| Előszó a magyar kiadáshoz | 5 |
| Előszó | 7 |
| Előszó a második kiadáshoz | 9 |
| Bevezetés | 10 |
| Irodalom | 19 |
| Új metabolitok utáni kutatás (screening) | 20 |
| Általános ismeretek | 21 |
| Primer és szekunder metabolitok | 22 |
| Törzsek a screeningben | 22 |
| Tesztelési rendszerek | 23 |
| Irodalom | 23 |
| Törzsek nemesítése | 24 |
| Általános ismeretek | 24 |
| Mutációk | 24 |
| Bevezetés | 25 |
| Spontán és indukált mutációk | 28 |
| Javító (reparáló) mechanizmusok | 34 |
| Különböző mutagének hatásmechanizmusa | 35 |
| Komutáció és szekvenciális mutagenezis | 35 |
| Mutációk fenotípusos kifejeződése | 37 |
| A mutagenezis optimalizálása | 38 |
| Mutánsok szelekciója | 39 |
| Véletlen kiválogatás (random screenin) | 40 |
| Mutánsok szelektív izolálása | 41 |
| Rekombináció | 42 |
| Bevezetés | 43 |
| Gombák szexuális és paraszexuális ciklusa | 44 |
| Rekombináció baktériumoknál | 45 |
| Rekombináció a sugárgombáknál | 46 |
| Protoplasztfúzió | 46 |
| Új rekombinációs technikák | 47 |
| Reguláció | 47 |
| Az enzimaktivitás szabályozása | 47 |
| Az enzimszintézis szabályozása | 52 |
| A primer metabolitok túltermelése | 52 |
| A szekunder metabolitok szabályozása és túltermelése | 52 |
| A törzsnemesítés lehetőségei | 52 |
| A terméknövelés | 52 |
| A termék spektrumának minőségi változása | 52 |
| Modifikált szekunder metabolitok előállítása | 53 |
| Plazmaidok a törzsnemesítésben | 54 |
| Génsebészet (genetic engineering) | 56 |
| Irodalom | 61 |
| Az ipari fermentáció nyersanyagai | 64 |
| C-forrásként használt anyagok | 64 |
| N-forrásként használt anyagok | 66 |
| Irodalom | 68 |
| Fermentációs technológia | 69 |
| Bevezetés | 69 |
| A mikroorganizmusok növekedési rátája | 69 |
| Batch-fermentáció | 69 |
| Feeding fermentációk (fed-batch-eljárások) | 71 |
| Folyamatos fermentáció | 72 |
| Fermentációs típusok Gaden szerint | 74 |
| Termelékenység és speciális produkciós ráta | 76 |
| Hozamegyütthatók | 77 |
| Hőképződés | 77 |
| Fermentorendszerek | 78 |
| Keverés | 84 |
| Bevezetés | 84 |
| A Reynolds-féle szám | 85 |
| A teljesítményszám | 85 |
| A viszkozitás hatása | 86 |
| Gázbafúvásos bioreaktorok teljesítményfelvétele | 88 |
| Anyagátvitel (transzfer) | 89 |
| Bevezetés | 89 |
| A Henry-féle törvény | 89 |
| Oxigéntranszport | 89 |
| Az oxigén mint tápanyag (szubsztrátum) | 92 |
| Kritikus oxigénkoncentráció | 92 |
| Az oxigénfelvételi ráta meghatározása | 93 |
| Scale up | 96 |
| A scale up jelentősége | 96 |
| Scale up a térfogatra számított energiabevitel állandósága mellett | 98 |
| Scale up állandó oxigéntranszfer rátával (OTR) | 99 |
| Gázok és tápoldatok sterilezése | 99 |
| Bevezetés | 99 |
| A tápoldatok sterilezése | 101 |
| A fermentációs levegő sterilezése | 104 |
| Fermentációs eljárások | 106 |
| Műszerezettség | 108 |
| Komputerek alkalmazása | 109 |
| Irodalom | 111 |
| Feldolgozás | 113 |
| Bevezetés | 113 |
| Alapműveleletek | 113 |
| Kihozatal | 117 |
| Irodalom | 117 |
| Erjesztéssel nyerhető szerves nyersanyagok | 118 |
| Általános ismeretek | 118 |
| Etanos | 118 |
| Beveztés | 118 |
| Az etanoltermelés bioszintézisútja | 119 |
| Az előállítási folyamat | 119 |
| Butanol - aceton | 123 |
| Bioszintézis | 123 |
| A termelési folyamat | 123 |
| Glicerin | 125 |
| Irodalom | 125 |
| Szerves savak | 126 |
| Bevezetés | 126 |
| Citromsav | 126 |
| Bevezetés | 126 |
| Termelő törzsek | 127 |
| Bioszintézis | 128 |
| Kihozatal | 129 |
| Tápoldatok | 129 |
| Termelőeljárások | 130 |
| Glükonsav, glükono-lakton és glükóz-oxidáz | 134 |
| Ecetsav | 135 |
| Bevezetés | 135 |
| Bioszintézis | 136 |
| Az ecet előállítása | 136 |
| Tejsav | 137 |
| Kojisav | 139 |
| Itakonsav | 139 |
| Irodalom | 140 |
| Aminosavak | 142 |
| Bevezetés | 142 |
| Felhasználás | 142 |
| Előállítási módszerek | 143 |
| Termelő törzsek | 145 |
| Folyamatszabályozás | 147 |
| Feldolgozás | 148 |
| Egyes aminosavak előállítása | 148 |
| Irodalom | 161 |
| Nukleozidok, nukleotidok és rokon vegyületek | 162 |
| Bevezetés | 162 |
| Szerkezet | 163 |
| Bioszintézis | 163 |
| Szabályozás | 163 |
| Előállítás | 166 |
| Az 5'-IMP és az 5'-GMP előállítás az RNS enzimes hidrolízisével | 166 |
| Az 5'-IMP és az 5'-GMP előállítása az RNS kémiai hidrolízisével | 168 |
| Az 5'-IMP fermentatív előállítása | 168 |
| Az 5'-GMP fermentatív előállítása | 171 |
| Az adenozin és az adeninnukleotidok előállítása | 173 |
| További nukleinsavak és a nukleinsavakkal rokon vegyületek fermentatív előállítása | 174 |
| Irodalom | 174 |
| Enzimek | 175 |
| Bevezetés | 175 |
| Amilázok | 177 |
| Általános ismeretek | 182 |
| Glüko-amilázok | 183 |
| 1,6-glükozidokat hasító enzimek | 184 |
| Keményítőhidrolízis | 184 |
| Glükóz-izomerátok | 184 |
| Glükóz-izomerázok Bacillusból | 184 |
| Glükóz-izomerázok Streptomycesből | 186 |
| A glükóz-izomerázok immobilizálása | 187 |
| L-aszpariginázok | 187 |
| Proteázok | 189 |
| Bevezetés | 189 |
| Alkalikus proteázok | 190 |
| Semleges proteázok | 191 |
| Savanyú proteázok | 191 |
| Oltó (rennet-rennin) | 191 |
| Pektinázok | 192 |
| Lipázok | 194 |
| Penicillin-acilázok | 195 |
| Bevezetés | 195 |
| A penicillin-acilázok felosztása | 195 |
| Penicillin-aciláz Escherichia coliból | 195 |
| Cafelosporin-acilázok | 196 |
| Laktázok | 197 |
| Enizmek stabilizálása | 197 |
| Bevezetés | 197 |
| Oldékony enzimek stabilizálása | 198 |
| Stabilizálás immobilizálással | 199 |
| Enzimek bezárása | 201 |
| Immobilizált enzimek és sejtek ipari felhasználása | 201 |
| Irodalom | 202 |
| Vitaminok | 204 |
| Bevezetés | 204 |
| B12-vitamin | 204 |
| Előfordulása és gazdasági jelentősége | 204 |
| Szerkezete | 205 |
| Bioszintézise | 205 |
| Előállítási eljárások | 205 |
| Riboflavin | 208 |
| Előfordulása és gazdasági jelentősége | 208 |
| Szerkezete | 209 |
| Bioszintézise | 210 |
| Előállítási eljárások | 210 |
| Béta-karotin | 212 |
| Előfordulása és gazdasági jelentősége | 212 |
| A karotinoidok szerkezete | 213 |
| Bioszintézise | 214 |
| A béta-karotin előállítási eljárás | 214 |
| Irodalom | 216 |
| Antibiotikumok | 217 |
| Bevezetés | 217 |
| Antibiotikumképzés az egyes rendszertani csoportokban | 217 |
| Az antibiotikumok osztályozása | 217 |
| Az antibiotikumok felhasználási területei | 219 |
| Az antibiotikumok gazdasági jelentősége | 220 |
| Az antibiotikumkutatások célja | 222 |
| Aminosav- és peptid-antibiotikumok | 232 |
| D-cikloszerin | 233 |
| Kromopeptid-antibiotikumok | 233 |
| Depszipeptid-antibiotikumok | 234 |
| Egyes láncú és gyűrűs peptid-antibiotikumok | 234 |
| Kelátképző peptidantibiotikumok | 238 |
| Szénhidrát-antibiotikumok | 239 |
| Szacharidok, glükozidok és különféle cukorszármazékok | 240 |
| Ortozomicinek | 242 |
| Amino-glükozid-antibiotikumok | 248 |
| Makrociklikus lakton-antibiotikumok | 249 |
| Makrolis-antibiotikumok | 253 |
| Polién makrolid-antibiotikumok | 254 |
| Anzamicinek | 256 |
| Tetraciklinek és antraciklinek | 256 |
| Tetraciklinek | 262 |
| Antraciklinek | 262 |
| Nukleozid-antibiotikumok | 262 |
| Aromás antibiotikumok | 262 |
| Llóramfenikol | 264 |
| Grizeofulvin | 264 |
| Novobiocin | 265 |
| További iparilag előállított antibiotikumok | 265 |
| Fuzidinsav | 265 |
| Poliéter-antibiotikumok | 265 |
| Makrotetrolidok | 267 |
| Mitomicinek | 267 |
| Irodalom | 267 |
| Anyarozs-alkaloidok | 270 |
| Előfordulásuk és jelentőségük | 270 |
| A Claviceps fejlődési ciklusa | 271 |
| Szerkezet | 271 |
| Bioszintézisük | 272 |
| Az anyarozsalkaloidok előállítása | 274 |
| Az alkaloidtermelés szabályozása szaprofita-kultúrában | 277 |
| Törzsek nemesítése | 279 |
| Irodalom | 280 |
| Mikrobiális transzformációk | 281 |
| Bevezetés | 281 |
| A mikrobiális transzformációk reakciótípusai | 281 |
| Biotranszformációs módszerek | 285 |
| A mikorbiális transzformációk felhasználási lehetőségei | 286 |
| Szteroidok és szterinek transzformációi | 286 |
| Antibiotikumok transzformációja | 283 |
| Peszticidek transzformációi | 284 |
| Irodalom | 285 |
| Single cell protein (SCP - Egysejt fehérje) | 300 |
| Beveztés | 300 |
| Az alkánok fermentációja | 301 |
| Bevezetés | 301 |
| A hosszú láncú alkános lebontása | 302 |
| Ipari eljárások | 302 |
| Metánt hasznosító baktériumok | 303 |
| Metanolfermentáció | 303 |
| Általános ismeretek | 304 |
| Bioszintézis | 308 |
| A cellulóz mint az SCP kiindulási anyaga | 308 |
| Általános ismeretek | 308 |
| Élettani alapok | 308 |
| A kutatások állása | 309 |
| SCP hulladékokból | 309 |
| Irodalom | 309 |
| Újabb eljárások a szennyvízkezelésben | 311 |
| Bevezetés | 311 |
| Mikroorganizmusok céltudatos bevitele (starterkultúrák) | 312 |
| Aerob szennyvíztisztítás air-lift-eljárással | 312 |
| Oxigénbevezetés a mikorbiális tisztítómedencékbe | 314 |
| Metántermelés | 316 |
| Irodalom | 317 |
| Leaching (mikrobiális bányászat) | 318 |
| Bevezetés | 318 |
| A leachingben felhasználható szervezetek | 318 |
| Ipari eljárások | 318 |
| Irodalom | 320 |
| Estracelluláris poliszacharidok | 321 |
| Irodalom | 324 |
| További, a jövőben várható fermentációs eljárások | 325 |
| További fermentációs eljárások | 325 |
| Kilátások | 330 |
| Irodalom | 330 |
| Kiegészítés a második kiadáshoz | 331 |
| Génsebészet/sejtfúzió | 331 |
| Monoklonális antitestek | 331 |
| Protoplazmafúziók | 331 |
| rDNS-technológiák | 331 |
| Immobilizációs eljárások | 333 |
| Etanoltermelés | 333 |
| Szennyvízkezelés | 334 |
| Irodalom | 334 |
| Néhány fontosabb szakkifejezés magyarázata | 335 |
| Tárgymutató | 345 |
Folytatás Microsoft-tal