Biró József: Kolozsvári képeskönyv (Officina, 1940)

Kiadó:	Officina
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1940
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	63 oldal
Sorozatcím:	Officina képeskönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	17 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés:	32 fekete-fehér képtáblával illusztrálva. A fedőlapot a kolozsvári Fotofilm fényképének felhasználásával a szerző tervezte. Officina Nyomda és Kiadóvállalat nyomása, Budapest.

Előszó

A magyar nap újra rásütött a magyar Kolozsvárra. A hűvös, olykor dermesztő éjszakát csak nehezen váltja fel a szürkület; enyhe ködök ülik meg a várost, amely lassan ébred, fázva, hitetlenül, míg a... Tovább

Előszó

A magyar nap újra rásütött a magyar Kolozsvárra. A hűvös, olykor dermesztő éjszakát csak nehezen váltja fel a szürkület; enyhe ködök ülik meg a várost, amely lassan ébred, fázva, hitetlenül, míg a felderengő sugarak ráesnek az öreg Szent Mihály toronysüvegjére.
A felkelő fény tarka sokféleségre néz az alant elterülő nagy kőrengetegben. Ami régi volt benne, patinás, történelmi, az még jobban megkopott, még elhanyagoltabb lett s omladozóbb; de látott a fény sok újságot, furcsa, idegen alakzatokat s a vágtató kor kockára vágott házait, mint szíjjat s cippzárakat arannyal átszőtt brokátruhákon. A történelmi és művészi egységbe forrott városok balvégzete ez; az élet rohan, nem áll meg, lerombolja a régit, újat épít s ebben itt segített neki a téves vágányra futott história is. A közelmúlt urai magát e várost, annak megszentelt köveit, bár nem mutatták, de nem szerették, hiszen arra emlékeztették őket, hogy mindez tőlük idegen és semmi közük nincsen hozzá. Aztán nekibátorodtak, fogták a csákányt, romboltak, majd toldottak-foldottak s e ,,fiatallá" kendőzött ősi arculat kínos, szorongó, visszás érzést váltott ki az őslakókban, kik fájó megbántottsággal húzódtak vissza régi képekkel teleaggatott, boltíves szobáikba e harsány, tarka áradat elől. De a kopott, omladozó kövekben több erő volt, mint a Poremkin-falakban. Vissza

Tartalom

KÉPEK JEGYZÉKE
1. Kolozsvár a XVII. század elején.
2. Kolozsvári György és Márton Szent György-szobra
3. Kálvária. Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki szárnyasoltárának középképe (1427). Az esztergomi Keresztény Múzeumban.
4. A Szent Mihály-templom déli nézete (XIV-XV. sz.)
5. A Szent Mihály-templom belső nézete, az orgonakarzatról tekintve.
6. Kálvária. Részlet a Szent Mihály-templom orgonakarzatának elfalazott részén látható freskókból (1420-30).
7. A Szent Mihály-templom nyugati kapuja, a templom
védszentjének szobrával (1442) és Zsigmond németrómai császár, magyar és cseh királyi címerével.
8. A farkas-utcai egykor minorita, ma református templom déli nézete. XV-XVI. század. 9. Mátyás király óvári szülőháza.
10. Az óvári, egykor domonkos, ma ferencrendi klastrom
ebédlőterme (XV. század).
11. A szabók bástyája (XV. század); átépítették 1629-ben,
innentől Bethlen-bástyának nevezik. Kolozsvár egyetlen
fennmaradt erődítménye.
12. A Szent Mihály-templom sekrestyeajtaja. Ctyn János
plébános állíttatta 1528-ban; ismeretlen mester alkotása.
13. Kapa a főtéri, volt gróf Kemény-házban (1597).
14. Sükösd György síremléke; 1632-ben
15. A farkas-utcai református templom szószéke
16. A volt jezsuita, jelenleg piarista (,.akadémiai") templom (1718-24). |
17. A ferencesek óvári temploma. A gótikus falak felhasználásával barokk stílusban újjáépítették 1728-ban, tornya 1739-45 között épült.
18. A Szent Mihály-templom szószéke (1740-50).
19. Maulbertsch Ferenc Antal: A Három Királyok imádása
(1748). Oltárkép a Szent Mihály-templomban.
20. A főtéri Bánffy-palota. Tervezte és építette Blaumann
Eberhard János (1773-86).
21. A karolina-téri volt gróf Mikes-ház udvara (XVIII.
század utolsó negyede).
22. A Bánffy-palota udvara.
23. A minorita-templom. Építette 1776-ban Kirtner Ferenc; a homlokzat és a torony Blaumann műve (1780-84).
24. Az unió-utcai Vigadó (Redoute). XVIII-XIX. század
fordulója. (A XIX. század 60-as éveiben készült fénykép után.)
25. A farkas-utcai Teleki-palota főkapuja. Tervezte és építette Leder József (1787-99).
26. A volt gróf Toldalagi-Korda-, jelenleg gróf Bánffypalota. kapuzata. Építette Carlo Justi (1801-09).
27. A volt gróf Toldalagi-Korda-palota udvara. Az oszlopokat Kocsárdi István kőfaragó faragta.
28. A református kollégium udvara (1801).
29. A régi unitárius kollégiumi épület (1806) és a templom (1792-96). Ugrai László műve. Jobboldalt a kollégium új épülete.
30. Jaschke Ferenc: A kolozsvári piactér 1836-ban. Olajfestmény. Dr. Julius Bielz (Nagyszeben) tulajdonában. A kép baloldalán a piactér keleti sora látható; legszélröl
a Bánffy-palota, majd több, ma már nem álló renaissance-ház.
31. A tanácsház. Kagerbauer Antal műve (1843-46.)
Balra a Közép-utca a minorita-templommal.
32. Mátyás király szobra. Fadrusz János műve (1902).