A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kolozsvári képeskönyv

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Officina Nyomda és Kiadóvállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött keménykötés
Oldalszám: 63 oldal
Sorozatcím: Officina képeskönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 17 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: 32 fekete-fehér fotóval illusztrálva. A fedőlapot a kolozsvári Fotofilm fényképének felhasználásával a szerző tervezte. Nyomatta az Officina Nyomda és Kiadóvállalat, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

"A magyar nap újra rásütött a magyar Kolozsvárra. A hűvös, olykor dermesztő éjszakát csak nehezen váltja fel a szürkület; enyhe ködök ülik meg a vén várost, amely lassan... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

"A magyar nap újra rásütött a magyar Kolozsvárra. A hűvös, olykor dermesztő éjszakát csak nehezen váltja fel a szürkület; enyhe ködök ülik meg a vén várost, amely lassan ébred, fázva, hitetlenül, míg a felderengő sugarak ráesnek az öreg Szent Mihály toronysüvegjére.
A felkelő fény tarka sokféleségre néz az alant elterülő nagy kőrengetegben. Ami régi volt benne, patinás, történelmi, az még jobban megkopott, még elhanyagoltabb lett s omladozóbb; de látott a fény sok újságot, furcsa, idegen alakzatokat s a vágtató kor kockába vágott házait, mint szíjjat s cippzárakat arannyal átszőtt brokátruhákon. A történelmi és művészi egységbe forrott városok balvégzete ez; az élet rohan, nem áll meg, lerombolja a régit, újat épít s ebben itt segített neki a téves vágányra futott história is. A közelmúlt urai magát e várost, annak megszentelt köveit, bár nem mutatták, de nem szerették, hiszen arra emlékeztették őket, hogy mindez tőlük idegen és semmi közük nincsen hozzá. Aztán nekibátorodtak, fogták a csákányt, romboltak, majd toldottak-foldottak s e „fiatallá" kendőzött ősi arculat kínos, szorongó, visszás érzést váltott ki az őslakókban, kik fájó megbántottsággal húzódtak vissza régi képekkel teleaggatott, boltíves szobáikba e harsány, tarka áradat elől. De a kopott, omladozó kövekben több erő volt, mint a Potemkin-falakban." Vissza

Tartalom

KÉPEK JEGYZÉKE
1. Kolozsvár a XVII. század elején. Aegidius van der Rye, flamand festő (f 1605), Ferdinánd ausztriai főherceg, a későbbi magyar király udvari festőjének képe után metszette 1617-ben Houfnagel György; megjelent Braun-Hogenberg: Theatri praecipuarum totius mundi urbium lib. VI. c. művében (Köln, 1618). A metszet északról ábrázolja a várost; jól látszanak a bástyák, kaputornyok s a farkas-utcai, piaci és az óvári templom.
2. Kolozsvári György és Márton Szent György-szobra (1373), a prágai Hradsin udvarán. Másolata a kolozsvári egyetemi könyvtár előtt van felállítva.
3. Kálvária. Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki szárnyasoltárának középképe (1427). Az esztergomi Keresztény Múzeumban.
4. A Szent Mihály-templom déli nézete (XIV-XV. sz.)
5. A Szent Mihály-templom belső nézete, az orgonakarzatról tekintve. A szószék melletti pillérnyaláb mellé van építve az egykor Szent Kereszt-, ma lisieux i Szent Teréz-oltár (Schuchbauer Antal műve, 1748-49); a szentély felé eső két következő pillérköteg mellett az egykor Három Királyok, ma Szent József-oltár (1747-50, Nachtigall János; ezt közölt képünkön a szószék eltakarja) és az egykor Szent Katalin-, ma Szent Anna-oltár (1750, Schuchbauer Antal).
6. Kálvária. Részlet a Szent Mihály-templom orgonakarzatának elfalazott részén látható freskókból (1420-30). Gróh István vízfestménymásolata után (a Műemlékek Országos Bizottsága rajztárában.)
7. A Szent Mihály-templom nyugati kapuja, a templom védszentjének szobrával (1442) és Zsigmond német-római császári, magyar és cseh királyi címerével.
8. A farkas-utcai egykor minorita, ma református templom déli nézete. XV-XVI. század. Fráter Joannes alkotása.
9. Mátyás király óvári szülőháza. A király születésekor (1440) Méhffi Jakabé volt. Restaurálva.
10. Az óvári, egykor domonkos, ma ferencrendi klastrom ebédlőterme (XV. század). Restaurálás előtt.
11. A szabók bástyája (XV. század); átépítették 1629-ben, innentől Bethlen-bástyának nevezik. Kolozsvár egyetlen fennmaradt erődítménye.
12. A Szent Mihály-templom sekrestyeajtaja. Clyn János plébános állíttatta 1528-ban; ismeretlen mester alkotása.
13. Kapu a főtéri, volt gróf Kemény-házban (1597).
14. Sükösd György síremléke; 1632-ben faragta Diószegi Péter. Egykor a nagyteremi unitárius, majd református templomban, ma az Erdélyi Múzeum lapidárumában.
15. A farkas-utcai református templom szószéke; I. Rákóczi György fejedelem emeltette 1646-ban. Nicolai Illés munkája a mellvéd hat betétlapja, Benedek mesteré a korona keretelése s a talapzat domborművei.
16. A volt jezsuita, jelenleg piarista („akadémiai") templom (1718-24).
17. A ferencesek óvári temploma. A gótikus falak felhasználásával! .barokk stílusban újjáépítették 1728-ban; tornya 1739-45 között épült (Hammer Konrád). A homlokzati szobrok Nachtigall János művei. A templom előtt áll a Ferenc király és felesége, Karolina királyné 1817-i kolozsvári látogatásának emlékére állított emlékoszlop; domborműveit Klieber József, bécsi mester, a párkányzaton álló sasokat Csűrös Antal kolozsvári szobrász faragta. Az obeliszk eredetileg a főtéren állott.
18. A Szent Mihály-templom szószéke (1740-50). A szószék koronáját Schuchbauer Antal, a mellvédet Nachtigall János faragta.
19. Maulbertsch Ferenc Antal: A Három Királyok imádása (1748). Oltárkép a Szent Mihály-templomban.
20. A főtéri Bánffy-palota. Tervezte és építette Blaumann Eberhard János (1773-86).
21. A karolina-téri volt gróf Mikes-ház udvara (XVIII. század utolsó negyede.)
22. A Bánffy-palota udvara.
23. A minorita-templom. Építette 1776-ban Kirtner Ferenc; a homlokzat és a torony Blaumann műve (1780-84).
24. Az unió-utcai Vigadó (Redoute). XVIII-XIX. század fordulója. (A XIX. század 60-as éveiben készült fénykép után.)
25. A farkas-utcai Teleki-palota főkapuja. Tervezte és építette Leder József (1787-99).
26. A volt gróf Toldalagi-Korda-, jelenleg gróf Bánffy-palota kapuzata. Építette Carlo Justi (1801-09). Az erkély fölötti címertáblákat Csűrös Mihály szobrász faragta, az ablakrácsok Ungvári István művei.
27. A volt gróf Toldalagi-Korda-palota udvara. Az oszlopokat Kocsárdi István kőfaragó faragta.
28. A református kollégium udvara (1801).
29. A régi unitárius kollégiumi épület (1806) és a templom (1792-96). Ugrai László műve. Jobboldalt a kollégium új épülete.
30. Jaschke Ferenc: A kolozsvári piactér 1836-ban. Olajfestmény. Dr. Julius Bielz (Nagyszeben) tulajdonában. A kép baloldalán a piactér keleti sora látható; legszélről
a Bánffy-palota, majd több, ma már nem álló renaissance-ház.
31. A tanácsház. Kagerbauer Antal műve (1843-46.) Balra a Közép-utca a minorita-templommal.
32. Mátyás király szobra. Fadrusz János műve (1902).

Biró József

Biró József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Biró József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv