A szegek világa

Fülszöveg

A Szegek világa - Göcsej néprajza a 18-20. században című könyvében Bíró Friderika összefoglalja mindazokat a tudományos eredményeket, amelyeket a század eleje óta a régészet, néprajz, történet- és nyelvtudomány a tájegységről és a környező területekről feltárt. Felrajzolja Göcsej középkori kialakulását és fejlődését, a történetiség jegyében és szellemében elemzi társadalmát, a levéltári források alapján pedig rekonstruálja a nagyszámú kisnemesi réteg és a jobbágyparaszti társadalom 18-19. századi életformáját. A hagyományos paraszti gazdálkodást és életmódot is történeti folyamatában törekszik bemutatni, és megkísérli életre kelteni azokat a nagy horderejű és messze ható változásokat, amelyek Göcsej tradicionális paraszti kultúráját meghatározták, illetve e kultúra felbomlásához vezettek.
Bíró Friderika néprajzkutató a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa. A Nyugat-Dunántúl tájegység felelős muzeológusa 1968 óta. Részt vett a múzeumba került épületek... Tovább

Fülszöveg

A Szegek világa - Göcsej néprajza a 18-20. században című könyvében Bíró Friderika összefoglalja mindazokat a tudományos eredményeket, amelyeket a század eleje óta a régészet, néprajz, történet- és nyelvtudomány a tájegységről és a környező területekről feltárt. Felrajzolja Göcsej középkori kialakulását és fejlődését, a történetiség jegyében és szellemében elemzi társadalmát, a levéltári források alapján pedig rekonstruálja a nagyszámú kisnemesi réteg és a jobbágyparaszti társadalom 18-19. századi életformáját. A hagyományos paraszti gazdálkodást és életmódot is történeti folyamatában törekszik bemutatni, és megkísérli életre kelteni azokat a nagy horderejű és messze ható változásokat, amelyek Göcsej tradicionális paraszti kultúráját meghatározták, illetve e kultúra felbomlásához vezettek.
Bíró Friderika néprajzkutató a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa. A Nyugat-Dunántúl tájegység felelős muzeológusa 1968 óta. Részt vett a múzeumba került épületek kiválasztásában, megtervezte az épületegyüttes telepítési tervét, vezette a helyszíni bontásokat és az újraépítési munkákat. Munkatársaival együtt felépítette azt a közel negyven épületből álló múzeumi falut, amelyben harangláb, lakóházak, számos gazdasági épület és szakrális emlék együttese mutatja be Zala- és Vas megye hagyományos népi építészetét. A két megye falvaiban több ezer néprajzi tárgyat is gyűjtött. Ezekkel rendezte be az épületeket, bemutatva a paraszti lakáskultúra történetének egy-egy állomását. Tudományos munkáiban Zala- és Vas megye népi építészetéről, lakáskultúrájáról és a hagyományos paraszti életmód változásairól ír. Néhány írásában a népélet szerves részét alkotó falusi népoktatás történetével is foglalkozik. Hazai és külföldi múzeumokban több kiállítást rendezett a magyarországi szabadtéri gyűjteményekből és a paraszti életről. Vissza