Előszó
Az ötödik szimfónia
A férfi felment a színpadra.
- Jössz? - kérdezte a lánytól.
- Mindjárt, - mondta a lány. - Csak a kerti jelenethez kell még bemennem. Később együtt mentek el vacsorázni.
-...
Tovább Előszó
Az ötödik szimfónia
A férfi felment a színpadra.
- Jössz? - kérdezte a lánytól.
- Mindjárt, - mondta a lány. - Csak a kerti jelenethez kell még bemennem. Később együtt mentek el vacsorázni.
- Akarsz pezsgőt ? - kérdezte a férfi.
- Igen.
Másfél üveg pezsgőt ittak meg. A férfinak lobogott a szeme, a lánynak ferdére siklott a kalapja. Lázasak voltak a jókedvtől, az élet örömétől, az elszántságnak és a sikereknek duhaj mámorától.
- Menjünk kávéházba?
- Nem, - válaszolt a lány egy mély pillantással. Hazamentek a férfi lakására. Mikor a lépcsőn felfelé indultak, akkor tört ki a férfiből az egész öröme.
- Most, - mondta a hódítók gőgjével, - most megházasodom... Az apró nyomorúságoknak vége. Lesz pénz. Igazgató leszek a bankban. Azután a gyárban. Még husz más helyen. Százezreket kapok, megmarkolom őket és milliókat fogok szerezni. Annyi pénzed lesz, amennyit akarsz... Akarsz pénzt? Kapsz. Akkor élünk majd.
Hallgatott egy kicsit, felemelte az öklét.
Vissza 
