Biometriai módszerek a kutatásban

Előszó

E könyv első kiadása (1967), még inkább az előzménye (Útmutató...1959) óta akkor még nem is sejthető gyors fejlődés következett be a kézi számológépek és a nagy kapacitású számítógépek technikája és hozzáférhetősége terén. A valóban látványos technikai fejlődés rányomja a bélyegét a biometriai módszerek fejlődésére és alkalmazására, egyúttal a könyv 3. kiadásának a tartalmára. A módosításokkal kapcsolatban azt tartottam szem előtt, hogy a terjedelem lényeges módosítása nélkül a biológiai kutatómunkában fontos olyan módszerek ismertetésével bővítsem a könyvet, amelyek egyszerűségük miatt asztali vagy kézi számológéppel könnyen alkalmazhatók. Nem ismertetek e könyvben olyan módszert, amelynek használata nagy kapacitású számítógéphez, illetve előre elkészített programhoz kötött (pl. sajátértékszámításon alapszik stb.).
A könyv I. részében az alapfogalmakat az eddigieknél bővebben tárgyaltam, és gyakorlatiasabban, többféle megvilágításban ismertettem a szignifikanciszintet, az első és a másodfajú hiba értelmezését.
A kísérletektervezésének és értékelésének a módszertanát (II. rész) zömmel érintetlenül hagytam. De új személettel újra írtam a tartamkísérletek tervezésének és értékelésének az egész problémakörét, részletesebben kitérve a vetésforgó és a vetésforgóban végzett tartamkísérletek értékelésére. Saját és több kutatótársam most már 10 évre visszanyúló tapasztalata szerint az itt leírt módszerrel valóban kifejezhető a tartamkísérletek értékelésétől várt szakmai tartalom. Elhagytam a nagyüzemi kísérletek megtodikájának az ismertetését. Helyette a dózis-vagy egyéb fokozatkísérletekben a négyzetes hatásgörbe és a négyzetes hatásfelület illesztését és értelmezését ismertettem a 10. fejezetben. Vissza