Biomozi

Fülszöveg

„Az olyan fantáziák nélkül, mintám ilyenek e könyv szerint a »biomoziban« öltenek testet, a ma embere pontosan úgy járhat, mint az a kisgyerek, akinek nem mesélnek: tehetetlenül magára marad szorongásaival. A »bio-mozi« lehetővé teszi, hogy anélkül dolgozzuk fel »ökológiai félelmeinket«, hogy eközben szemtől szembe kellene kerülnünk azokkal:"
A könyv népszerű, többnyire hollywoodi filmek ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket. A címben is szereplő terminus, az „öko-kritika", a kultúrkritikai irányzatoknak egy újabban előtérbe került, környezettudatos, természetközpontú válfajára vonatkozik. Olyan szemléletet kínál, amelynek megismerése és elsajátítása új fényben tüntetheti fel e többnyire nem sokra becsült alkotásokat. És talán hozzájárulhat egy olyan gondolkodásmód kialakításához is, amely a TV vagy a számítógép elől felkelve és a moziból való távozás után is a világ fenntarthatóbbá tételére ösztönzi a nézőket.
Hódosy Annamária (1969) egyetemi oktató, kutató.... Tovább

Fülszöveg

„Az olyan fantáziák nélkül, mintám ilyenek e könyv szerint a »biomoziban« öltenek testet, a ma embere pontosan úgy járhat, mint az a kisgyerek, akinek nem mesélnek: tehetetlenül magára marad szorongásaival. A »bio-mozi« lehetővé teszi, hogy anélkül dolgozzuk fel »ökológiai félelmeinket«, hogy eközben szemtől szembe kellene kerülnünk azokkal:"
A könyv népszerű, többnyire hollywoodi filmek ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket. A címben is szereplő terminus, az „öko-kritika", a kultúrkritikai irányzatoknak egy újabban előtérbe került, környezettudatos, természetközpontú válfajára vonatkozik. Olyan szemléletet kínál, amelynek megismerése és elsajátítása új fényben tüntetheti fel e többnyire nem sokra becsült alkotásokat. És talán hozzájárulhat egy olyan gondolkodásmód kialakításához is, amely a TV vagy a számítógép elől felkelve és a moziból való távozás után is a világ fenntarthatóbbá tételére ösztönzi a nézőket.
Hódosy Annamária (1969) egyetemi oktató, kutató.
Pályája kezdetén főként irodalomelméleti kérdésekkel foglalkozott, a szegedi deKON-csoport tagjaként aktívan részt vett a dekonstrukció irodalomtudományos eredményeinek hazai adaptálásában.
Az utóbbi időben az SZTE BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszék munkatársaként olyan komplex kultúratudományi problémák állnak érdeklődése homlokterében, mint a vizuális kultúra kódrendszerei és működésének társadalmi feltételei, valamint a természetről való gondolkodás és annak a populáris kultúrával való összefüggései. Vissza