| Előszó | 11 |
| Bevezetés | 13 |
| A biofizika tárgya | 13 |
| A biofizika módszere | 14 |
| A biofizika anyagának rendszerezése | 16 |
| A membránok biofizikája (Ringler András) | 17 |
| A biológiai membránok felépítése | 17 |
| A membránok szerkezete | 17 |
| A szendvicsmodell | 19 |
| A folyadékmozaik-modell | 20 |
| A membránok fluiditása, lemezes modell | 22 |
| A membránok felszínének külső és belső szerkezete | 24 |
| Transzportjelenségek | 25 |
| Aktív és passzív transzport | 25 |
| Anyagtranszport membránokon | 27 |
| Elektromos membránjelenségek | 28 |
| Galvánelemek és koncentrációs elemek | 28 |
| A Donnan-féle membránegyensúly | 30 |
| A sejt elektromos tulajdonságai | 32 |
| Az izomműködés biofizikája (Ringler András) | 35 |
| Az izomműködés általában | 35 |
| Az izom felépítése | 38 |
| A miofibrillumok felépítése | 39 |
| A szarkomer felépítése | 41 |
| A szarkomer modellje és az izommáködés csúszási (sliding) mechanizmusa | 43 |
| A harántcsíkolt izom mechanikai tulajdonságai | 55 |
| Az aktív izomműködés | 62 |
| Az ingerület áttevődése az idegről és izomra | 67 |
| Az izom hőtermelése | 72 |
| Az izomműködés energiaforrásai | 75 |
| A simaizmok néhány tulajdonsága | 78 |
| Az érzékszervek biofizikája | 82 |
| A hallás | 82 |
| Az emberi hallószerv | 82 |
| A hallás elméletei | 85 |
| A hallószerv tulajdonságai | 88 |
| A hallószerv további tulajdonságai | 92 |
| Az állatok hanggal való tájékozódása | 93 |
| A beszéd szerve, az emberi hang jellemzői | 95 |
| A hangzók és a beszéd vizsgálatának néhány vonatkozása | 97 |
| A szem és a látás | 102 |
| Az emberi szem szerkezete | 103 |
| Az emberi szem tulajdonságai | 104 |
| A látás sejtszintű és molekuláris jelenségei | 115 |
| A látással kapcsolatos néhány hétköznapi jelenség | 120 |
| Kis frekvenciájú elektromágneses terek biológiai hatásai (Ringler András) | 125 |
| A természetes elektromágneses háttérsugárzás. A sugárhatások típusai | 126 |
| Az elektromos tér hatását befolyásoló tényezők | 130 |
| A hőhatás eloszlása a szövetekben. A mikrohullámok elnyelődése | 135 |
| Az elektromágneses tér közvetlen hatása az emberi ideg- és izomsejtekre | 138 |
| A biztonsági felső határintenzitások kijelölése | 141 |
| A biztonsági alsó határintenzitások kijelölése | 144 |
| Az elektromágneses tér hatása mikroorganizmusokra | 145 |
| Fejezetek a fotobiológiából | 148 |
| A fény biológiai hatása, akciós színkép | 149 |
| A fény által okozott inaktiváció | 151 |
| A proteinek és a nukleinsavak inaktivációja | 151 |
| Az inaktiváció általánosabb esetei. Vírusok, baktériumok inaktivációja | 152 |
| Gyógyulás a sugársérülésből, reaktiváció | 155 |
| Cirkadián ritmusok | 158 |
| A fény hatásai a cirkadián ritmusra, a ritmus fáziseltolódásai | 159 |
| A tobozmirigy mint biológiai óra | 161 |
| Cirkadián ritmusjelenségek az embernél | 161 |
| Bizonyítékok a membránok szerepére a cirkadián ritmusban | 163 |
| A cirkadián ritmusok membránmodellje | 164 |
| Extraokuláris fényérzékelés | 165 |
| Extraokuláris fényérzékenység a házi verébnél. Az extraokuláris fényérzékelés szerepe a mozgási aktivitás cirkadián ritmusában | 165 |
| A fotoszintézis biofizikája | 168 |
| Az elektrotranszportlánc és a Z-séma | 168 |
| A fotoszintézis értelmezésével összefüggő néhány kérdés. A két pigmentrendszer | 170 |
| A 2. fotokémiai rendszer működése és az oxigénkiválasztás | 173 |
| Az 1. fotokémiai rendszer reakciócentruma és működése | 176 |
| Modellvizsgálatok a fotoszintézis-kutatásban | 177 |
| A Nap energiájának hasznosítása biológiai folyamatokban | 179 |
| Az energiaellátás problémái | 179 |
| A napenergia befogadásának és raktározásának lehetőségei | 180 |
| A napenergia biológiai raktározásának lehetőségei | 181 |
| Hidrogéntermelő biológiai folyamatok hasznosítása energiaforrásként | 183 |
| Az életfolyamatokat kísérő lumineszcencia | 186 |
| Biolumineszcencia | 187 |
| A hipergyenge lumineszcencia | 190 |
| Elektrobiolumineszcencia | 191 |
| A fénysugárzás alkalmazása a gyógyászatban | 192 |
| A fotodinámiás hatás és a fénybetegségek | 193 |
| A fotobiológia néhány újabb területe | 195 |
| Átlátszatlan tárgyak abszorpciós színképe. Fotoakusztikus spektroszkópia | 196 |
| A különböző hullámhosszúságú sugárzások nem additív hatásai. Szinergizmus és antagonizmus | 197 |
| A lézersugárzás és a biológiai rendszerek kölcsönhatásai | 198 |
| Fitoluminográfia | 200 |
| A fotobiológiai folyamatok áttekintése | 201 |
| Fejezetek a sugárbiológiából | 203 |
| A fotobiológia és a sugárbiológia összehasonlítása | 203 |
| A sugárhatás fizikai jelenségei | 205 |
| A sugárzások kimutatása, mérése. Részecskeszámlálók | 209 |
| A dózis és mérése | 211 |
| Dózisfogalmak és -egységek | 211 |
| Doziméterek | 215 |
| Az ionizáló sugárzás hatása makromolekulákra és mikroorganizmusokra | 218 |
| A talánelmélet alkalmazása az ionizáló sugárzás hatásának vizsgálatában | 223 |
| Az ionizáló sugárzás hatásának vízaktiválási és egyéb elméletei | 225 |
| A sugárzások hatása sejthalmazokra | 228 |
| A sejthalmazok viselkedésének tanulmányozása. A kemosztát | 230 |
| A sugárhatás kvantitatív vizsgálata impulzusradiolízis módszerével | 233 |
| Az ionizáló sugárzások és az ember | 234 |
| A sugárzás hatásait befolyásoló főbb tényezők | 235 |
| A sugárzás hatásait az emberi szervezetben | 236 |
| Adatok a megengedhető maximális sugárzásokról | 237 |
| Radioaktív anyagok alkalmazása a biológiában | 239 |
| Az izotópindikátor módszer alapelvei és megvalósítása | 239 |
| Néhány példa a radioaktív izotópok indikátorként való felhasználására | 243 |
| A radioaktív izotópok sugárforrásként való felhasználása | 246 |
| A sugárzó anyagokkal való munka feltételei, sugárvédelem | 247 |
| A környezeti biofizika néhány problémája | 250 |
| A sugárzás mint környezeti tényező | 251 |
| A fény és az élővilág | 251 |
| Az ionizáló sugárzás mint környezeti tényező | 261 |
| A hőmérsékleti és egyéb környezeti tényezők | 269 |
| A hőmérséklet mint környezeti tényező | 269 |
| A légnyomás változása által okozott ártalmak embernél | 276 |
| Az infrahangok és biológiai hatásaik (Ringler András) | 277 |
| Az ember és a zaj | 281 |
| Az elméleti biológia néhány kérdése | 286 |
| A termodinamika biológiai alkalmazásai | 286 |
| A fényenergia fotoszintézisbeli átalakításának termodinamikai korlátai. Az optimális átalakítás spektroszkópiai feltételei | 293 |
| Hírközlés és szabályozás. A biokibernetika alapjai (Ringler András) | 296 |
| A rendszeranalízis és az irányításelmélet alapfogalmai | 298 |
| Az információelmélet alapfogalmai | 301 |
| A biofizika néhány filozófiai és világnézeti problémája | 307 |
| Az általánosított komplementaritási elv és mai megjelenése | 307 |
| A modellalkotás a biológiában | 311 |
| A szinergetika | 312 |
| Fizikai mérőmódszerek a biológiában | 316 |
| Általános mérési alapelvek | 317 |
| Átalakítók | 317 |
| Atomabszorpciós és atomfluoreszcenciás spektrofotometria | 320 |
| Az atomabszorpciós spektrofotemtria | 321 |
| Az atomfluoreszenciás spektroszkópia | 326 |
| Molekuláris abszorpciós spektroszkópia | 326 |
| Az abszorpciós színkép mérése | 326 |
| Differenciál-spektrofotometria | 327 |
| Differencia-spektrofotometria | 329 |
| Mikrospektrofotometria | 332 |
| Fotoakusztikus spektrofonometria | 334 |
| Molekuláris lumineszcenciaspektroszkópia | 336 |
| Fluoreszcenciakorrelációs spektroszkópia | 339 |
| Foszforimetria | 342 |
| Egyéb optikai módszerek | 346 |
| Raman spektroszkópia | 346 |
| Optikai rotációs diszperzió, cirkuláris dikroizmus és mágneses cirkuláris dikroizmus | 351 |
| A lézersugárzás alkalmazásának néhány területe | 361 |
| Rezonanciaspektroszkópiai módszerek | 363 |
| Az elektronspin-rezonancia és a mágneses magrezonanica-színkép | 363 |
| A Mössbauer-spektroszkópia és biológiai alkalmazásai | 367 |
| A sejtek szétválasztása és analízise | 373 |
| A sejtek szétválasztásának klasszikus módszere | 373 |
| A multiparaméteres sejtanalízis és sejtszeparálás | 375 |
| Képek automatikus kiértékelése | 377 |
| Biotelematria | 381 |
| Biokalorimetria | 386 |
| Felhasznált ill. ajánlott irodalom | 390 |
| Ábraforrások jegyzéke | 396 |
| Név- és tárgymutató | 397 |
Folytatás Microsoft-tal