőíveket, becslőskálákat használó epidemiológiai vizsgálatok medikalizáló hatása	255
Mennyire értékmentes a DSM kritériumrendszere?	256
Az értékek szerepe a Személyiségzavarok DSM IV-szerinti kritériumaiban	257
Az értékek szerepe a Paraphiliák meghatározásában	263
A hipoaktív szexuális vágy zavar	265
Az értékek szerepe a DSM-ben a valószínűségek értékelésében, s a kockázatvállalás ésszerűségének megítélésében	265
Egyéb DSM kategóriák	266
Ellenérvek a kritikákkal szemben	267
A DSM klasszifikációs rendszer javításának lehetőségei	268
Összegzés	275
Belátási képesség, döntéshozatali képesség, cselekvőképesség	279
A cselekvőképesség megállapításának jelentősége a mindennapi életben	279
A cselekvőképesség megállapításának jelentősége az orvosi gyakorlatban	280
A belátási képesség, döntéshozatali képesség fogalma	282
A cselekvőképtelennek tekintés mint az orvosi paternalizmus új eszköze	283
A belátási képesség ún. "küszöb"-standardja	284
A belátási képesség körülmény- és döntés-specifikussága	286
A döntéshozatali képesség megállapításának "minden vagy semmi" jellege	287
Érdekeink védelme vagy önrendelkezési jogunk védelme	288
A belátási képesség standardjai	291
A belátási képesség minimális standardja: a bármilyen döntésre való képesség	291
A belátási képesség "ésszerű eredmény" standardja	291
A belátási képesség "ésszerű indokok" standardja	294
A döntéshozatali képesség folyamat standardja	295
A döntéshozatali képesség folyamat-standardjának "mozgó", változó jellege: a csúszó standard	295
Viták a belátási képesség csúszó standardjával kapcsolatban	298
A belátási képesség összetevői	300
A döntéshez szükséges információk megértése	301
A cselekvési alternatívák közötti mérlegelés képessége	301
Saját értékrend, cél megléte, s a szabad akarat alapján történő döntés	302
A belátási képesség nem-kognitív összetevői	303
A belátási képesség korlátozottságának két fajtája	305
A belátási képesség megállapítása a gyakorlatban	306
A belátási képesség megállapítása tesztek segítségével	307
A döntéshozatali képesség megállapításának formális és informális lehetőségei	310
Belátási képesség és az orvosi kezelés visszautasítása	311
Irányelvek egészségügyi intézményi számára a cselekvőképesség megállapításához	312
Belátási képesség és racionalitás	314
Belátási képesség és pszichiátriai betegség	315
Belátási képesség depresszióban	318
Belátási képesség anorexia nervosában	318
A cselekvőképesség hazai szabályozása és problémái	321
Az új szabályozás kritikája	324
A gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos problémák	324
A cselekvőképességgel kapcsolatos problémák	325
Összegzés	327
Döntést helyettesítő mechanizmusok a pszichiátriában	329
A "legjobb érdek" standardja és a helyettesített döntés elve	329
Előzetes akaratnyilvánítás és tartós meghatalmazhott a pszichiátriában	330
Odüsszeusz-szerződés krízis esetére	331
Odüsszeusz-szerződés demencia esetére	334
Demencia és személyes identitás	336
A tartós meghatalmazottal kapcsolatos gyakorlati megfontolások	338
A pszichiátriai előzetes akaratnyilvánítás néhány jellemzője	339
Az előzetes akaratnyilvánítás néhány tartalmi eleme	341
Az előzetes akaratnyilvánítás jogilag általában nem kikényszeríthető, de fontos elemei	342
Összegzés	343
A pszichiátriai kezelés visszautasítása	345
A beteg akarata ellenére történő pszichiátriai kezelés története	345
Nem-önkéntes intézeti elhelyezés versus nem-önkéntes kezelés	348
Nem-önkéntes intézeti elhelyezés és a legkevésbé korlátozó alternatíva	354
Nem-önkéntes ambuláns kezelés	355
Nem-önkéntes kezelés és kezelési forma	356
A pszichiátriai kezelés és kezelési forma	358
Az egyes kezelési formák jellemzői intruzivitásuk szempontjából	359
A pszichoterápia	359
A viselkedésterápia	360
A pszichotrop szerekkel való gyógyszerelés	363
Az electroconvulsív terápia (ECT)	367
Az agy elektromos stimulációja	370
A pszichiátriai sebészet	371
A beteg akarata ellenére történő pszichiátriai kezelés korlátai: etikai és jogi megfontolások	375
A pszichiátriai betegek akaratuk ellenére történő kezelésének alkotmányos korlátai	377
A véleménynyilvánítás szabadsága és a pszichiátriai kezelés	378
A véleménynyilvánítás szabadságának jelentősége	381
Az "őrült" gondolatokra is kiterjed-e a véleményalkotás - és nyilvánítás szabadsága?	385
Ellenérvek	386
A szükségesség és arányosság elvének alkalmazása az intruzív kezelési formák nem-önkéntes alkalmazásakor a véleménynyilvánítás szabadságának a vonatkozásában	391
A személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog és a pszichiátriai kezelés	393
Az embertelen, megalázó bánásmód tilalma és a pszichiátriai kezelés	396
A betegek fizikai korlátozása	398
Az embertelen, megalázó bánásmóddal kapcsolatos problémák Közép-Kelet-Európában	402
Lelkiismereti és vallásszabadság és pszichiátriai kezelés	404
A tisztességes (megfelelő) eljárás és a nem-önkéntes pszichiátriai kezelés	405
Mennyire speciálisak a pszichiátriai betegek?	405
Mikor alkalmazhatók intruzív pszichiátriai kezelési formák a beteg akarata ellenére?	407
A beteg kezelést visszautasító magatartása es3etén lehetséges eljárások	414
A mediálás	415
A kezelés visszautasításának további lehetőségei	416
A pszichiátriai kezelés visszautasításának magyarországi problémái	417
Összegzés	420
A pszichiátriai, magatartástudományi kutatás etikai kérdései	425
Történeti előzmények	425
Morálisan miért különösen érzékeny terület a pszichiátriai, magatartástudományi kutatás?	427
A kísérleti alanyok becsapásával végzett kutatás néhány példája	428
A becsapással végrehajtott pszichológiai kísérletek problémája: a ráerőltetett önismeret	430
Alapelvek, fogalmak	431
A kutatás végzése mint etikai imperatívusz	431
A kutatás, a szokásos klinikai gyakorlat és az innovatív klinikai gyakorlat elkülönítése	433
Terápiás és nem-terápiás kutatások	435
A gyógyszerek kifejlesztésének fázisai	436
A kutatás etikai alapelvei	439
Kockázat/haszon elemzés a kutatás során	442
A kutatás kockázatának viselői: a kutatás alanya és a tágabb társadalom	442
A kockázatok fajtái	443
A kutatások fajtái a kockázat/haszon arány szempontjából	444
A kockázat minimalizálásának ellenőrzése	447
A kutatási módszerrel, a kutatás megtervezésével kapcsolatos etikai kérdések	449
A placebo-kontroll használatával kapcsolatos etikai problémák	449
Egyéb kutatástervezési kérdések	467
A kutató kötelességei a kutatásban résztvevő alanyokkal szemben a kutatás befejeződése után	475
Az orvosi kezeléssel összekapcsolt kutatás etikai kérdései	479
A kutatásba való tájékozott beleegyezés etikai kérdései	481
Történeti előzmények	481
Belátási képesség és a kutatásba való tájékozott beleegyezés	482
A tájékozott beleegyezés segédeszközei, többfázisú beleegyezés és előzetes akaratnyilvánítás	486
Nem-cselekvőképes személyek kutatásba való bevonása	487
A tájékoztatás során közölt információ fontos elemei	489
A kutatásba bevont pszichiátriai beteg családjának a tájékoztatása	494
A tájékozott beleegyezés hasznai a kutatás számára	498
Mi a teendő, ha a kutatási alany ki akar lépni a kutatásból?	499
Tájékozott beleegyezés pszichológiai, magatartástudományi kutatásokba. A kutatási alanyok becsapása	499
Pszichiátriai kutatás és titoktartás	501
Gyerekek, serdülők pszichiátriai, magatartástudományio kutatásba való bevonásának speciális kérdései	504
A kérdőíves kutatások etikai kérdései	508
A kutatás etikai jóváhagyása és ellenőrzése	509
Kérdőív kutatási terv egységes formában való elkészítése érdekében	515
A profit-orientált kutatás által felvetett etikai problémák	523
A profit-motívum és a tudomány összekapcsolódásának története	523
A titkolódzás kultúrája	526
A nemzetközi gyógyszerpiac néhány trendje	527
Mennyire tekinthető valódi piacnak a góygyszerpiac	529
Az ipar és a tudomány összefonódásának veszélyei	530
Az érdekkonfliktusok kezelésének kérdései	550
A kutatás szegényebb országokban, fejlődő demokráciákban felvetődő speciális etikai kérdései	556
Problémák a Közép- és Kelet-Európai kutatásban	558
Néhány speciális ajánlás a fejlődő, szegényebb országokban folytatott kutatásokkal kapcsolatban	560
A kutatással kapcsolatos nemzetközi szabályozás	565
Az európa Tanács Bioetikai Konvenciója (Oviedói Egyezmény)	566
Az Európai Unió klinikai kutatásokkal kapcsolatos direktívája	566
A gyógyszerek klinbikai kipróbálásával kapcsolatos helyes klínikai gyakorlat irányelvei (ICH GCP)	569
Az USA National Bioethics Advisory Commission ajánlásai a kutatások etikai és politikai kérdéseivel kapcsolatban	570
Az USA National Bioethics Advisory Board ajánlása a belátási képességet esetleg befolyásoló pszichiátriai betegségben szenvedők bevonásával végzett kutatásokkal kapcsolatban	412
A hazai jogi szabályozás	573
Összegzés	580
A pszichoterápia etikai kérdései	583
A pszichoterápiák általános etikai kérdései	583
A kliens felesleges stigmatizálásának az elkerülése	584
A hatásos és az etikus pszichoterápia közötti konfliktus	586
A terápiás siker értékrendfüggése	586
A terapeuta értéksemlegességének kérdése	592
A titoktartás kérdései	594
A beteg pszichológiai "bántalmazása" a pszichoterápia során	596
A pszichiáter "megmentő" szerepének veszélyei	598
A pszichoterápia anyagi vonatkozásai: ingyenes versus pénzért történő pszichoterápia	600
A tájékozott beleegyezés követelménye a pszichoterápiában	605
Az Osheroff-eset és tanulságai	608
Az egyéni pszicoterápia etikai kérdései	610
A terapeuta-kliens kapcsolat asszimetrikus jellege	610
A beteg remoralizálása	611
A keretek betartásának jelentősége	611
A csoportterápia etikai kérdései	618
A beteg pszichológiai bántalmazása a csoportterápia során	619
A csoportnyomás kényszerű hatása	621
A titoktartás kérdései csoportban	621
A családterápia etikai kérdései	622
Általános kérdések	622
A családterápia értéksemlegességének a kérdése	623
A családtagok közötti érdekkonfliktusok	626
A tájékozott beleegyeszés kérdése családterápia során	627
A titoktartás problémája a családterápiában	630
A paradox intervenció alkalmazásának etikai kérdése	631
Összegzés	632
Függelék A.	633
Dr. Kovács József: A pszichiátriai betegjogi képviselő szerepe a magyar egészségügyben (Egy modellkísérlet tapasztalatai)	633
A betegjogi szemlélet kialakulásának okai	633
Néhány általános tapasztalat	638
Az orvosok, egészségügyi dolgozók jogai	640
Az egészségügyi ellátáshoz való jog	641
Az emberi méltósághoz való joggal kapcsolatos problémák	643
Elhelyezés	644
A szabad idő strukturált eltöltésének lehetetlensége	646
A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos problémák	646
A beteg megbüntetése	647
Erőszakos beteggel való bánásmód	648
Sürgősségi pszichiátriai gyógykezelés	649
Gyógyszerkipróbálás	649
A kapcsolattartás jogával kapcsolatos problémák	650
Az intézmény elhagyásának a joga	650
A tájékoztatáshoz való jog	651
Titkolódzás, a beteg becsapása	652
A beteg önrendelkezési jogával kapcsolatos problémák	653
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga	653
A titoktartáshoz való jog	654
A bírói felülvizsgálat problémái	654
A betegjogok érvényesülése	655
A betegjogi képviselők státusza	656
Menedzsment-kérdések	656
Sajtóetika	657
Következtetések	657
Függelék B.	659
A Helsinki Deklaráció 2000	659
Bevezetés	654
Az összes orvosi kutatásra vonatkozó alapelvek	660
Az orvosi ellátással összekapcsolva történő kutatás kiegészítő alapelvei	663
Tárgymutató	665

Témakörök

Orvostudomány > Ideg, elme > Pszichiátria
Pszichológia > Pszichiátria
Orvostudomány > Általános orvosi, egyéb > Egészségügy > Etika

Dr. Kovács József

Dr. Kovács József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Kovács József könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem