Szövegfeldolgozás XML alapokon

Szerző

Lektor

'Bíró Szabolcs: Szövegfeldolgozás XML alapokon ' összes példány

Kiadó:	Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	208 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-218-740-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az SGML „öccseként" aposztrofált XML nyelv lehetőséget biztosít a korszerű szövegtárolásra - segítségével biztonságos, könnyen kezelhető és újra feldolgozható szöveges állományok hozhatók létre. Többplatformos jelölőnyelv, azaz egyformán viselkedik különböző számi tógépeken és operációs rendszereken, kódolása viszonylag egyszerű, könnyen elsajátítható. Nyílt, gyártófüggetlen és a teljes internetes közösség támogatását élvezi. Nem véletlen tehát, hogy az egyik legfontosabb alkalmazási területe a szövegfeldolgozás. Ez a könyv egy útikalauz, mely bevezeti olvasóit az XML alapú szövegfeldolgozás világába. Ugyanakkor nem csupán azt mondja el, hogy milyenek és hogyan hozhatók létre az XML dokumentumok, hanem mindezt a szöveg jelölés során alkalmazott két legnagyobb jelölésrendszer, a TEI és a DocBook példáin keresztül mutatja be. Ám ezen kívül áttekintést ad jó néhány, az XML-hez kapcsolódó és annak alapjain nyugvó olyan technológiákról, melyek ismerete elengedhetetlen a felhasználók... Tovább

Tartalom

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 6
Visszajelzés 6
ELŐSZÓ 7
1. BEVEZETÉS 9
1.1. A témaválasztás indoklása 9
1.2. A kötet célja, feladatai 10
1.3. Az anyaggyűjtés forrásai 11
1.3.1. Szakkönyvek 11
1.3.2. Nyomtatott és elektronikus szakfolyóiratok, online források 12
1.3.3. Konferenciák, fórumok, szakmai tapasztalat 12
1.4. Jelölésmutató, a szerkesztés elvei 12
2. AZ XML-HEZ VEZETŐ ÚT - ÁTTEKINTÉS 14
2.1. Hardver és szoftverkörnyezet, felhasználók, formátumok 14
2.2. Kísérletek a tartalom és forma szétválasztására 16
2.2.1. SGML - az XML „bátyja" 16
2.2.1.1. Az SGML létrejöttének körülményei 16
2.2.1.2. Az SGML lehetséges használati területei 17
2.2.1.3. Az SGML előnyei és hátrányai 20
2.2.2. HTML - az SGML „gyermeke" 21
2.2.3. XML - az SGML „öccse" 22
3. AZ SGML/XML JELÖLÉSRENDSZER - KÓDOLÁS 26
3.1. Leíró kontra műveleti jelölés 26
3.1.1. Leíró jelölés 26
3.1.2. Műveleti jelölés 27
3.2. Szintaktika - SGML/XML 27
3.2.1. Elemek 28
3.2.1.1. Jelölőkódok 29
3.2.1.2. Elemnevek 30
3.2.1.3. Elemek egymásba ágyazása 31
3.2.1.4. Üres elemek
3.2.1.5. Minimalizálási lehetőségek 32
3.2.1.5.1. Befejező jelölőelem elhagyása 33
3.2.1.5.2. Kezdő jelölőelem elhagyása 34
3.2.1.5.3. Üres befejező jelölőelem 34
3.2.1.5.4. Üres kezdő jelölőelem 35
3.2.2. Attribútumok 35
3.2.2.1. Attribútumok felépítése 35
3.2.2.2. Attribútumnevek 37
3.2.2.2.1. Nyelv rögzítése 37
3.2.2.2.2. Üres helyek megtartása 38
3.2.2.3. Attribútumértékek 40
3.2.3. Entitások 40
3.2.3.1. Az entitásokról általában 41
3.2.3.2. Entitáshivatkozások 41
3.2.3.3. Karakterentitás-hivatkozások 42
3.2.3.3.1. Decimális hivatkozások 42
3.2.3.3.2. Hexadecimális hivatkozások 43
3.2.3.4. Beépített entitáshivatkozások - foglalt karakterek 44
3.2.4. Megjegyzések 45
3.2.5. Nem elemzett karakteres adatok 45
3.2.6. XML-deklaráció 47
3.2.7. Dokumentumtípus-deklaráció (DTD) 48
4. A DTD-K SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE 51
4.1. A DTD-kről általában 51
4.1.1. Elem-típus deklarációk 52
4.1.1.1. Minimalizálási szabályok 53
4.1.1.2. Tartalmi modell 54
4.1.1.3. Előfordulási gyakoriság jelzése 54
4.1.1.4. Sorrendiség, csatolójelek 55
4.1.2. Attribútum-lista deklarációk 56
4.1.2.1. Attribútum-minimalizálás 59
4.1.2.2. Attribútum-öröklődés 60
4.1.3. Entitás deklarációk 60
4.1.3.1. Általános entitások 60
4.1.3.1.1. Belső entitás deklaráció 60
4.1.3.1.2. Külső entitás deklaráció 61
4.1.3.2. Paraméter-entitások 62
4.1.3.2.1. Megjelölt résnek 63
4.1.4. NOTATION deklarációk 66
5. SZÖVEGJELÖLÉS TEI DTD ALAPJÁN 68
5.1. TEI 68
5.1.1. A TEI alapelvei és előnyei 69
5.1.1.1. Alapelvek 69
5.1.1.2. Előnyök 70
5.1.2. A TEI felépítése 70
5.1.2.1. TEI P5 fejléc - metainformációk 72
5.1.2.2. TEI P5 szövegstruktúra 75
5.1.2.2.1. Szövegformázás 77
5.1.2.2.2. Sortörés, oldaltörés 79
5.1.2.2.3. Listák 79
5.1.2.2.4. Hiperhivatkozások, lábjegyzetek 82
5.1.2.2.5. Táblázatok 83
5.1.2.2.6. Képek 84
5.1.2.2.7. Matematikai vagy más képletek 86
5.1.2.2.8. Versek 87
5.1.3. A TEI jövője 88
6. SZÖVEGJELÖLÉS DOCBOOK DTD ALAPJÁN 90
6.1. DocBook 90
6.1.1. A DocBook előnyei 91
6.1.2. A DocBook felépítése 91
6.1.2.1. DocBook fejléc - metainformációk 92
6.1.2.2. DocBook szövegstruktúra 96
6.1.2.2.1. Szövegformázás 98
6.1.2.2.2. Listák 99
6.1.2.2.3. Hiperhivatkozások, lábjegyzetek 100
6.1.2.2.4. Táblázatok 101
6.1.2.2.5. Médiaobjektumok: képek, ábrák, videók stb 103
6.1.2.2.6. Matematikai vagy más képletek 104
6.1.2.2.7. Sortöréssel formázott szövegek, versek 105
6.1.2.2.8. Lábjegyzetek 106
6.1.2.2.9. Bibliográfia 106
6.1.2.2.10. Többnyelvű szövegek, írásirány 107
6.1.3. A DocBook jövője 107
7. A MEGJELENÍTÉSRŐL ÁLTALÁBAN 109
7.1. A megjelenítésről általában 109
7.2. Stílusorientált szolgáltatási formátumok 110
7.2.1. (X)HTML 110
7.2.2. PDF 111
7.2.3. RTF 112
7.3. Stíluslapnyelvek 114
7.3.1. DSSSL 114
7.3.2. CSS 115
7.3.3. XSL 116
7.3.3.1. CSS vagy XSL 117
7.3.3.2. Stíluslap-kombinációk különböző kimenetekhez 117
7.3.3.2.1. HTML, XHTML kimenet 118
7.3.3.2.2. PDF-konverzió 119
7.3.3.2.3. RTF-konverzió 120
8. AZ XHTML 122
8.1. Mi is valójában az XHTML 122
8.1.1. Az XHTML létrejöttének okai 123
8.1.2. Az XHTML haszna 124
8.2. XHTML típusdefiníciók 126
8.3. XHTML dokumentum-sablon 127
8.3.1. Dublin Core kódolás XHTML-be 128
8.4. XHTML szabályok 132
8.4.1. Különbségek a HTML 4.01 -tői 132
8.4.2. Elemhasználati tilalmak 133
8.4.3. Karakterkódolási szabályok 134
8.5. Vegyes DTD-k használata XHTML-ben 135
8.5.1. MathML DTD és névtér 135
8.5.2. MathML és SVG DTD, illetve névtér 139
8.6. Validitás-vizsgálat 144
8.6.1. XHTML ellenőrzők 145
8.6.1.1. W3C HTML Validator 145
8.6.1.2. W3C Link Checker 146
8.6.1.3. HTML Tidy 147
8.6.2. WAI tippek - akadálymentesítés 147
9. LÉPCSŐS STÍLUSLAPOK - CSS 150
9.1. A CSS rövid története 150
9.2. CSS szintaktika 152
9.2.1. CSS utasítások felépítése 153
9.2.2. Csoportképzés 154
9.2.3. CLASS szelektor - osztályképzés 155
9.2.4. ID szelektor 155
9.2.5. Összekapcsolt szelektorok 156
9.2.6. Pszeudo-osztályok 157
9.2.7. Megjegyzések CSS-ben 157
9.3. Betűstílus tulajdonságok 158
9.3.1. Betűcsaládok és általános családok 158
9.3.2. Betűtípus-vastagság 159
9.3.3. Betűstílus 159
9.3.4. Betűváltozatok 159
9.3.5. Betűméret 160
9.3.6. Összetett betűtulajdonságok 161
9.4. Szövegstílus-tulajdonságok 162
9.4.1. Betűközök 162
9.4.2. Szóközök 162
9.4.3. Szövegdekoráció 162
9.4.4. Kis- és nagybetűk 163
9.4.5. Szövegigazítás 163
9.4.6. Szövegbehúzás 163
9.4.7. Szöveg előformázása 164
9.4.8. Szövegsorok közti távolság 164
9.4.9. Függőleges szövegelrendezés 165
9.5. Egyéb, megjelenést szabályozó tulajdonságok 166
9.5.1. Színek 166
9.5.2. Margók 166
9.5.3. Keretek 167
9.5.4. Kitöltés 168
9.6. CSS és XHTML 169
9.7. CSS és XML 171
9.8 A CSS érvényesség-vizsgálata 175
9.9. A CSS jövője 175
10. XSLT ÉS XPATH 177
10.1. XSLT 177
10.1.1. XSLT-állományok szerkezeti váza 178
10.2. XPath 180
10.2.1. Elérési utak 180
10.2.1.1. Relatív elérési utak 181
10.2.1.2. Abszolút elérési utak 184
10.3. XML és XSLT 184
10.4. Az XSLT jövője I87
U. A SZÖVEGFELDOLGOZÁS FORMÁTUMAINAK JÖVŐJE 189
U.l. Tárolási, archiválási formátumok I89
11.1.1. SGML 189
11.1.2. XML 190
11.2. Megjelenítési, szolgáltatási formátumok 191
11.2.1. HTML vs. XHTML 191
11.2.2. Egyéb, megjelenítésre szánt formátumok 191
11.3. Összegzés
UTÓSZÓ 193
IRODALOMJEGYZÉK 194
ÁBRÁK JEGYZÉKE 202
TARTALOMJEGYZÉK 203